Mi lesz a fekete-tengeri földgázmezővel, amitől még Orbán is az orosz függőségtől való megszabadulást várta?

Tavaly tavasszal még úgy tűnhetett, hogy minden egyenesbe került a legnagyobb jelentőségű román földgázmező, a Neptun Deep kitermelésével kapcsolatban. A fekete-tengeri gázlelőhely koncessziós jogainak tulajdonosai az elmúlt hónapokban mégis látványosan passzívak maradtak a beruházás előmozdítása terén. A feltűnő csend és az Ukrajnában zajló háború kontextusában egészen vad elméletek is napvilágot láttak azzal kapcsolatban, hogy az osztrák OMV többségi tulajdonában lévő OMV Petrom már nem is akarja igazán a beruházást. Az elmúlt hét eseményei alapján viszont úgy tűnik, ha lassan is, de idén mégis beindulnak az események a földgázmező ügyében.

Már több mint egy évtizede tudunk róla

Romániában a Fekete-tenger mélyén fellelhető altalajkincsek témája igazán komolyan 2008-ban került be a köztudatba, amikor az OMV Petrom az amerikai ExxonMobillal közös vállalkozást indított annak érdekében, hogy mélytengeri gázlelőhelyeket tárjanak fel. A rendkívül bíztatónak ígérkező munkát a 7500 négyzetkilométeres Neptun Deep elnevezésű térségben kezdték meg, ahol a tenger mélysége 100 és 1700 méter között váltakozik. Ez meglehetősen nehéz terep még a feltáráshoz is, tehát kifejezetten költséges itt bármilyen kutatómunkát végezni. Utólag azt is tudni lehet, hogy a két vállalat csak 2008 és 2016 között tetemes összeget, 1,5 milliárd dollárt költött a feltárási munkálatok során úgy, hogy Romániában gyakorlatilag még törvényes keret sem létezett a mélytengeri altalajkincsek kitermelésének szabályozásáról.

Az első igazán grandiózus bejelentés már 2012-ben érkezett: az ExxonMobil és az OMV Petrom az előzetes feltárási munkálatok során jelentős mennyiségű földgázra lelt. A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy az OMV volt vezérigazgatója a feltárás előzetes eredményeit úgy kommentálta: „Ilyen, csak egyszer fordul elő egy menedzser életében”.

Szűk négy év múlva, amikor lezárult a feltárási munkálatok második köre is, az előzetes munkálatok eredményét megerősítették: a két vállalat hét fúrószondát használt, és az ebben az iparágban azért megszokott titokzatosság mellett közölték, hogy „ezek többsége földgázra bukkant”. Kiderült, hogy a térség egyik legnagyobb földgázmezőjében egy legkevesebb 42 milliárd, de az sem kizárt, hogy akár a 84 milliárd köbmétert is elérő földgáztartalék rejlik. Ez a mennyiség Románia 11 milliárd köbméterre tehető éves földgázfelhasználásának a többszöröse, de a jelenlegi energetikai kontextusban regionális léptékben is jól látható volumen.

Mintha a neheze nem is a feltárás lett volna, hanem a törvényi keret

Az amerikai és osztrák többségi tulajdonban lévő vállalatok feltártak tehát egy akkora földgázmezőt, amely sok évre kényelmes helyzetbe hozta volna Romániát az energiaellátás terén, és ami még a régiós országoknak is érezhető megkönnyebbülést okozhatott volna a kifejezetten komplikált energiapiaci helyzetben. Az viszont komoly buktatót jelentett a projekttel kapcsolatos előrelépések szempontjából, hogy a román törvényhozás csak nagyon nehezen tudott egyről a kettőre lépni a nyíltvízi kitermelést lehetővé tevő, úgynevezett offshore-törvény kapcsán – aminek egyébként sorsfordító jelentősége is lett a projekt szempontjából.

