Rekordszintű villamosenergiát exportált Ukrajnába Magyarország, Románia jóval kevesebbet

Ukrajna júniusban megduplázta a villamosenergia-importját, elérve a 850 GWh-t, ami az elmúlt 10 év legmagasabb havi importja. Az ukrán energiarendszert súlyosan érintették az orosz bombázások, valamint a hőhullám és az aszály, amelyek csökkentették a vízierőművek termelését. Ennek következtében Románia és Magyarország fedezte az ukrán villamosenergia-import 60 százalékát, mutat rá a Profit.ro, hozzátéve, hogy az importnövekedés jelentős hatással volt az európai energiapiacra, különösen Bukarest, Budapest és a Balkán régiójában.

Magyarország az ukrán import 42 százalékát, Románia pedig 17 százalékát biztosította. Az energiaárak rekordmagasak voltak, különösen a csúcsidőkben, amikor a napenergia-termelés nem tudta kielégíteni a megnövekedett keresletet. Az energiaimport főként reggel és este történik, amikor a fogyasztás csúcsra jár. Magyarország és Románia energiaellátása különösen érintett, mivel a magyarországi energia nagy része Ukrajnába kerül, nem pedig a szomszédos országokba, mint Románia és a Balkán.

Az európai energiamarkolások összekapcsolása eredetileg az olcsóbb energiák áramlását szolgálta volna a drágább régiók felé, hogy elkerüljék a jelentős árbeli eltéréseket az egységes európai piacon. Azonban az elmúlt hónapban jelentős eltérések voltak az árakban Kelet-Európa (Románia, Bulgária, Görögország, Szlovákia, Lengyelország) és Nyugat-Európa között. Míg Németországban és Franciaországban az átlagos napi ár 70 euró volt, Romániában 148 euró, Magyarországon pedig 194 euró.

Magyarország jelentős villamosenergia-exportja több tényezőnek köszönhető. Egyrészt az ország energiamixe több különböző forrásból áll össze, ami lehetővé teszi a stabil és időnként fölösleges energiatermelést egyrészt, másrészt a Nyugat-Európából érkező olcsó energia nem áramlik tovább Kelet-Európa felé, mert Magyarország és a szomszédos országok közötti átviteli kapacitások korlátozottak.

A román hatóságok, köztük Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azzal magyarázta a helyzetet, hogy a magyarországi nettó átviteli kapacitások megszakításával és csökkentésével a magyarországi energiapiac levált a délkelet-európai piacról. „Nyugatról túl kevés olcsó energia jut el hozzánk, nagy része Magyarországon marad” – mondta Burduja.

Arról már májusban írt a Reuters, hogy Ukrajna maximálisra kívánja növelni az Európai Unióból érkező villamosenergia-importját, hogy ellensúlyozza az orosz rakétatámadások okozta kieséseket. A támadások több mint 1 milliárd dolláros kárt okoztak, ami 8,000 MWh termelési kapacitás kiesését eredményezte az ország energetikai rendszerében.

A Ukrenergo, Ukrajna villamosenergia-hálózatának üzemeltetője, bejelentette, hogy az importált villamosenergia Romániából, Szlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról és Moldovából fog érkezni, azonban problémaként jelezte akkor, hogy Ukrajna jelenleg egyszerre legfeljebb 1,700 MWh villamosenergiát importálhat az EU tagállamaiból.

Ukrajna energetikai minisztere, German Galusenko ugyanakkor elmondta, hogy Kijev tárgyalásokat folytat az EU-s országokkal a lehetséges import maximálásáról. A DTEK, Ukrajna legnagyobb magánenergetikai vállalatának vezetője korábban kijelentette, hogy a kapacitás 2,200 MWh-ra történő növelése jelentősen javíthatna a helyzeten.

A Ukrenergo vezérigazgatója, Volodimir Kudrickij pedig arról beszélt, hogy akár 3,500-4,000 MWh közötti összekötő kapacitást lehetne telepíteni az elkövetkező öt évben, amennyiben az európai hálózati cégek megerősítik alállomásaikat, további transzformátorokat telepítenek és új átviteli vonalakat építenek.

Az adatok alapján egyértelmű, hogy a legnagyobb mennyiségű villamos energiát júniusban Magyarországról importálta Ukrajna – 357,1 GWh-t (42%), további 297 GWh érkezett (egyenként 148,5 GWh) Szlovákiából és Romániából (egyenként 17%), valamint 138,1 ezer MWh (16%) Lengyelországból. 66,2 GWh-t, azaz a teljes mennyiség 8 százalékát a Moldovai Köztársaságból importálták. A múlt hónap utolsó napjaiban az Ukrenergo naponta mintegy 35 GWh villamos energiát importált a szomszédos országokból, a csúcs június végén valamivel több mint 35 600 MWh volt – derül ki a kijevi Dixi Group kutatóintézet adataiból A tendencia folytatódott július első napjaiban is. Így július első hetében Ukrajna energiaimportja 13%-kal 233,4 GWh-ra emelkedett, meghaladva a korábbi, júniusi heti rekordot. Ugyanakkor Ukrajna már 8 egymást követő héten keresztül nem exportált villamos energiát.

Az ukrán import hatásai az európai energiapolitikára és piacokra hosszú távon is érezhetők lesznek. Ukrajna növekvő villamosenergia-importja jelentős hatással van az európai energiapiacra is, különösen a kelet-európai régióra. A jelenlegi helyzet hosszú távú következményei még nem teljesen ismertek, de az biztos, hogy a piac és a szabályozás átalakulására van szükség a stabil energiaellátás és az árak kiegyenlítése érdekében.

Az európai államok segítsége a napi akár 12 órás áramkimaradással küzdő Ukrajnának (a Reuters szerint Kijev áramtermelő kapacitásának a fele leállt) szükséges, de a talált megoldás gyakorlatilag tönkreteszi az európai árkapcsolási mechanizmust és ezen keresztül a Budapesttől nyugatra fekvő spotpiacokat, figyelmeztet a gazdasági szakportál. Az európai és ezen keresztül a nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük az európai energiapiacra gyakorolt hosszú távú hatásokat, ahol a vállalatok már nem az árak és a szolgáltatások révén, hanem elsősorban a nemzeti és európai támogatások révén versenyeznek a fogyasztókért. Nemcsak a spotárak többszörösei a kelet-európai spotáraknak, mint a „business as usual” alapon működő Nyugat-Európában, hanem az átviteli kapacitások is érintettek. Nyilvánvaló, hogy az „olcsó” energia, amely korábban Romániába és Kelet-Európa többi részébe érkezett, már nem jut el a régióba, de nem azért, mert Magyarországon marad, ahogy Sebastian Burduja miniszter állítja, hanem – mint az adatokból kiderül – azért, mert Ukrajnába exportálják, ami befolyásolja az árkapcsolási mechanizmust, nemcsak Románia, Bulgária és Görögország, hanem a nyugat-balkáni államok számára is, amelyeket nemrég általános áramszünet sújtott.