A pénzügyminisztérium visszavág: mégis fog szolidaritási adót fizetni az OMV Petrom?

A saját forrásból kitermelt nyersolaj feldolgozásából származó kőolajszármazékok értékesítése utáni üzleti forgalmat is figyelembe fogja venni a pénzügyminisztérium akkor, amikor meghatározza egy energetikai cég esetében, hogy az köteles-e úgynevezett szolidaritási adót fizetni. A pénzügyminisztérium által alkalmazott módszertant a Profit.ro szerint az Európai Bizottság is jóváhagyta.

A látszólag technikai jellegű döntés hatalmas jelentőségét az adja, hogy jó eséllyel hatása lesz arra a vitára, ami a kormány és az OMV Petrom között alakult ki. Ahogy arról már többször is írtunk, az osztrák többségi tulajdonban lévő energiapari vállalat januárban egy tőzsdei közleményben azt írta a részvényeseknek, hogy számításaik szerint őket nem fogja érinteni a többletadó.

A kormány december végén fogadott el sürgősségi kormányrendeletet arról, hogy különadót vetnek ki minden olyan kőolaj-, földgáz- és finomítói ágazatban működő vállalatra, amelynek a nyeresége 2022-ben és 2023-ban 20%-kal meghaladja a 2018 és 2021 között realizált nyereség átlagát. Azok a vállalatok, amelyek ebbe a kategóriába esnek, a törvény szerint 60%-os szolidaritási adót kell fizessenek a 2018-2021-es időszak átlagnyereségét 20%-kal meghaladó nyereség összegére. A jogszabály szerint az adó befizetésére június 25-ig kerülne sor, az összeg pedig egy úgynevezett szolidaritási alapba kerülne, amiből az állam az energiafogyasztók támogatását, a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat vagy fogyasztás csökkenését elősegítő programokat finanszírozhatna.

Az OMV Petrom viszont a fentebb említett közleményben azzal érvel, hogy ők nem esnek a sürgősségi kormányrendelet hatálya alá, mivel a 2022-es üzleti forgalmuknak kevesebb mint 75%-a származott kőolaj- és földgázkitermelésből, illetve kőolajfinomításból, köszönhetően annak, hogy a vállalat kereskedelmi tevékenysége jelentősen nőtt a szóban forgó évben.

A pénzügyminisztérium által alkalmazott módszertan viszont éppen azért teremt új helyzetet, mert

ha a saját kitermelésből származó kőolajszármazékokat is figyelembe veszik az üzleti forgalommal kapcsolatos előírás ellenőrzésénél, akkor könnyen lehet, hogy az OMV Petrom is a jogszabály hatálya alá esik, és jókora összeget lesz kénytelen befizetni az államkasszába.

Ezzel kapcsolatban viszont csak a pénzügyi beszámolók nyilvánosságra kerülése után lesznek hivatalos információk.

Az OMV Petrom és a kormány közti feszültségek több aspektusáról is írtunk már, itt a Schengenhez való csatlakozásról, itt a kitermelésre váró, az OMV Petrom tulajdonában lévő Neptun Deep földgázmezővel kapcsolatos vonatkozásokra is kitértünk.