Pedig nem a romániai honatyák tétlenségével volt a baj: a jogszabály legelső verziója már viszonylag hamar, 2013-ban megszületett, az érintett energiaipari vállalatok bevonásával pedig már 2016-ra sikerült véglegesíteni is a nyíltvízi kitermelést szabályozó törvényt. A gond csak az volt, hogy nagyjából ebben az időszakban több parlamenti párt is elkezdett felülni a viszonylag nagy médiaérdeklődést kiváltó jogszabály farvizére, és meglehetősen populista, hazafiasnak beállított narratívákkal kezdtek résztvenni a jogszabályról szóló vitában, azt az üzenetet közvetítve, hogy nem szabad külföldi vállalatoknak bagóért odaadni az ország értékes altalajkincseit.

Ennek ellenére 2018-ra a parlamentbe egy olyan jogszabályt nyújtottak be, amelyről még a mindig elégedetlen energiaipari vállalatok is viszonylag pozitívan nyilatkoztak. Hatalmas fordulatra akkor került sor az ügyben, amikor a szenátusi jóváhagyást követően a jogszabály a képviselőház ipari szakbizottságába került, ahol az akkor kormányzó Szociáldemokrata Párt bizottsági tagjai az utolsó pillanatban gyakorlatilag teljesen megváltoztatták a törvény legfontosabb sarokszámait. A sajtóban megjelenő akkori háttérinformációk szerint a szociáldemokrata párt szakbizottsági tagjai előző este a párt akkori elnökétől, az autokratikus vezetőkre jellemző egyszemélyes döntésektől soha nem ódzkodó Liviu Dragneától kapták meg, hogy milyen módosításokat kell megszavazniuk. A húzást az iparági vállalatok mellett még a szociáldemokraták akkori koalíciós partnerei is hátba szúrásként élték meg tartották.

A jogalkotási folyamat tehát ahelyett, hogy sínre helyezte volna a fekete-tengeri kitermelésekkel kapcsolatos beruházásokat, a jelentősen szigorodó pénzügyi feltételek miatt inkább ellehetetlenítette azokat. A jogszabály hatályba lépése után az OMV Petrom bejelentette, hogy elhalasztják a Neptun Deep földgázmező kitermelésével kapcsolatos döntést, míg az amerikai ExxonMobil először titokban, majd egyre láthatóbban lépéseket tett annak irányába, hogy megszabaduljon a koncessziós jogoktól. Az offshore törvénnyel kapcsolatban részletes cikket korábban is írtunk, azt itt olvashatjátok.

A háború és az energiaválság mindent megváltoztatott

Az energiaárak jelentős emelkedése, illetve az ukrajnai háború kitörése aztán új helyzetet teremtett: hirtelen sokat romlott a román törvényhozás alkupozíciója is, a könnyen és olcsón elérhető orosz földgáz helyett ugyanis reális alternatívát kellett találni, és hirtelen az idő is fontos szemponttá vált.

Az aktuális kormányt is adó pártok 2022-ben leporolták a jogszabályt, és jelentős könnyítésekként értékelhető módosításokat is elfogadtak május közepén, amelyekről újra egyeztettek a kitermelésben érdekelt cégekkel. Csak a legfontosabb módosításokból érdemes kettőt példaként megmutatni, mert ezek jól érzékeltetik, hogy a vállalatoknak miért nem volt addig vonzó a kitermeléssel kapcsolatos döntés meghozatala:

• Az egyik legfontosabb módosítás az volt tavaly, hogy a földgáz felszínre hozásából származó bevételek körülbelül 60%-a a román államot, 40%-a pedig a kitermelőt illetné meg. Ez jelentős elmozdulás ahhoz képest, hogy az offshore-törvény 2018-ban elfogadott verziójában ugyanezeket az arányokat 70-30-ban határozták meg, az állam javára.
• A vállalatok szempontjából az is kardinális kérdésnek tűnik, hogy 30%-ról 40%-ra emelték a beruházások adóleírásának maximális szintjét. Magyarán, egy kitermelésben érdekelt vállalat a megvalósított beruházásainak nagyobb részét tudná levonni az adókötelezettségeiből, ami az állam számára nyilván kevesebb adóbevételt jelent, a vállatokat viszont további beruházások megvalósítására serkenti.

