Olaszországban, Magyarországon és Romániában volt 2023-ban a legmagasabb a költségvetési hiány
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban, tavaly Olaszországban (7,2 százalék), Magyarországon (6,7) és Romániában (6,5) volt a legmagasabb a deficit, írta az Agerpres.
Az euróövezetben a 2022-es 3,5 százalékról 3,6 százalékra nőtt 2023-ban a hiány. A múlt évben Dánia (3,3 százalék), Ciprus (2), Írország (1,5) és Portugália (1,2) kivételével valamennyi uniós tagállamnak negatív volt a költségvetési egyenlege, és tíz tagállamban a hiány meghaladta a 3 százalékot.
Az Eurostat kedden adatokat tett közzé a tagállamok államadósságáról is. Eszerint 2023 negyedik negyedévének végén az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos államadósság 80,8 százalékra csökkent a 2022 utolsó negyedéve végén jegyzett 82,5 százalékról. Az euróövezetben 89,5 százalékról 87,4 százalékra esett vissza ez a mutató.
A múlt év negyedik negyedévének végén a legalacsonyabb GDP-arányos államadósságot Észtországban (20,2 százalék), Bulgáriában (22,9), Luxemburgban (25,5), Svédországban (31,5), Dániában (33,6) és Litvániában (37,3%) regisztrálták. Tavaly 13 tagállamban volt 60 százalék feletti a GDP-arányos államadósság, a legmagasabb Görögországban (163,9 százalék), Olaszországban (134,8), Franciaországban (109,9), Spanyolországban (105,1) és Belgiumban (103,1).
Az Eurostat adatai szerint Romániában a költségvetési hiány a 2022-es 88,653 milliárd lejről (a GDP 6,4 százaléka) 2023-ra 104,850 milliárd lejre (a GDP 6,5 százaléka) nőtt. Románia GDP-arányos államadóssága 2023 negyedik negyedévének végén 48,9 százalék volt, szemben a 2022-es 47,9 százalékkal.
Romániának 2024 végére a Moody's 7,5 százalékos költségvetési hiányt jósol, az S&P Rating 7,3 százalékost vetít előre, a Költségvetési Tanács szerint a hiány a 8 százalékot is elérheti, miközben a költségvetésben év elején 5 százalékos hiánycélt rögzítettek. A kormány egy hét évre szóló korrekciós tervben próbál kiegyezni az Európai Bizottsággal.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!