Egy év alatt mennyivel lett drágább egy bevásárlás az egyik legnépszerűbb diszkontláncban?

A kormány augusztus elsejétől három hónapra árréskorlátozást vezetett be 14 alapélelmiszerre, hogy ezen termékkategóriák árai csökkenjenek, a lakosság vásárlóereje pedig növekedjen. A sürgősségi rendelet szerint a feldolgozók legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest. A Versenytanács elemzése szerint a júniusi árakhoz képest a zöldségek és gyümölcsök esetében eredményezte ez az intézkedés a legnagyobb árcsökkenést, például a burgonya ára 28,4%-kal csökkent. Ezért is éreztük idejét egy összevetésnek, hogy megnézzük mennyivel drágultak a termékek tavaly augusztus óta az egyik legnépszerűbb hazai diszkontáruház, a Lidl polcain. Tehát az egy évvel korábbi árakhoz képest, hogyan alakulnak most az árak.

Fontos megjegyezni a kereskedelmi árréskorlátozásról, hogy nem eredményezi feltétlenül az árak csökkenését. Csak abban az esetben lesznek olcsóbbak a termékek, ha a kereskedők az adott termékre korábban 20%-nál magasabb haszonkulccsal (adaos comercial) számoltak. A Versenytanács korábban említett elemzése sem csak a Lidl árait vette figyelembe, hanem a hazai kiskereskedelmi láncokat.

Az összehasonlítást korábbi Pénzcsinálók-cikkek alapján végeztük, az első esetében 2021. szeptember 30-én, a második esetében 2022. július 31-én összeírt árakat vetjük össze a 2022. augusztus 10-i árakkal ugyanabban az üzletben.

Egy ilyen összevetésnek nagyon sok buktatója lehet, ezért az árak összehasonlításánál egy átgondolt módszertant alkalmaztunk. A számítások alapját jelentő termékkosár természetesen minden esetben ugyanaz (vagy legalábbis nagyon hasonló) volt. A Lidl esetében a polcokon lévő termékkínálat meglehetősen stabil, nem nagyon okoz gondot a termékek esetében megfelelő összehasonlítási alapot találni. Akárcsak a korábbi összeírásokkor, most is csak a teljes árakat néztük, a különböző árleszállításokat figyelmen kívül hagytuk. Ahhoz, hogy kiküszöböljük az eltérő kiszerelések okozta problémákat, csak a termékek fajlagos (literenkénti, kilogrammonkénti, darabonkénti) áraival számoltunk. Az adott termékkategóriában mindig a legolcsóbb árat vettünk figyelembe.

Termékkategóriákra bontva így nézett ki a bevásárlólistánk:

• Zöldségek, gyümölcsök: burgonya (3 kg), paradicsom (1 kg), zöld paprika (0,50 kg), sárgarépa (0,50 kg), paszternák (0,20 kg), vöröshagyma (0,25 kg), kígyóuborka (1 drb), alma (1 kg), banán (0,50 kg), narancs (0,30 kg);
• Száraz termékek, olaj, tojás: cukor (0,50 kg), só (0,05 kg), liszt (1 kg), napraforgó olaj (1 l), rizs (0,50 kg), durum spagetti tészta (0,25 kg), tojás (10 drb);
• Húsfélék: csirkemell filé (1 kg), pulykamell filé (1 kg), sertés darált hús 30%-os zsírtartalom mellett (0,50 kg), sertéskaraj (1 kg);
• Tejtermékek: natúr joghurt (0,50 kg), vaj (0,25 kg), tej 1,5%-os (1 l), tej 3,5%-os (1 l), tejföl 20%-os (0,50 kg), Gouda sajt (0,20 kg), Edam tömbsajt (0,20 kg), Uht tej 1,5%-os (1 l), Uht tej 3,5%-os (1 l);
• Egyéb termékek: császárzsemle (0,50 kg), 100% Arabica őrölt kávé (0,25 kg), Coca-Cola (1 l), szénsavas ásványvíz (3 l), 2 rétegű WC-papír (200 lap)

A korábbi években a kollégák úgy állították össze ezt a listát, hogy minél életszerűbb bevásárlást próbálták leképezni. Ezért a termékeknek nem csak a fajlagos árát vetettük össze, hanem azt is figyelembe vettük, hogy reálisan ezekből a termékekből mennyit szokott vásárolni egy átlagos személy vagy háztartás. Az így meghatározott termékkosárnak az a lényeges előnye, hogy sokkal jobban leképezi, mennyivel fizet többet egy átlagos vásárló egy átlagos bevásárlás után. Fontos viszont, hogy ez a felmérés semmiképpen nem reprezentatív, legfennebb csak néhány érdekes tanulság levonására alkalmas.