Nagyjából a jogszabály módosításának idejével párhuzamosan dőlt el az is, hogy a Neptun Deep földgázmező 50%-át az ExxonMobiltól a román Romgaz veszi meg 1,06 milliárd euró értékben. A vállalat ugyan a bukaresti tőzsdére is jegyezve van, de a román állam is jelentős részesedéssel rendelkezik benne, és az soha nem volt titok, hogy a román politikai elit bábáskodása mellett született meg az így is viszonylag hosszúra nyúlt tárgyalások végén a tranzakció.

Már vad elméletek is születtek arról, hogy az osztrákok igazából már nem is akarják az egészet

Tévedett viszont, aki azt gondolta, hogy a háború kontextusában, az új, kedvezőbb feltételeket kínáló offshore-törvény, és a részben állami vállalatnak számító Romgaz részvételével a Neptun Deep projekttel kapcsolatban látványos előrelépésekre kell számítani. Egyrészt, az enegiaiparra, és különösen annak a feltárással és kitermeléssel foglalkozó ágazatára nagyon nem jellemzőek a gyors döntések, másrészt az OMV Petrom vezetősége nagyon visszafogottan kezdett kommunikálni a témában, de ha voltak is sajtónyilatkozatok, akkor azokban inkább arra utaltak, hogy továbbra sincsenek elragadtatva a kitermeléssel kapcsolatos feltételektől, és végső döntést ezzel kapcsolatban csak 2023-ban fognak hozni, a kitermelés megkezdésének leghamarabbi dátumaként pedig a korábban emlegetett 2026 helyett 2027-et kezdték megnevezni.

Az OMV Petrom látványossá váló visszafogottságára a Neptun Deep projekt kapcsán még az osztrák sajtó is kereste a magyarázatot. A Der Standard nevű osztrák napilap például kissé szemrehányóan azt rótta fel az OMV vezetőségének, hogy az osztrák energiaipari óriás „azért csökkenthette az érdeklődését” a fekete-tengeri kitermelés iránt, mert egy erről szóló döntés bosszantaná azokat az orosz partnervállalatokat, amelyek hagyományosan Ausztria legnagyobb földgázbeszállítói voltak eddig. A Der Standard a felvetésével az osztrák vállalatot is megkereste, amely cáfolta, hogy az Oroszországgal való viszony miatt hanyagolnák a fekete-tengeri érdekeltségeiket. Az OMV később a cikk megjelenését követően is alaptalannak nevezte annak állításait.

Az is kifejezetten komplex helyzetet eredményezett, hogy a román kormány időközben egyáltalán nem elhanyagolható feszültségbe került az OMV Petrommal az úgynevezett szolidaritási adó kapcsán. A többletadót a román kormány egy uniós rendelet hazai jogrendbe való átemelésével vetette ki azokra az energiaipari vállalatokra, amelyek a 2018-2022-es időszak átlagnyereségéhez képest 20%-kal növelték a profitjukat 2022-ben és 2023-ban. A cél éppen az olyan jelentős méretű vállalatok többletadóztatása lett volna, mint amilyen az OMV Petrom is, az osztrák tulajdonú cég viszont a hatóságok nagy meglepetésére egy befektetőknek szóló jelentésben bejelentette, hogy egy kiskapu miatt rájuk nem fog vonatkozni a szolidaritási adó, így jelentős adó befizetését ússzák meg. Az ügyről, amelyben a román kormány még az Európai Bizottság álláspontját is kikérte, itt írtunk részletesen, a cikkből egyébként az is kiderül, hogy mi köze lehet ennek az egésznek a Schengennel kapcsolatos osztrák vétóhoz is.

Ami jó jel: ígéretekkel nem dobálóznak, még több beletolt pénzzel most már igen

Igen jelentős kitérő és igencsak hosszú ideig tartó csend után viszont úgy néz ki, hogy az OMV Petrom és a Romgaz csak ebben az évben megközelítőleg 1,2 milliárd lejt (244 millió euró) fog befektetni a projektbe – legalábbis erre a következtetésre lehet jutni az osztrák többségi tulajdonban lévő kőolajipari társaság befektetőknek szóló jelentéséből.

