Bukarest-Budapest-gyorsvasút: történtek apró lépések az óriásberuházás előkészítésére

A magyarországi és a romániai vasút jelenlegi állapotát tekintve légvárépítésnek tűnik a Bukarest-Budapest-gyorsvasút megvalósítása, amiről a két ország miniszterelnöke informális keretek között tavaly és idén is egyeztetett. Ám a román fél részéről történtek már konkrét lépések az óriásberuházás előkészítésére. Legalábbis ez derül ki abból a válaszból, amit a szállításügyi minisztérium küldött augusztus végén Radu Moisin képviselő írásbeli interpellációjára. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa közvetlenül Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök idei júliusi találkozója után küldte el a kérdéseit a kormányzati illetékeseknek.

A HotNews által ismertetett válaszból kiderül, hogy a szállításügyi minisztérium már elkészített egy előzetes elemzést a beruházásról, ismertetve a becsült költségeket is. A szaktárca mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy Románia csatlakozása a modern európai vasúthálózathoz voltaképp uniós kötelezettségvállalás, és a Bukarest és Budapest közötti nagy sebességű vasúti összeköttetés megteremtése része a 2016-ban elfogadott közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégiára alapozott, 2030-ig szóló beruházási programnak.

Válaszában a minisztérium idézte is ezt a dokumentumot, amely szerint a Budapest-Bukarest gyorsvasút megépítéséhez előbb el kell készíteni egy olyan kelet-nyugati irányú nagy sebességű vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányát, amely a lehető legkisebb mértékben épülne rá a már megvalósult vagy folyamatban lévő romániai vasúti beruházásra.

Az idézett program szerint a megvalósíthatósági tanulmánynak konkrét geológiai, topográfiai és környezetvédelmi vizsgálatokra kell alapulnia, és meg kell határoznia a vonatok várható sebességét: 200 km/h, 250 km/h, 300 km/h vagy 300 km/h felett. Emellett a tanulmánynak tartalmaznia kell a beruházás költséghatékonyságának elemzését és a gyorsvasút nyomvonalán lévő fontosabb városok kiszolgálását is.

A két forgatókönyv

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése előtt a szállításügyi minisztérium szakemberei elvégeztek egy előzetes elemzést, amelyben két forgatókönyvet javasolnak a projekt megvalósítására. Az első szerint a gyorsvasút pályája a következő településeket érintené a román-magyar határig: Bukarest – Pitești – Curtea de Argeş – Nagyszeben – Medgyes – (Marosvásárhely) – Kolozsvár – Zilah – Nagyvárad – Biharpüspöki. Ez a forgatókönyv egy teljesen új, 590 kilométeres vasútvonal megépítését feltételezi, kilométerenként 25-30 millió eurós becsült kivitelezési költséggel, ami azt jelentené, hogy a megvalósításához a román államnak mintegy 17 milliárd eurót kell előteremtenie.

A második forgatókönyv szerint a Bukarest-Budapest-gyorsvasút romániai szakasza részben megegyezne a már létező vasútvonallal, amelynek korszerűsítésével elérhető a 160 km/h sebesség. Ugyanakkor bizonyos szakaszokon 200 km/h feletti sebességet lehetővé tevő új pályák is épülnének, figyelembe véve a földrajzi és költséghatékonysági szempontokat. Ez a forgatókönyv a már megvalósult, folyamatban lévő (mint például a Kolozsvár-Nagyvárad szakasz felújítása) vagy a tervezési fázisában lévő beruházások kihasználását jelentené. Ily módon például a hegyvidéken a gyorsvasút a hagyományos vasútvonalon haladna.

A gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának becsült költsége 120 millió euró, és a szállításügyi minisztérium szakemberei szerint két szakaszban kellene elkészülnie:

• az első szakasz a lehetőségek feltárása a Bukarest-Budapest-gyorsvasút különböző kivitelezési módozatainak általános műszaki, gazdasági, környezeti és üzemeltetési elemzésével;
• ha az első szakaszban a szakemberek arra a következtetnek, hogy a gyorsvasút kivitelezéséhez új pályaszakaszokat is építeni kell, a második szakasz a beruházás munkálatainak jóváhagyására és közbeszerzési eljárásaira vonatkozó dokumentumok elkészítéséhez szükséges részletes műszaki, gazdasági és környezeti elemzésekből fog állni.

