A romániaiak fele inkább menne fogorvoshoz, mint ingyen egy pénzügyi tanácsadóhoz

A romániaiak sem a magán-, sem az állami nyugdíjrendszerben nem bíznak, és a 80%-uk nem tudja megbecsülni, hogy mekkora havi nyugdíjra számíthat a munkával töltött évei után. Tízből kilencen biztosak abban, hogy nem fognak akkora nyugdíjat kapni, hogy az elegendő legyen számukra, ennek ellenére a megkérdezettek fele inkább menne fogorvoshoz, minthogy ingyen igénybe vegye egy pénzügyi tanácsadó segítségét – derül ki egy friss McKinsey-jelentésből.

Az elemzés első része nem tartalmaz nagy újdonságot: a romániai lakosság jelentős része alapvető hiányosságokkal küzd a pénzzel és megtakarítással kapcsolatos fogalmak terén, és ebben nem csak az alacsony jövedelmeknek, hanem a pénzügyi oktatás elégtelenségének is szerepe van. A szerzők szerint Románia bruttó hazai összterméke (GDP-je) 2050-re körülbelül 10%-kal haladná meg szokásos növekedési pályáját akkor, ha a romániai lakosság a félretett pénzét ésszerűbben fordítaná profitábilis megtakarítási megoldások felé. Most ugyanis inkább az a helyzet, hogy a romániai lakosság a megtakarításainak 70%-át készpénzben vagy jobb esetben bankbetétben tartja, miközben ugyanez az arány Közép-Kelet-Európában 59%, míg Nyugat-Európában 40%. Érdekes adat ezzel kapcsolatban, hogy míg Romániában az egy főre jutó pénzügyi eszközök értéke 5 ezer dollárra tehető, ugyanez a szám Magyarországon 12 ezer dollár.

A Román Nemzeti Bank adatai szerint a romániaiak nettó vagyona több mint nyolcszorosára nőtt az elmúlt két évtizedben, ez az előrelépés a szerzők szerint viszont nem annyira érhető tetten a megtakarításokkal kapcsolatos statisztikákban. Azt beismerik, hogy ebben a pénzügyi kultúra hiánya mellett az alacsony jövedelmeknek is szerepe van, kifejezetten aggasztónak nevezik például azt a társadalmi kohézió szempontjából, hogy az alacsonyabb képzettségű lakosság körében mindössze 25%-ra tehető azon személyeknek az aránya, akik megtakarítanak valamennyit. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a fiatal lakosság szinte képtelen megtakarítani, a 18 és 24 év közöttiek harmada pedig pénzügyi függőségben él.

Nemrég írtunk arról az elemzésről is, amely szerint a tőzsdéző romániaiak 90%-a veszteséget könyvelt el, ami éppen a pénzügyi ismeretek hiányával hozható összefüggésbe. Ennek fényében is egészen elgondolkodtató az, hogy a fentebb vázolt elemzésben minden ötödik megkérdezett személy mondta azt, hogy nem bízik a bankokban és a pénzügyi tanácsadók iránymutatásában, és hasonló arányban állították azt is, hogy nem konzultálnak szakemberrel akkor, amikor befektetési döntéseket hoznak meg.

A megkérdezettek befektetői profilja is nagyon kettős, sőt, kifejezetten szélsőséges. A jelentés alapján megállapítható, hogy a romániaiak vagy az alacsony kockázatú, ezzel párhuzamosan kisebb hozamot kínáló befektetési lehetőségeket részesítik előnyben (bankbetét, deviza), vagy pedig a kifejezetten spekulatív befektetési eszközökre utaznak, mint például a kriptovaluták (Bitcoin, Ethereum stb.).

„A mélyebb pénzügyi tudatosság és a megbízható információkhoz való hozzáférés írhatja felül az uralkodó attitűdöket és magatartásokat, mint amilyen a túlzott kockázatkerülés vagy a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság. Romániában a megtakarítások szintjének növelésével és a nyereséget kínáló befektetésekre való átirányításával lehetőség nyílna arra, hogy 2050-re 10%-kal nőjön a román gazdaság mérete. Ez hozzájárulna a teljes lakosság jövedelmének növekedéséhez, és pozitívan befolyásolná a munkaerőpiacot, a termelékenységet és az innováció mértékét” – áll a jelentésben, amely itt olvasható teljes egészében.