Arról legelőször a Profit.ro gazdasági portál írt, hogy az OMV Petrom indirekt módon ugyan, de már február elején egyértelmű jelzést tett a Neptun Deep földgázmező kitermelésével kapcsolatos terveiről. A vállalat 2023-ra összesen 2,9 milliárd lejnyi (590 millió euró) beruházást tervez feltárási és kitermelési projektekbe. Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója pedig egy interjúban elismerte, hogy a vállalat csak 2023-ban közel 600 millió lejt (122 millió euró) fordítana a Neptun Deep projekttel kapcsolatos céljaira.

Mivel a hatalmas földgázmező kitermelési jogait az OMV Petrom immár a Romgazzal partnerségben egyenlő részben birtokolja, nagyon valószínű, hogy a tőzsdén jegyzett, de részben állami tulajdonban lévő Romgaz számára is ugyanekkora tőke megmozdítására lesz szükség. A két partner tehát csak idén körülbelül 1,2 milliárd lejt (244 millió euró) költhet együtt a projektre, ami már jókora összeg, viszont ebben az iparágban még korántsem jelenti azt, hogy egy vállalat teljes mértékben elköteleződött a kitermelés megkezdése mellett.

Az is sokat elárulhat, hogy a két vállalat kötelező érvényű kapacitásfoglalási kérelemmel fordult a román állami földgázszállító rendszert működtető Transgaz felé. A kérelem már 2027-től kezdődően nagyobb mennyiségű földgáz szállítására vonatkozó kapacitások igénybe vételét tenné lehetővé. Azt, hogy ennek a kapacitás foglalásnak mekkora jelentősége van, jól jelzi, hogy egy ilyen megállapodáshoz a vállalatoknak jellemzően banki garanciát kell letétbe helyezniük, ami a Romgaz és az OMV Petrom esetében 88 millió euróra rúg. Meglehetősen magas összegről van szó tehát ahhoz, hogy csak úgy fölöslegesen dobálózzanak vele a koncessziós jogok tulajdonosai.

Az 1,2 milliárd lej (244 millió euró) egyébként közel a 6%-a annak az összegnek, amelyet a vállalatok a Neptun Deep mező kitermelésére eredetileg költeni akartak. Az viszont jó kérdés, hogy a tomboló infláció mennyiben fogja befolyásolni a kitermeléssel kapcsolatos költségeket, és az sem mellékes szempont, hogy a magas földgázárak miatt a feltárási és kitermelési tevékenységek robbanásszerűen megnőtt száma miatt mekkora mértékben emelkedhet a beruházási igény. Ugyanis ezen a területen viszonylag véges az elérhető műszaki és emberi erőforrások száma, aki tehát labdába akar rúgni, annak jó eséllyel még mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.

Christina Verchere a költségek lehetséges növekedésével kapcsolatban a Profit.ro-nak viszont azt nyilatkozta, hogy a vállalat a 2030-ra szóló stratégiájában még mindig 2 milliárd euróval számol a Neptun Deep projekt kapcsán (ez az összeg csak az OMV Petrom része, a Romgaz további 2 milliárd euróval kellene beszálljon a költségekbe), azt viszont elismerte, hogy a 2023-as év folyamán valószínűleg pontosabb képet kaphatnak a szükséges beruházás mértékéről. A projekttel kapcsolatban ugyanakkor az OMV pénzügyi igazgatója, Reinhard Florey is nyilatkozott, aki szerint a költséginfláció és a termelési láncokban még mindig jelen levő fennakadások hatására jó eséllyel felül kell vizsgálni a Neptun Deep projekt 4 milliárd eurós költségvetését.

