Tömeges elvándorlást eredményezne az építőiparban az adókedvezmények tervezett eltörlése egy elemzés szerint

Tömeges elvándorlást fog eredményezni az építőiparban, ha a kormány a tervezettnél magasabb költségvetési hiány lefaragása érdekében eltörli az ágazat számára öt éve bevezetett kedvezményeket – figyelmeztet a Graphein topográfiai és tervező cég elemzése, amelyet az MTI szemlézett.

A tanulmány szerint tíz építőipari vállalkozás közül kilencnek kevesebb mint tíz alkalmazottja van, és ezeket súlyosan destabilizálná egy ilyen intézkedés, mert nem tudnák megakadályozni, hogy a közepes (2-5 éves) munkatapasztalattal rendelkező alkalmazottaikat elszívják a külföldi építőtelepek.

Bár az utóbbi évben az inflációt és a megélhetési költségek emelkedését esetenként 20 százalékot is elérő béremelésekkel próbálták a munkaadók ellensúlyozni, és az építőiparban a nettó átlagbér 7000 lej körül van, a munkások több mint 60 százaléka – ha nem is országot, de legalábbis – munkahelyet akar váltani.

A Graphein elemzése szerint az országban indult infrastrukturális beruházások és a szakmunkások elvándorlása közepette egyre több építőipari cég munkaerőimporttal próbálkozik. A kormány ebben az évben 100 ezer Európai Unión kívülről érkező vendégmunkás befogadását engedélyezte, a keretszámot azonban a tanulmány szerzői szerint „újra kell gondolni”, mert a munkaerőigény 40 százalékkal magasabb.

2018-ban vezették be a kormány azt az kedvezményt, amely szerint az építőipari alkalmazottak mentesülnek a 10 százalékos egészségügyi járulék és a 10 százalékos jövedelemadó befizetése alól, azóta az építőipari alkalmazottak száma 300 ezerről 450 ezerre nőtt. Az építőipari munkáltatók szövetsége szerint azonban már most több mint 700 ezer román munkavállaló dolgozik nyugat-európai országokban, ahol két hónap alatt annyit keresnek, mint Romániában egy egész év alatt.

Az építőipari bruttó minimálbér jelenleg 4000 lej Romániában, amiből – a nyugdíjjárulékok levonása után – 3150 lej nettó marad. Ha eltörlik mindkét kedvezményt, csaknem 800 lejjel 2370 lejre csökkenne a minimálbérrel fizetett építőipari munkás nettó fizetése, a bruttó kevesebb mint 58 százalékát kapná meg (mint a többi munkavállaló). Ugyanakkor a kormány azt tervezi, hogy az építőiparban szeptembertől 4000 lejről 4500 lejre emelné a minimálbér összegét, így valamivel többet kapna a minimálbéren alkalmazott személy. Igaz, így sem éri a 3150-lejes összeget.

A mezőgazdasági munkavállalóknak sem kell fizetniük a 10 százalékos egészségügyi járulékot, a programozók (IT-szektor) a 10 százalékos jövedelemadó befizetése alól kaptak mentességet, ez utóbbi kedvezmény visszavonásának lehetőségét azonban Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilvánosan cáfolta.

Marcel Boloș pénzügyminiszter szerint a különböző ágazatok számára megítélt adókedvezmények évi 75 milliárd lejbe kerülnek az országnak. A pénzügyminisztérium szerint az év első öt hónapjában a költségvetési hiány elérte a GDP 2,3 százalékát, vagyis csaknem másfélszeres volt a tavaly május végén feljegyzett 1,57 százaléknak, mivel a költségvetési kiadások 17 százalékkal nőttek, míg a bevételek csak 10 százalékkal. A bukaresti kormánypártok most azt tervezik, hogy a minimálbér és a jövedéki adó emelésével, az adókedvezmények csökkentésével és a kedvezményes áfakulcsok kivezetésével próbálják növelni az államháztartás bevételeit. A kormány teveiről ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen.