100 ezer külföldi munkavállalónak ad vízumot Románia 2025-ben is

2025 első napján írtuk meg, hogy a Bukarestben élő és dolgozó nepáliak a metró egyik állomásában ünnepelték meg a szilvesztert. Annyian voltak, hogy a Titan aluljáróját teljes egészében megtöltötték, és egész biztosan nem volt ott minden nepáli , aki a román fővárosban dolgozik.

Már a covid előtt elkezdődött az ázsiai munkások alkalmazása Romániában, de meg 2019-2020-ban ritka jelenség volt, ma már több százezres létszámról beszélünk. A kormány úgy döntött, hogy 2025-re is 100 ezer külföldi munkás számára nyitja meg a kapukat – ugyanannyinak, mint az elmúlt három évben. Elsőre talán nem tűnik nagy számnak, de ha kicsit mélyebbre ásunk, a számok mentén érdekesen körvonalazódnak a munkaerőpiaci trendekről és a külföldi munkások itteni lehetőségei.

2023-ban például a kormány szintén 100 ezres kvótát állapított meg, de ennek csak körülbelül a fele valósult meg. A maradék helyek betöltetlenek maradtak. Nem azért, mert nem akartak volna dolgozni a külföldiek, hanem mert az engedélyek kiadása sem mindig ment zökkenőmentesen. A hosszú távú munkavállalói vízumok elutasításának aránya például ijesztő ütemben nőtt: 2022-ben a kérelmeknek csak 15 százalékát dobták vissza, de 2023-ra ez a szám megduplázódott 30-ra. Miért? A hivatalos indoklások szerint sokan nem tudták bizonyítani a szakmai képesítésüket, hiányosak voltak a papírjaik, vagy egyszerűen nem beszéltek angolul. De voltak ennél sötétebb árnyalatú történetek is: néhány esetben emberkereskedelem gyanúja vagy biztonsági kockázatok miatt mondtak nemet a hatóságok.

Akik bejutottak, azok nagy része az építőiparban, a futárszolgálatoknál vagy a vendéglátásban helyezkedett el. 47.000 külföldi munkás dolgozott csak 2024-ben lakó- és nem lakóépületek építésén. Ha tavaly elhaladtunk egy félig kész lakópark vagy egy új irodaház mellett, jó eséllyel az építőbrigád fele Nepálból, Srí Lankáról vagy Indiából érkezett. A futároknál pedig lassan több az ázsiai munkavállaló, mint a romániai. Épp karácsony előtt beszélgettünk el Kolozsváron néhány nepáli és etióp ételfutárral arról, hogy milyenek a munkakörülményeik. De nemcsak ételt szállítanak ki külföldi munkavállalók, az online vásárlás robbanása miatt 2024-ben több mint 29 ezer ázsiai munkást alkalmaztak Romániában csak ebbe a szektorba, hogy házhoz szállítsák csomagjainkat.

A vendéglátásban is sokan dolgoznak. Több mint 21 ezren dolgoztak éttermekben a tavaly: szakácsok, pincérek és konyhai kisegítők, akik talán sosem gondolták volna, hogy egyszer Bukarestben vagy Kolozsváron készítenek pizzát és sushit. Az autóiparban már kevesebben vannak, de az ott dolgozók száma sem elhanyagolható: több mint 4.700-an készítettek vagy javítottak autóalkatrészeket 2024-ben. És ez még csak néhány példa, a Profit.ro portál részletes táblázatban mutatta meg, hogy melyik ágazatban hány külföldi munkavállaló dolgozik, következzék tehát a rézletes lebontás.

Építőipar

• Lakó- és nem lakóépületek építési munkái: 47.716 pozíció
  Az építőipar a külföldi munkavállalók legnagyobb foglalkoztatója, főként betanított és szakmunkásokat alkalmaznak. Az ágazatot a gyors urbanizáció és az infrastrukturális fejlesztések hajtják.

Postai és futárszolgáltatások

• Futárszolgáltatások: 29.293 pozíció
  Az online kereskedelem bővülése miatt nőtt az igény a futárok iránt, ami jelentős számú külföldi munkavállalót vonzott.

Vendéglátás

• Éttermek: 21.457 pozíció
  A vendéglátásban dolgozó külföldiek főként szakácsok, pincérek és konyhai kisegítők.

Munkaerő-kölcsönzés

• Ideiglenes munkaerő-alkalmazás: 19.889 pozíció
  Az ideiglenes munkák szektorában is nagy az igény a külföldi munkavállalókra, különösen betanított munkák esetén.

Szállítmányozás

• Közúti árufuvarozás: 9.091 pozíció
  A nemzetközi szállítmányozásban dolgozó külföldi sofőrök kulcsszerepet töltenek be a logisztikai láncban.