Nem csak Romániának fontos, hiszen éppen Magyarország várta a legjobban a régióból a kitermelés elindulását

A Neptun Deep kitermeléséből tehát jó eséllyel megemelkedő költségek mellett és jókora késéssel lehet valami inkább az évtized utolsó éveire. Ez a fejlemény azért az iparági szereplőket és a régiós államokat jó eséllyel nem lepi meg, hiszen ezzel a földgázmennyiséggel igazán komolyan amúgy sem számolt senki. Az egyetlen kivételt képező régiós állam talán éppen Magyarország, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is többször mondta be magabiztosan az elmúlt években, hogy a Fekete-tenger mélyén lévő földgáz Magyarország számára megoldást jelenthet az orosz földgáztól való függőség visszaszorításában és a forrásdiverzifikáció megteremtésében.

Ezzel kapcsolatban a Telex elemzése nagyon érdekes, amely felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy 2018-as energetikai fórumon éppen az energiafüggetlenség megteremtéséről, és az orosz földgázról való leválásról beszélve kijelentette: „A lényeg az, hogy a Romániából amerikaiak által kitermelt gáz Magyarországra érkezik majd, és ezzel az orosz gázmonopóliumnak Magyarországon egyszer és mindenkorra vége van. A szükséges importnak felét, több mint felét képesek vagyunk nem orosz forrásból behozni Magyarország területére.” Utólag már tudjuk, hogy ugyan már több olyan megvalósult projekt is van, amelyet Orbán szintén említett abban a beszédében, a Neptun Deep ügyének várható alakulását évekkel ezelőtt azért kifejezetten optimistán ítélte meg.

Erre az optimizmusra utal az is, hogy még próbatendert is hirdettek a még csak gondolatban sem kitermelt energiahordozó exportjára, amelyet egyébként három 100%-ban magyar tulajdonú cég nyert meg.

Orbán beszéde egyébként felháborodást váltott ki Bukarestben, a román külügyminisztérium közleményben közölte a Népszava szerint, hogy a magyar féllel semmilyen megállapodást nem írtak alá új energetikai projektről, és nem köthetik le egyetlen ország cégei a Fekete-tengeren kitermelt, a két országon keresztül szállított teljes gázmennyiséget.

A korábbi felháborodott román reakció tükrében még érdekesebb az a tavaly márciusi emlékezetes megnyilvánulás Szijjártó Pétertől, amikor egy videóban éppen a Neptun Deep projekt kapcsán az amerikaiakat, tehát az ExxonMobil kőolajtársaságot okolta amiatt, hogy nem indult meg még a kitermelés. Szijjártó a videóban arról beszélt, hogy hét éve tárgyalt az amerikaiakkal arról, hogy „volnának-e kedvesek elkezdeni kitermelni onnan a gázt”. Megjegyezte: „Mi a románokkal közösen, a román barátainkkal közösen megépítettük azt a gázvezetéket, amely ezt a gázt a romániai fekete-tengeri részről idehozná Magyarországra. Kifizettünk érte egy csomó pénzt, megépítettük. Hét év alatt nem sikerült az amerikaiaknak döntést hozni a kitermelésről. Megmondták, hogy hát már nem is fognak, inkább eladják. Na most ezzel hét évet vesztettünk” – mondja a videóban a politikus.

A nyilatkozat kapcsán a 24.hu még az ExxonMobilt is megkereste, az amerikai vállalat diplomatikusan csak annyit reagált Szijjártó szavaira, hogy: „A legutóbbi magyar politikai narratíva nem adekvát módon reflektál a helyzetből adódó körülményekre és tényekre” – utalva ezzel arra, hogy nem ők, hanem sokkal inkább a román állam gátolta a kitermelést.

Hogy mikor fog az első Neptun Deep térségből származó gázmolekula a román Transgaz szállító rendszerébe kerülni, arról jó eséllyel 2023 második felében kapunk pontosabb képet – az OMV Petrom ugyanis erre az időszakra ígéri a beruházással kapcsolatos végleges döntését. A Neptun Deep projekt történetének eddig viszont inkább az a tanulsága, hogy a nagyobb meglepetéseket nem annyira a beruházók, hanem a fekete-tengeri gázlelőhelyeket nemzeti kincsként védő román állam szokta szolgáltatni.