A korábbi évekhez képest a piros, kimérős burgonya tűnt el egyszerűen a kínálatból, helyette csak fehéret/sárgát (ezen a néven tünteti fel az áruház hivatalos aznapi terméklistája is) találtunk, de mivel a tendenciákat ez a változat is jól mutatja, benne hagytuk a listában. A paradicsom és a kígyóuborka esetében idén is megtapasztaltuk, hogy egy forgalmasabb időpontban egyszerűen kifogyott az üzlet a legolcsóbb változatból. Ebben az esetben a helyükön maradt címkék alapján jegyeztük le az árat.

Hogyan változtak a fajlagos árak?

Először kategóriákra bontva mutatjuk a fajlagos árakat, és majd csak utána összesítjük, hogy az előre meghatározott termékkosár mennyivel drágult az elmúlt egy évben, mert azért a kormány intézkedései ellenére is drágulásra számítottunk.

Zöldségek, gyümölcsök: A tavalyi árakhoz képest egyértelmű a drágulás ebben a kategóriában. A paprika az egyetlen termék, amihez idén valamivel olcsóbban tudtunk volna hozzájutni, mint tavaly. Ezzel szemben néhány esetben kifejezetten jelentős a drágulás.

A paszternák árának számunkra megmagyarázhatatlan emelkedése tovább fokozódott, idén egy kilóért közel duplaannyit kell fizetni, mint egy évvel korábban. A burgonya árának emelkedése még úgy is szembetűnő, hogy a vörös burgonya ára általánosan drágább, mint a fehéré. (A 2,5 kilós zsákos kiszerelés esetében például egy lejjel drágább a piros burgonya, 8,99 lejbe kerül a fehér és 9,99 lejbe a piros.) A vörös burgonya esetében tehát valószínűleg még ennél is nagyobb lenne a különbség. A burgonya esetében a drágulás nagyjából egybecseng a legutóbb az inflációs jelentésben szereplő adatokkal, ahol azt írták, a burgonya 36,71%-kal került többe idén júliusban, mint egy évvel ezelőtt.

Más zöldségek esetében a statisztikusok sajnos nem közölnek külön adatokat, pedig kifejezetten érdekesek lennének. Például a sárgarépa árának emelkedése úgy is tetemesnek tűnik, hogy erre a termékre még az árréskorlátozás is érvényben van, és a Versenytanács elemzése szerint sárgarépa ára átlagosan 24,2%-kal lett olcsóbb az intézkedéssel. Hasonló a helyzet a vöröshagymával (erdélyiesen fehérhagymával), mire szintén érvényben van a kormány korlátozása, még 60% körüli a drágulása a Lidl kínálatában. És ebben az esetben (mivel nagyjából másfél hét volt a két mintavétel között) valószínűleg a szezonális jelleg is kevésbé érvényesül, mint az egy évvel korábban, amiket most csak tájékoztató jelleggel hagytam benne.

Száraz termékek, olaj, tojás: Míg a zöldségek esetében egyértelmű volt a drágulás, addig ebben a kategóriában nehéz megállapítani egy trendet. Úgy tűnik, hogy az ukrajnai háború okozta tavalyi nyugtalanság idénre csitult, legalábbis a gabona és olajos magvak ára körül. Ennek megfelelően a liszt és a napraforgóolaj ára is olcsóbb lett a tavalyihoz képest. A liszt árának csökkenése még csak nem is írható az árréskorlátozásra, mert azt csak a 000-s fehér búzalisztre van érvényben, márpedig a Lidl kínálatban a 650-s kenyérliszt volt a legolcsóbb, tehát az került be a kosárba. Az olaj esetében egyértelmű, hogy nem csak egy kirívó esettel van dolgunk, hiszen a statisztikai intézet friss jelentéséből is az derül ki, hogy az étolaj az egyetlen élelmiszer (kategória), amelyik általánosan is olcsóbb lett az éves összevetésben, 13,84%-kal csökkent az ára.

A statisztikai intézet jelentésének ismeretében a cukor árának a jelentős emelkedése sem meglepő, a hivatalos összesítés szerint az élelmiszerek közül ennek az ára nőt a legnagyobb arányban, 51,86%-kal lett drágább. A mi kevésbé kifinomult és összetett összehasonlításunk nagyjából 55%-os áremelkedést mutat.

Meglepő viszont, hogy a tojás egyáltalán nem drágult, hiszen a hivatalos jelentés júliusra még 27,9%-os emelkedést mutat. Igaz, augusztus elsejétől a 10 darabos kiszerelésű tojáscsomagokra is érvényes az árréskorlátozás, bár ez ugye nem feltétlen jelenti az árak csökkenését.