A minisztériumi szakemberek mindenesetre még csak megjósolni sem tudják, hogy mikorra készülhetne el a két fővárost összekötő gyorsvasút. „A konkrét időpontot jelenleg még korai lenne megbecsülni, mivel ez a finanszírozás meghatározásától és biztosításától, a megvalósíthatósági tanulmány eredményeitől, a közbeszerzések és a szerződéskötések feltételeitől is függ” – olvasható a szállításügyi minisztérium válaszában, amelyből egyébként az sem derül ki, hogy mikorra készül el legalább a sokat emlegetett megvalósíthatósági tanulmány.

Az elképzelés nem új keletű

A Bukarest-Budapest-gyorsvasút megépítésének gondolata nem új keletű. Már Ludovic Orban szállításügyi miniszteri mandátuma idején, 2007-ben felmerült az, hogy Magyarország és Románia együttműködjön egy Konstanca és Budapest közötti nagy sebességű vasútvonal megépítésében. Abban az évben novemberben a közös magyar-román kormányülésen megállapodás is született erről a projektről. Az akkori nyilatkozatok szerint a beruházás célja az lett volna, hogy „a két országot integrálja a nemzetközi nagy sebességű vasúti személyszállítási rendszerbe”.

A terv utána feledésbe merült, majd 2018-ban leporolták: Szijjártó Péter magyar külügyminiszter előbb a román szállításügyi miniszterrel, majd a román diplomácia vezetőjével tárgyalt róla. Ez utóbbi külügyminiszteri találkozón nem a Budapest-Bukarest, hanem a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút megépítéséről esett szó, és Szijjártó azt nyilatkozta: „nincs ellenére”, hogy ezt a pályát Bukarestig meghosszabbítsa a román fél. Az első konkrét lépést a beruházás megvalósítására – szintén 2018-ban – a magyar fél tette meg: elkülönített egymilliárd forintot a Budapest-Kolozsvár közötti nagy sebességű vasútvonal magyarországi szakaszának megvalósíthatósági tanulmányára, amelynek elkészítésére két évvel később, 2020-ban hirdetett közbeszerzési eljárást. Arról nincsenek nyilvános információk, hogy ez a tanulmány azóta elkészült-e.

Mindenesetre az ügyben fontos fejlemény, hogy az Európai Unió Tanácsa idén júniusban elfogadta a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló új rendeletet, amelyik a határidejét is megszabja az elvárt beruházásoknak. Az új uniós törvény három ütemben írja elő a hálózat kiépítését: 2030-ig a törzshálózat, 2040-ig a kiterjesztett törzshálózat, 2050-ig a teljes hálózat valósul meg. Az új, 2040-es közbenső határidőt azért jelölték ki, hogy felgyorsítsák a nagyszabású, főleg a határon átnyúló projektek, például a hiányzó vasúti összeköttetések befejezését. Eszerint 2040-re kell elkészülnie a Budapest és Bukarest közötti nagy sebességű vasúti összeköttetéseknek is.

Jelenleg 16 órát kell vonatozni Bukarestből Budapestig

A romániai szakemberek 2007-ben még úgy számoltak, hogy a Bukarest és Budapest közötti nagy sebességű vasútvonal megépítése mintegy 8 milliárd eurós beruházást igényelne, kilométerenként átlagosan 10-12 millió euróra becsült költséggel. Egy ilyen pályán a vonatok 220-250 km/h-s sebességgel közlekedhetnek majd. A Hotnews most úgy számolt, hogy a jelenlegi árak mellett a két főváros közötti, 300 km/h-s csúcssebességű gyorsvasút kivitelezése legalább 15 milliárd euróba kerülhet. Bukarestből jelenleg 15-16 órát tart a vonatút Budapestig.

Nagy sebességű vonatokkal egyébként már számos európai ország büszkélkedhet, főként a kontinens központi, nyugati és délnyugati részén lehet ezeket igénybe venni. Így például, ha valaki vasúton szeretne eljutni Bécsből Sevillába, akkor ez szinte teljes egészében gyorsvasúttal utazva teheti meg 30 óra alatt, vasúttársaságot váltva Frankfurtban, Bázelben és Madridban. Igaz, a vonatjegy több száz euróba kerül. A balkáni országokban jóval lassúbb a vasúti közlekedés: a Bukarest-Isztambul vonatút 19 órát, a Budapest és Belgrád közötti 8 órát tart. Így nem véletlenül jelentette be a magyar kormány, hogy a szerb fővárost is gyorsvasúttal kötné össze Budapesttel.