A pénzügyi ismeretek terén Románia az európai rangsor végén áll

Rendszeresen rangsorolják az Európai Unió országait a lakosság pénzügyi ismereteivel kapcsolatosan, és Románia évek óta sereghajtó ezen a téren. Azonban, érdekes módon, a román állampolgárok azok, akik a leginkább „kitűnőnek” értékelik pénzügyi ismereteiket, holott a valóság ennek ellenkezőjét mutatja – derül ki az Eurobarometernek a pénzügyi ismeretek szintjét monitorozó jelentéséből.

A pénzügyi műveltségi pontszámot az Eurobarometer által meghatározott öt pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos kérdésre adott helyes válaszok számából számítják ki. Az EU-ban átlagosan a válaszadók 26%-a rendelkezik magas pénzügyi műveltségi pontszámmal (négy vagy öt helyes válasz), 50%-a közepes pontszámmal (két vagy három helyes válasz), 24%-a pedig alacsony pontszámmal (nincs helyes válasz vagy egy helyes válasz). Hollandiában (43%), Dániában (40%), Finnországban (40%) és Észtországban (39%) tízből négy válaszadónak magas a pénzügyi ismerete.

Ezzel szemben az alacsony pontszámmal rendelkezők aránya Cipruson (30%), Romániában (30%), Görögországban (29%) és Portugáliában (28%) a legmagasabb.

Így Romániában a válaszadóknak csak 13%-a válaszolt helyesen az Eurobarométer 4 vagy 5 kérdésére. A románok 57%-a 2 vagy 3 kérdésre válaszolt helyesen, míg 30%-uk vagy egyáltalán nem válaszolt egyetlen kérdésre sem, vagy csak egy kérdésre válaszolt helyesen.

Ugyanakkor a romániai válaszadók 51%-a úgy véli, hogy „nagyon magas” vagy „meglehetősen magas” általános pénzügyi ismeretekkel rendelkezik az ország többi felnőttjéhez képest. Ezt követi Franciaország (42%), Lengyelország (40%) és Finnország (39%), ahol tízből négy válaszadó „nagyon magas” vagy „meglehetősen magas”-nak saccolta a pénzügyi ismereteit a többi felnőtthöz képest.

A jelentés szerint tehát, bár a romániai válaszadók az országukban élő többi felnőtthöz képest magasnak ítélik meg általános pénzügyi ismereteiket, valójában a legkevesebb hasznos tudást tudják felmutatni a téren, hiszen mindössze a válaszadók 13%-a esetében fedi a két dolog egymást, azaz jó véleménnyel voltak magukról, és helyesen is válaszoltak a kérdésekre. A romániai lakosság pénzügyi tudatosságáról bővebben is írtunk, amikor egy másik felmérés alkalmával kiderült, hogy az emberek fele inkább menne fogorvoshoz, mint ingyen pénzügyi szaktanácsadóhoz.

Az EU-s átlagot tekintve a válaszadók többsége (65%) tisztában van az infláció hatásával és a vásárlóerőre gyakorolt lehetséges következményeivel. A válaszadók mindössze 45%-a érti a kamatos kamat működését, annak ellenére, hogy ez a fogalom fontos a személyes pénzügyek kezelése és a hosszú távú megtakarítási célok elérése szempontjából.

Ami a befektetési kockázatok megértését illeti, a válaszadók 66%-a helyesen hozza összefüggésbe a magasabb nyereséget a nagyobb kockázattal, míg 56% helyesen azonosítja, hogy a diverzifikált befektetés valószínűleg kevésbé kockázatos, mint az egyfajta befektetés. Végül a válaszadók mindössze 20%-a érti, hogy a kamatlábak hogyan befolyásolják a kötvények árát.

Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig tudnák fedezni megélhetési költségeiket hitelfelvétel vagy költözés nélkül, ha elveszítenék fő jövedelemforrásukat, a válaszadók egyharmada (33%) azt válaszolta, hogy legalább hat hónapig, majd 18%-uk legalább három hónapig (de nem hat hónapig). Mindazonáltal a válaszadók 16%-a azt állítja, hogy nem rendelkezik vészhelyzeti megtakarítással.

A válaszadók többsége az EU-ban „nem túl biztos” (32%) vagy „egyáltalán nem biztos” (22%) abban, hogy nyugdíjas éveik alatt elegendő pénzük lesz a kényelmes élethez.