Kazah uránnal működik a cernavodai atomerőmű, Romániának nincs aktív uránbányája

Románia urániparának története, jelenlegi helyzete és jövőbeni kilátásai rendkívül összetett képet mutatnak. Az ország egykor fontos szereplője volt a nemzetközi uránpiacnak, de az ipar hanyatlása és a bányák bezárása miatt mára uránt importál többek között Kazahsztánból és Kanadából. Ezzel párhuzamosan a világpiaci uránárak drasztikusan megemelkedtek, és Oroszország jelentős befolyása a kazah uránszektorban további geopolitikai kihívásokat jelent. A romániai uránhelyzetről az Europa Libera közölt egy átfogó elemzést.

Bezárt romániai uránbányák

Romániában az uránbányászat a 1950-es években kezdődött, amikor szovjet szakemberek irányításával indultak meg a kutatások. Az ország két fő uránlelőhellyel rendelkezett:

1. A Nyugati Érchegységben – az egyik legnagyobb uránlelőhely, amelyet már az 1950-es években elkezdtek kiaknázni, és az urán nagy részét a Szovjetunióba szállították háborús jóvátételként.
2. A Bánsági-hegyvidéken – a másik fontos bányászati terület, ahol 1957-től indultak meg a kitermelések, szintén szovjet felügyelet mellett.

A hidegháború idején ezek a bányák jelentős mennyiségű uránt termeltek, amelyet főként a Szovjetunióba exportáltak. A '70-es években Románia saját nukleáris energiatermelési programját is elkezdte, amikor a Pitești-i Nukleáris Technológiai Intézet és a Feldioara-i uránfeldolgozó üzem megépült.

1986-ban a Crucea-Botușana bánya nyílt meg Suceava megyében, amely az utolsó működő uránbányája volt Romániának. Ez a bánya egészen 2021-ig működött, ekkor azonban bezárt, mivel a kitermelés költségei rendkívül magasak voltak. Egy kilogramm urán kitermelése 2020-ban átlagosan 1.772 lejbe került, míg a világpiaci ár jóval alacsonyabb volt (kb. 50 dollár, azaz kb. 220 lej). Ez azt jelentette, hogy a kitermelés gazdaságilag fenntarthatatlanná vált.

Import urán Kazahsztánból

A román uránipar hanyatlásával az ország rákényszerült, hogy külföldről vásárolja meg az atomenergia előállításához szükséges uránt. Jelenleg Románia három fő forrásból importál uránt:

• Kazahsztánból (Kazatomprom vállalat)
• Kanadából (Cameco)
• Franciaországból (Orano)

Kazahsztán a világ legnagyobb uránkitermelője, és 2022-ben a globális termelés 43%-át adta. A kazah uránt főként a Kazatomprom nevű állami vállalat termeli ki, amely több nemzetközi partnerrel, köztük orosz vállalatokkal dolgozik együtt. Az orosz Rosatom és annak leányvállalatai (pl. Uranium One) hat jelentős közös vállalatban vannak jelen Kazahsztánban, ami azt jelenti, hogy Oroszország jelentős részesedéssel rendelkezik a kazah uránforrásokban.

Románia és Kazahsztán között az uránszállítási szerződést 2022-ben újították meg. Ennek keretében a Nuclearelectrica (Románia állami atomenergia-vállalata) becslések szerint 166 millió dollár értékben vásárolt uránt Kazatompromtól és Camecótól. Az elmúlt években öt szállítást bonyolítottak le, és a legutóbbi tranzakcióra 2024 júliusában került sor. Az urán árának globális növekedése miatt a végső árak gyakran meghaladják az eredeti becsléseket; 2024 szeptemberében az urán ára 180 dollár/kg volt.

Kazahsztánban a kitermelés nagy része a „in situ leaching” módszerrel történik, amely során az uránt kémiai úton oldják ki a talajból, így nincs szükség bányászok földalatti munkájára. Ez a módszer sokkal gazdaságosabb és kevésbé veszélyes, mint a hagyományos bányászat, amelyet Romániában a Crucea-Botușana bányában használtak.

Új bányák nyitását tervezik

Bár az ország jelenleg nem termel uránt, a kormány tervezi a Gyergyótölgyes-Gerinces bánya megnyitását Neamț megyében, az ország keleti részén. Ez a bánya a Keleti Kárpátokban, a Csalhó-hegység közelében található, és évek óta szerepel a tervek között, de a bürokratikus akadályok és az erőforrások hiánya miatt még nem nyílt meg. A bánya újranyitását 2021-ben és 2022-ben több alkalommal is bejelentették, de a kitermelés csak 2028-ra várható.

Az új bánya nyitása azért is fontos, mert a román kormány és a Nuclearelectrica egy integrált nukleáris ciklus kialakítását tervezi. Ez magában foglalja a teljes urántermelési láncot: a bányászatot, a feldolgozást és a cernavodai atomerőműben való felhasználást. A Feldioara-i uránfeldolgozó üzemet már a Nuclearelectrica birtokolja, miután 2022-ben megvásárolta azt a bezárt Nemzeti Uránvállalattól

A Gyergyótölgyes-Gerinces bánya várhatóan 2028-tól lesz működőképes, és az itt kitermelt urán a tervek szerint elegendő lesz a cernavodai atomerőmű két CANDU reaktorának ellátásához legalább 30 éven keresztül.

Geopolitikai és gazdasági kihívások

Kazahsztán uránszektorában Oroszország kulcsszerepet játszik, ami különösen aggasztó Románia és az EU számára, mivel Európa egynegyede függ a globális uránpiacon. A nyugati országok, különösen az USA és az EU, 2024-ben jelentős lépéseket tettek, hogy csökkentsék függőségüket az orosz urántól. Például az Egyesült Államok augusztusban betiltotta az orosz uránimportot, és az EU is hasonló lépéseket fontolgat.

Az urán ára világszerte emelkedik, részben a nukleáris energia iránti megnövekedett kereslet miatt, amelyet sok ország a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására használ. Ez a trend továbbra is komoly kihívások elé állíthatja Romániát és más uránimportáló országokat, különösen, ha az új bányák nyitása késlekedik.