Bolojan racionalizálja az államot: újabb megszorítások jönnek az önkormányzatoknál

Miközben már biztosra vehető, hogy augusztus 1-től emelkedik az áfa (19%-ról 21%-ra), drágább lesz az alkohol, és tízszázalékos egészségügyi járulékot (CASS) vonnak a 3000 lejnél nagyobb nyugdíjakból, a Bolojan-kormány újabb megszorító és racionalizáló csomagra készül – ezúttal a helyi közigazgatásban. A teljes intézkedéscsomagot július végéig véglegesítenék, majd a kormány felelősségvállalással vinné keresztül a parlamenten, tehát külön szavazás nélkül, rendkívüli parlamenti ülés keretében. A péntek esti bejelentések ezt a csomagot részletezték.

Maximált létszám a polgármesteri hivatalokban és megyéknél

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az egyik legfontosabb lépés az lesz, hogy minden település számára meghatároznak egy maximális létszámot, amelyet a lakosság számához kötnek. A megyei tanácsoknál további szempontokat is figyelembe vehetnek, például hány települést irányítanak. A cél az, hogy a túlduzzasztott apparátusokat leépítsék, miközben a jól működő, kevés alkalmazottal dolgozó önkormányzatokat nem sújtják újabb megszorításokkal.

„Ma is vannak települések, amelyek kevés alkalmazottal jól működnek, másutt meg sok ember dolgozik, de a szolgáltatások minősége mégis alacsony” – fogalmazott Bolojan.

Kevesebb helyi rendőr

Szintén csökkenteni tervezik a helyi rendőrségek létszámát. Jelenleg az előírás egy rendőr minden ezer lakos után – ezt az arányt emelnék. Az arányokat még egyeztetik az önkormányzatokkal, de Bolojan példaként hozta fel Buzău városát, ahol jelenleg jóval több a helyi rendőr, mint amit a törvény lehetővé tesz. A miniszterelnök szerint „az egész közrendvédelmi rendszer hatékonyabb szervezésére” van szükség, elkerülve a felesleges kiadásokat.

Bérplafon a külső segítségre szoruló településeken

A jövőben egységes bértáblát vezetnének be azoknál a településeknél, amelyek még a saját alkalmazottaik fizetését sem tudják állni a saját bevételeikből. Ezekben az esetekben ugyanis az állam pótolja ki a költségvetést, így szerinte jogos, hogy legyen beleszólása abba is, milyen fizetéseket adhatnak. A többi önkormányzat továbbra is saját maga határozhatná meg a fizetéseket és a szervezeti felépítést.

Állami pénz csak a hatékony önkormányzatoknak

Új szempontot vezetnének be az állami támogatások kiosztásában is: a hatékonyan működő, jól gazdálkodó önkormányzatokat részesítenék előnyben. „Ha rendesen behajtod az adókat, joggal kérhetsz kiegészítő támogatást” – mondta Bolojan.

Egy könyvelő – két-három polgármesteri hivatal

Egy másik, kis településeket érintő újítás az lenne, hogy bizonyos köztisztviselők – például titkárok vagy könyvelők – akár egyszerre két-három polgármesteri hivatalban is dolgozhatnának részmunkaidőben. Ezzel csökkentenék a kis önkormányzatok adminisztratív terheit, miközben a hatékonyság is javulhatna.

Egy titkár, két-három polgármesteri hivatal

A kis községeknél megengednék, hogy bizonyos köztisztviselők – például egy könyvelő vagy egy jegyző – egyszerre két-három hivatalban is dolgozhassanak. Sőt, Bolojan szerint „nincs semmi probléma abban”, ha egy falusi könyvtáros két különböző település könyvtárát viszi, csak hogy ne zárják be őket végleg.

Leépítik a polgármesterek és megyei tanácselnökök kabinetjeit

A kormány csökkentené a választott tisztségviselők körül kiépült adminisztratív apparátust is. Egy községi polgármesternek például jelenleg két tanácsadója lehet, egy megyei tanácselnöknek akár négy – ezekből vágnának vissza. Országos szinten több mint 10.000 ember dolgozik ezekben a kabinetekben, és Bolojan szerint „egy jelentős részük csökkenthető”.

Átrendezik az Anghel Saligny fejlesztési programot

A nemzeti infrastrukturális beruházásokat finanszírozó Anghel Saligny-programban is új prioritási szempontokat vezetnek be: csak azok a projektek kapnak pénzt, amelyek már előrehaladott állapotban vannak. A többit „legalább az év végéig” parkolópályára teszik. A cél: ne aprózzák el a forrásokat, hanem koncentráltan folytassák a megkezdett beruházásokat.

A szerencsejátékokról is a helyi önkormányzat dönthet

Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentette: a jövőben az önkormányzatok maguk dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e a szerencsejátékokat a saját területükön. A jelenleg működő cégeknek hat hónapjuk lesz kérni az új engedélyt, különben bezárják őket. A települések akár különadót is kivethetnek az ilyen jellegű tevékenységekre, és azt is megszabhatják, hol működhetnek ezek a létesítmények.

Aki nem fizet bírságot, elveszítheti a jogosítványát

További szigorításokat is tervez a kormány: ha valaki 90 napon belül nem fizeti be a közlekedési bírságát, felfüggeszthetik a jogosítványát. A visszaszerzés feltétele a teljes tartozás rendezése. Emellett az építkezési engedélyeket is csak azok kaphatnák meg, akiknek nincsenek elmaradt adóik.

A polgármesteri hivatalok a tartozások behajtását akár külső cégekre is bízhatják majd – a végrehajtás költségeit ebben az esetben a tartozónak kellene állnia.