Raktározás és logisztika

• Áruátrakodó munkások: 6.559 pozíció
• Raktári dolgozók: 4.718 pozíció
  A logisztikai központokban dolgozók főként fizikai munkát végeznek.

Kereskedelem

• Kiskereskedelmi bolti alkalmazottak: 4.758 pozíció
  Az élelmiszer-kereskedelemben és áruházláncokban dolgozó munkások száma szintén jelentős.

Autóipar

• Autóalkatrész-gyártás: 4.742 pozíció
• Járműkarbantartás és javítás: 4.460 pozíció
  Az autóipar nemcsak gyártási, hanem javítási munkákban is jelentős munkaerőt igényel.

Vendéglátás és turizmus

• Szállodák és egyéb szálláshelyek: 4.376 pozíció
  A szállodai dolgozók – például takarítók, recepciósok – iránti kereslet folyamatosan nő.

Élelmiszeripar

• Pékségek és cukrászatok: 4.296 pozíció
  A feldolgozóipar ezen ágazatában főként betanított munkásokat alkalmaznak.

Egyéb szektorok

• Általános takarítási szolgáltatások: 3.678 pozíció
• Ruházati cikkek gyártása: 3.493 pozíció
• Villanyszerelés: 3.361 pozíció
• Út- és autópálya-építés: 3.324 pozíció

A román kormány 100 ezres kvótája egyensúlyozni próbál a munkaerőhiány kezelése és a bevándorlási szabályozások betartása között, de a valóságban ez a modell egyre több kihívással szembesül. Románia sokáig zárt volt a bevándorlás előtt, de az elmúlt években, különösen a poszt-covid gazdasági helyreállás hatására, a munkaerőhiány olyan mértékben súlyosbodott, hogy a cégek nyomására az ország elkezdte bevonzani a külföldi munkavállalókat. A 6 millió külföldön dolgozó román állampolgár és a csökkenő születésszám mellett az országban égető szükség van ezekre a munkavállalókra.

A legnagyobb számban Nepálból, Srí Lankáról, Indiából, Bangladesből és Törökországból érkeznek munkavállalók. 2024 végére a külföldi munkások száma meghaladta a 97.000 főt, akik közül legtöbben fizikai munkát végeznek. Egyes ágazatok, például az építőipar, rendkívül elégedettek az ázsiai munkásokkal, akik a nyugati országokhoz hasonlóan Romániában is alapvető munkaerővé váltak. Más ágazatok azonban, például a vendéglátás, azt tapasztalják, hogy a munkások nagy része rövid időn belül továbbáll, gyakran illegálisan Nyugat-Európába.

Románia Schengeni-csatlakozása csak tovább erősítheti ezt a folyamatot. A határellenőrzések megszűnése megkönnyíti a külföldi munkások számára, hogy az országon belüli tartózkodás helyett más uniós országokban vállaljanak munkát. Már most is jelentős azok száma, akik az érkezésük után néhány hónappal Portugáliába, Németországba vagy Franciaországba távoznak, ahol még magasabb bérek várják őket. Ez különösen érzékeny téma olyan iparágakban, ahol a munkaadók kétségbeesetten keresik a dolgozókat, de a munkások elvándorlása miatt folyamatosan új embereket kell toborozniuk.

Bár vannak pozitív példák is – például olyan ázsiai munkások, akik Romániában új életet kezdenek, családot alapítanak vagy vállalkozásba fognak –, a többség számára az ország csak egy ugródeszka. Az alacsonyabb bérek és a nyugat-európai országok vonzereje miatt sok munkásnak esze ágában sincs hosszabb távon maradni, számára Románia még mindig csak egy átmeneti megoldás marad, és a gazdaság hosszú távú stabilitásához ennél többre lesz szükség.

Más országok sokkal komolyabban veszik a külföldi munkások integrálását a társadalomba. Ausztrália például 2023-ban olyan törvényt fogadott el, amely szigorúan bünteti azokat a munkáltatókat, akik visszaélnek dolgozóik jogaival, és dekriminalizálta a formális munkaszerződés nélküli munkát. Portugália pedig lehetővé teszi, hogy a munkavállalók engedély nélkül is keressenek munkát, majd utólagosan igényeljenek munkavállalási engedélyt. Öt év legális tartózkodás és nyelvismeret után portugál állampolgárságot is szerezhetnek, amely uniós mobilitást biztosít számukra.

Romániában ezzel szemben a bevándorlóknak legalább nyolc évig kell az országban élniük, és nehéz nyelvi, történelmi és alkotmányismereti vizsgát kell teljesíteniük, ami még a román állampolgároknak is kihívást jelenthet. Ez megnehezíti a külföldi munkások hosszú távú beilleszkedését, és növeli az esélyét, hogy más uniós országokban próbáljanak szerencsét.