6 milliárd euró értékben építenek török cégek autópályát és metróvonalat Romániában

A minap a török nagykövet háborodott fel amiatt, hogy nincs autópálya Bukarest és Isztambul között. Az biztos, hogy ha a tendert meghirdetnék, török cégek garmadája jelentkezne a liciten. A török építőipari vállalatok ugyanis – melyek közül sokan a világ 250 legnagyobb építőipari cégének listáján szerepelnek – az elmúlt években egyre nagyobb szerephez jutottak a romániai infrastruktúra fejlesztésében. 2020 óta több mint 200 kilométernyi gyorsforgalmi útszakaszt építettek vagy dolgoznak rajta, összesen 3,5 milliárd euró értékben. Ezen kívül a bukaresti és kolozsvári új metróvonalak is török cégek részvételével épülnek, ez is további 2,3 milliárd euró értékű beruházást jelent, derül ki a Szabad Európa portál által készített összesítésből.

Török cégek dominanciája a romániai autópálya-építésben

A török vállalatok 2019 óta egyre több romániai infrastruktúra-fejlesztési közbeszerzésen vesznek részt, és mára jelentős befolyást gyakorolnak az ország gyorsforgalmi úthálózatának bővítésére.

A legfontosabbak közé tartozik a Nurol, az Alsim Alarko, a Makyol, a Cengiz és a Gülermak. A Nurol építette meg például az A3-as autópálya egy szakaszát Kolozsvár közelében, amivel Románia elérte az 1000 kilométeres bűvös számot a különböző autópályaszakaszok összesítése eredményeként. Jelenleg az A7 autópálya egy szakaszát is kivitelezi Ploiești és Buzău között, ami szintén a román kormány által kitűzött prioritásnak számít, valamint az A8-as egy része is az övék Marosvásárhely közelében.

Az Alsim Alarko cég a Bukarest déli körgyűrűjének (A0) több szakaszát építette, melyből mintegy 33 kilométert fejezett be, és 2024-ben adták át a teljes szakaszt. A Makyolnak szintén fontos szerződése van, ők nyerték el az A13 autópálya teljes, 67 kilométeres szakaszának kivitelezését, amely a Szeben és Fogaras közötti útvonalat fogja összekötni. A Cengiz és Mapa vállalatok pedig az A1-es egyik legnagyobb kihívást jelentő szakaszán dolgoznak, amely Bojca és Cornetu között húzódik az Olt völgye mentén. Emellett a Gülermak a bukaresti és kolozsvári metróépítési projektekben vesz részt, ahol francia és spanyol partnerekkel együttműködve dolgoznak a földalatti közlekedés fejlesztésén.

Ezeket a projekteket a romániai helyreállítási alapokból és uniós forrásokból finanszírozzák. A közlekedési minisztérium szerint a török cégek sikerét az országban zajló, jelentős uniós és állami finanszírozású beruházások nagy száma magyarázza. Emellett a török vállalatok az elmúlt évtizedekben nemcsak hazájukban, hanem számos nemzetközi projektben is nagy tapasztalatot szereztek, különösen autópályák, alagutak és viaduktok építésében.

Különleges helyzet az EU-ban: versenyelőnyben vannak a török cégek

A török cégek uniós piacra való belépését nagyban megkönnyíti, hogy az ország gazdasági társulási megállapodással rendelkezik az Európai Unióval, habár nem tagja a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó megállapodásnak. Ezért szemben például a kínai cégekkel, amelyek számára bizonyos korlátozások vannak érvényben, a török vállalatok könnyebben indulhatnak az európai közbeszerzési pályázatokon.

Ennek köszönhetően a török építőipari cégek számos európai országban is aktívan jelen vannak. Az Alsim Alarko például más európai országokban is végzett infrastruktúra-fejlesztési munkálatokat, de a Gülermak nevű török vállalat Dubaj, India és Lengyelország metróvonalainak építésében is részt vett, és Bukarest metróvonalai mellett a kolozsvári metróprojekt kivitelezésében is vezető szerepet kapott.