Húsfélék: Ebben a kategóriában egyértelműek a trendek, minden termék esetében drágulás volt tapasztalható. Talán csak annyi a pozitívum, hogy már kevésbé jelentős az emelkedés, mint egy évvel korábban, amikor a pulykamell filé kilónkénti árában például 60%-os növekedést tapasztaltunk. Ebben az esetben a drágulás egybecseng a statisztikai intézet júliusra vonatkozó, legutóbbi számításaival. A húsok és húskészítmények esetében ugyanis 14,94%-os áremelkedést jeleztek.

Tejtermékek: A vaj árának kivételével az összes termék esetében felmentek az árak. Sőt, a friss tejek esetében csak azért ilyen minimális az emelkedés, mert még mindig vonatkozik rájuk az önkéntes árcsökkentési megállapodás. A friss tej ára a legtöbb üzletben a májusi megállapodást követően átlagosan nagyjából 20%-kal csökkent.

A vaj árának csökkenése viszont kifejezetten meglepő, tekintve, hogy a statisztikai intézet számításaiból az derül ki, hogy júliusban az egy évvel korábbi árakhoz képest 24,75%-kal drágábban lehetett ezt a terméket kapni.

Egyéb termékek: A liszt árának a stagnálása valószínűleg a császárzsömle árának is jót tett, értsd ugyanannyiért, 45 baniért lehet egy darabot vásárolni a Lidl-ben, mint tavaly. (A táblázatban a kilónkénti árat tüntették fel korábban, így most is azt tettem.) Ezen kívül minden más vizsgált termék esetében jelentős a drágulás: az őrölt kávé 25%-kal, a Coca Cola literenkénti ára 30%-kal, a legolcsóbb szénsavas ásványvíz literenkénti ára nagyjából 60%-kal lett drágább egy év alatt. Utóbbi esetben fontos hangsúlyozni, hogy ásványvíz, mert a legolcsóbb szénsavas víz literenkénti ára 57 bani lenne. Még a kétrétegű WC-papír (a jobb összehasonlítás érdekében laponkénti) ára is nagyjából 25%-kal lett drágább.

Mi történik, ha levásároljuk a teljes termékkosarat?

Már a fajlagos árak összevetésévél sejthető, hogy valószínűleg többe kerül majd az előre meghatározott termékkosár, amikor megadott mennyiséget követve „vásárolunk”. A tavaly július végi árakhoz képest a 35 termékből számszerűen összesen 4-et lehet most olcsóbban megvenni, de lényegében csak 3 termék esetében tapasztaltuk azt, hogy érezhetően olcsóbb: az étolajat, a lisztet, illetve vajat tudtuk volna adott esetben néhány lejjel olcsóbban megvásárolni. Tavaly júliusban 241,77 lej volt a termékek beszerzési költsége, bő egy évvel később,

most ugyanezekért a termékekért 273,61 lejt kellett „fizetni a kasszánál”, ami 13,1%-os emelkedést jelent.

Ez messze elmarad a tavaly tapasztalt drágulástól, amikor egy év alatt 37,5%-os volt az emelkedés. Két évvel korábban, 2021 szeptemberében még 173,35 lejt kellett fizetni ugyanezért a kosárért, tehát közel két év leforgása alatt egy százassal többet hagyunk az üzletben.

Ha megnézzük, hogy melyek azok a termékek, amelyek jelentősebb mértékben járulnak hozzá a két időben eltérő termékkosár közötti nagy árkülönbséghez, akkor egyértelmű, hogy a tavalyihoz hasonlóan a húsféléket kell elsősorban kiemelni. A pulykamell filé 8 lejjel, a csirkemell filé 3,6 lejjel, a sertéskaraj 6 lejjel, míg a darált sértéshús 1 lejjel került többe az idei augusztusi vásárlás során, mint bő egy évvel korábban. A paszternák első látásra jelentős drágulása rögtön nem tűnik olyan soknak, amikor beleszámoljuk azt is, hogy mennyire van szükség belőle.

Ha csak azokat a termékeket nézzük, amelyre érvényben van az árréskorlátozás, akkor ez egy évvel ezelőtti árakhoz képest egyáltalán nem szembetűnő az intézkedés. Sőt, több esetben (vöröshagyma, cukor vagy sárgarépa) is igen látványos a drágulás. Ha eredményezett is árcsökkenést a Lidl kínálatában az intézkedés, akkor is legfeljebb csak mérsékelni tudta az elszállt árakat.