Románia államadóssága közel 200 milliárd euróra nőtt, a kormány újabb megszorításokat készít elő

Románia államadóssága március végére elérte a közel 200 milliárd eurót (998,6 milliárd lejt) – derül ki a pénzügyminisztérium szombaton közzétett adataiból, amelyeket az Agerpres idézett.

Ez azt jelenti, hogy az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 56,1 százalékára emelkedett, szemben a februári 55,7 százalékkal. Ez az arány ugyan még mindig az unós szabályok által megengedett 60 százalék alatt van, de a trend felfelé mutat. A GDP-hez mért eladósodottság emelkedése azt jelzi: a román állam többet költ, mint amennyi bevétele van, ezért külső finanszírozásra szorul.

A jelenlegi államadósságból közel 817 milliárd lejt (azaz az összeg mintegy 82 százalékát) államkötvények teszik ki, míg további 163 milliárd lej hitelek formájában áll fenn – közölte a pénzügyminisztérium az Agerpres szerint. Az adósság jelentős része devizában van nyilvántartva: 415 milliárd lej euróban, 100 milliárd lej amerikai dollárban, míg 481 milliárd lej a román lejben fennálló tartozás, így az árfolyam-ingadozások komoly költségvetési kockázatot hordoznak.

A külső adósság önmagában is meghaladja az 500 milliárd lejt, ami a GDP 28,3 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy ha a lej gyengül az euróhoz vagy dollárhoz képest, a tartozás visszafizetése is drágább lesz, növelve a költségvetési nyomást.

A központi kormányzati szektor adóssága 974,8 milliárd lejre nőtt, az önkormányzatok tartozása viszont enyhén csökkent: jelenleg 23,8 milliárd lejt tesz ki.

A növekvő adósság miatt a Bolojan-kormány egyre több megszorító és racionalizáló intézkedést jelent be. Mint arról részletesen beszámoltunk: pénteki sajtótájékoztatón Ilie Bolojan miniszterelnök és Cseke Attila fejlesztési miniszter egy olyan reformcsomagot mutatott be, amely a helyi közigazgatás átalakítását célozza: kevesebb alkalmazott, egységes bértábla, teljesítményalapú állami támogatás, külső adóságbehajtók bevezetése és a bírságokat be nem fizetők jogosítványának felfüggesztése is szerepel a tervek között.

A gazdasági környezet feszültségeit az áfakulcs augusztus 1-jei emelése (19%-ról 21%-ra), az alkoholtermékek drágulása és a 3000 lejnél magasabb nyugdíjakra bevezetett 10%-os egészségbiztosítási járulék is táplálja. A kormány szerint a kiadások visszafogása és a költségvetési hiány csökkentése nélkül az ország hosszúb távon nem lesz képes stabilan működni az EU-s elvárásoknak megfelelően.