Románia és Törökország kapcsolata az elmúlt években egyre erősebb lett. Törökország a legnagyobb nem uniós kereskedelmi partnere az országnak: több mint 18 000 török érdekeltségű vállalkozás van bejegyezve az országban, melyek közül 3000–4000 aktív. Az együttműködés nem csupán a kereskedelemre, hanem a kulturális kapcsolatokra is kiterjed, különösen Dobrudzsában, ahol több ezer török származású ember él.

2024 májusában a Ciolacu-kormány nagyszabású látogatást tett Ankarában, ahol újabb gazdasági és stratégiai megállapodásokat írtak alá, amelyek célja a két ország közötti éves kereskedelmi forgalom 15 milliárd dollárra növelése. A látogatás során Victor Ponta, aki a Ciolacu-kormány tanácsadója, szintén részt vett, és aktívan támogatta a török cégek romániai szerepvállalását. Ponta kiemelte, hogy a török vállalatok nemcsak technikai tudással, hanem a kockázatvállalási hajlandósággal is rendelkeznek, ami a nyugati cégek számára gyakran visszatartó erő.

Török cégek teljesítménye Románia autópályáin és metróvonalain

Bár a török vállalatok jelenléte nagy előnyöket hozhat Románia számára, vegyes a megítélésük. Míg a Nurol sikeresen befejezte az A3-as autópálya egyik szakaszát, amivel Románia túllépte az 1000 kilométeres gyorsforgalmi úthálózat határát, addig az Alsim Alarko a Bukarest körgyűrű déli szakaszán jelentős késéseket halmozott fel. A vállalat 2020-ban kezdte meg a munkálatokat, de 2024-ig tartott, hogy a teljes szakasz átadásra kerüljön.

A török vállalatok hajlandók nagyobb kockázatot vállalni a projektekkel kapcsolatban. Ennek egyik példája a török Makyol Insaat Sanayi Turizm VE Ticaret AS és Özaltın İnşaat Ticaret Ve Sanayi Aş alkotta konzorcium (ezután röviden Makyol-Özaltın) által megnyert A3-as autópálya még hiányzó, Meszesen áthaladó szakasza. Az észak-erdélyi autópálya Vaskapu és Szilágynagyfalu közötti 41 km hosszúságú szakaszának a megtervezésére 18 hónapja, míg a megépítésére 60 hónapja lesz a török konzorciumnak. A szerződés értéke 6,62 milliárd lej (áfa nélkül). A szakasz legnehezebb része a 2,89 km hosszúságú Meszes-alagút lesz, ami ha egyszer majd elkészül, akkor Románia leghosszabb alagútja lehet. Emellett összesen 65 viaduktot, hidat és felüljárót kell megépítsen a kivitelező mintegy 13 km hosszúságában.

A török cégek uniós közbeszerzési szerepvállalása továbbra is vitatott. Az Európai Unió Bírósága nemrég döntést hozott, mely szerint a török vállalatok nem élvezhetnek azonos elbánást, mint az EU-s versenytársaik, mivel Törökország nem tagja a közbeszerzési megállapodásokra vonatkozó egyezménynek. Ennek ellenére Törökország már évtizedek óta aktív partner az EU piacán.

A török építőipari vállalatok jelenléte a romániai piacon számos előnnyel járhat mindkét fél számára. Románia számára lehetőséget jelent egy stabil, tapasztalt kivitelezői bázisra támaszkodni, míg a török cégek a romániai projektek révén jelentős piaci tapasztalatra és referenciára tehetnek szert az EU-ban. Az infrastruktúra fejlesztése mindkét ország számára előnyös, hiszen Románia gyorsforgalmi úthálózatának bővítése és modernizálása jelentős előrelépést hozhat az ország gazdasági és közlekedési kapcsolataiban.