A fejlesztési minisztérium egy új szabályt is bevezetne: ha valaki tartozik a helyi adóhatóságnak, akkor az államtól kapott juttatásaiból automatikusan levonhatnák a tartozást – például szociális támogatásokból vagy más állami kifizetésekből.

Fizetések, túlburjánzott tanácsadók és a kormányzati rendrakás

Az újságírók rákérdeztek arra is, mikor kerül sor a központi intézmények rendbetételére, különös tekintettel azokra az igazgatókra, akik több ezer eurós fizetést visznek haza akkor is, ha az általuk vezetett hivatal veszteségesen működik. Ilie Bolojan szerint a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó titkárságnál július végéig sor kerül egy átszervezésre. Elmondása szerint ő maga még nem foglalkozott az érintett intézettel, de ha valóban ekkora aránytalanságok vannak, „akkor rendet kell tenni”.

A helyi vezetők tanácsadóinak leépítésével kapcsolatban (országosan több mint tízezer fő) Bolojan elismerte, hogy valószínűleg nem mindegyik poszt van ténylegesen betöltve, de szerinte „jelentős részük csökkenthető”.

Adóelkerülés, túlárazott sörfesztiválok, és a felelősség kérdése

Több újságíró konkrét példákra is rákérdezett: miért fordulhat elő, hogy európai forrásból bicikliutakat építenek a mező közepére, sörfesztivált szerveznek közpénzből, vagy futballklubokra költenek annyit, mint amennyit a románok összesen adományoztak egy bukaresti kórház, a Dăruiește Viață (Ajándékozz életet) létesítmény számára.

Bolojan válasza szerint az új szabályok célja épp az, hogy az önkormányzatokat hatékonyabbá és felelősebbé tegyék, és hogy az állami támogatásokat teljesítményhez kössék. „Ha közpénzről van szó, minden hatóságnak kötelessége odafigyelni, mire költi a pénzt” – jelentette ki.

Jogszabályi útvonal: hogyan fogják elfogadni a csomagot?

A reformcsomag végleges jogi formájáról a kormánykoalíció csak július végén dönt – addig még prezentálják az intézkedéseket. Ilie Bolojan szerint „együtt fogják eldönteni a koalícióban, hogy pontosan milyen eljárással viszik keresztül a csomagot a Parlamenten”.

Stabilitás vagy válság? – Bolojan kerüli az árfolyam-ígéreteket

A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy az Európai Bizottság állítólag figyelmeztette Romániát: ha nem vezetik be ezeket a reformokat, elszabadulhat az euró árfolyama. Bolojan erre nem akart konkrét választ adni:
„Nem vállalok jóslatokat, nem tartom felelősségteljesnek. De ha a csomagot teljes egészében elfogadjuk, és komolyan vesszük a végrehajtást, van esély, hogy Románia könnyebben vészelje át ezt a nehéz időszakot.”

Külső cégek vagy saját hivatal? – a projektek előkészítéséről

Felmerült az a kérdés is, hogy miként lehetne elkerülni az olyan eseteket, amikor egy minisztérium külső cégekkel íratja meg a stratégiáit – miközben saját alkalmazottai is lehetnének erre alkalmasak.

Bolojan válasza szerint ha egy intézménynek nincs elég szakképzett embere, a racionális megoldás az, hogy kiszervezi a feladatot – a baj csak akkor van, ha közben a saját emberek is ott ülnek tétlenül. „Amikor helyi szinten dolgoztam, a projektek 90%-át a saját hivatal készítette elő. Csak akkor bíztuk ki, ha nem volt meg a megfelelő belső szakértelem.”

Feszültség a koalícióban – PSD-s nyomásgyakorlás?

Végül a szociáldemokraták fenyegetésére is rákérdeztek – a PSD ugyanis azzal riogat, hogy amennyiben a kormány nem veszi figyelembe a javaslataikat, fontolóra veszik a kilépést a koalícióból.

Bolojan erre nyugodtan válaszolt: „Ahogy eddig is, figyelembe fogjuk venni a koalíció minden tagjának javaslatait – beleértve a PSD-t is.”

Hogyan fogják levonni az állami támogatásokat a tartozások miatt?

Cseke Attila fejlesztési miniszter konkrét példát is hozott arra, hogyan működne a tartozások forrásból való levonása. Ha valaki helyi adóhátralékot halmoz fel, a polgármesteri hivatal jelezheti ezt a megyei szociális ügynökségnek (AJPIS). Ha az érintett személy például fogyatékkal élő hozzátartozó kísérőjeként járadékot kap, akkor ebből a támogatásból havi részletekben levonhatják a tartozást. Cseke szerint ez különösen egyszerű, ha az illető saját lakóhelyén, tehát az adott polgármesteri hivatalnál van nyilvántartva.

A leépített kormánytisztviselők nem kapnak végkielégítést

Újságírói kérdésre Bolojan megerősítette: a kormányból elbocsátott dolgozók nem kapnak végkielégítést. Tudomása szerint a közigazgatási reform keretében zajló leépítések esetén erre nincs jogszabályi lehetőség.

Nagyváradot hozta fel példaként Bolojan a helyi rendőrség átszervezésére

Végül visszatértek a helyi rendőrségek leépítésének témájára. Bolojan hangsúlyozta: a cél nem a rendőri feladatok kiüresítése, hanem azok hatékonyabb újraszervezése. Szerinte a városi rendőrség kompetenciái megmaradnak – például építési szabályozás, környezetvédelem, személynyilvántartás –, de kisebb létszámmal is elvégezhetők. Példaként újra Nagyváradot említette: ott 180 ezres lakosság mellett kevesebb mint 80 helyi rendőr dolgozik, mégis gördülékenyen működik a rendszer, szerinte.