A jó oldalát is látják a borravaló-törvénynek a vendéglátósok, csak még nem igazán tudják, hogy fogják alkalmazni

A januártól hatályba lépő új törvény azt írja elő, hogy a vendéglátóegységek vendégei által hagyott borravalót fel kell tüntetni a nyugtán, adóköteles és bankkártyával is fizethető. Értéke nem haladhatja meg a fogyasztásért fizetett összeg 15%-át. A borravalóként fizetett összeget kétféleképpen is fel lehet majd tüntetni: fix összegként vagy a fogyasztás arányában százalékos (0 és 15% között) értékként. A jogszabály szerint az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme fizetésen felüli jövedelemnek számít, ezért jövedelamadó-köteles és 10%-os jövedelemadót kell befizetni utána.

Erdélyi kávézók, kocsmák és éttermek képviselőit kérdeztük arról, hogy mi a véleményük az új jogszabályról, illetve látják-e már, hogy hogyan fognak megfelelni az előírásoknak. Akadt olyan étteremtulajdonos is, aki kifejezetten lelkesen nyilatkozott a januártól hatályba lépő törvényről.

„Vártuk és nagyon üdvözöljük a borravalóról szóló szabályozást, hiszen minden normális országban szükség van egy ilyen jogszabályra” – mondta el megkeresésünkre Trucza Adorján. A székelyudvarhelyi Páva étterem tulajdonosa elmondta, egy olyan jelenséget sikerült kifehéríteni, ami mindig is létezett, csak eddig mindenki szemet hunyt felette.

„Nem gondolom, hogy ettől bármiben is megváltoznának a fogyasztási szokások, és azt sem, hogy az emberek több pénzt hagynának ott borravalóként a vendéglátósoknál. Az viszont üdvözlendő, hogy sikerülhet felzárkózni ebben is a fejlettebb országokhoz és nálunk is 21-dik századi körülmények között, akár bankkártyával is lehet fizetni a borravalót” – tette hozzá.

„A mi rendszerünk szintjén még nincsenek kikristályosodva a borravalóval kapcsolatos részletek, és mivel még nagyon az év elején járunk, a szétosztásáról szóló belső szabályzatuk sem készült el” – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy a gyakorlatban miként fogják alkalmazni az új jogszabályt. Mint magyarázta, az állami intézkedéseknél inkább a kivárás stratégiáját követik: szakmai beszélgetések és megfigyelések útján térképezik fel a lehetőségeiket, és csak ezt követően hoznak végleges döntést a kérdésben.

A koronavírus-járvány óta a kártyával fizetők száma megsokszorozódott – a napi árulás háromnegyede kártyás fizetéssel történik –, ez pedig a borravaló drasztikus visszaesését jelentette számukra. Ebben a megközelítésben a borravaló szabályozásának van pozitív hozadéka – mondta el megkeresésünkre Mostis Gergő, a kolozsvári Planetárium Café tulajdonosa.

„Magyarországon vagy más nyugati államokban már rég lehet kártyával borravalót hagyni, addig Romániában erre eddig nem volt lehetőség, nem volt jogcím, ami alapján beüthettük volna a kasszába” – mondta el a kocsmatulajdonos, aki azt is elárulta, hogy a borravaló szabályozásáról épp a napokban egyeztet könyvelőivel, ezért még ő sem tudott részletesen beszámolni arról, hogy miként fogják bevezetni az új szabványokat.

A vendéglátósoknak nagyobb gondjai is vannak

„Ennek a szabályozása szerintem senki számára nem okozott meglepetést, világszerte ebbe az irányba halad ez az iparág” – nyilatkozta a kolozsvári 1568 Bistro társtulajdonosa. Pócsai András is látja a pozitívumait az új törvénynek, az ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt emelte ki, hogy a vállalati ügyfeleknek – például a céges összejöveteleknél, vacsoráknál – jogi alap híján eddig nem volt lehetőségük borravalót hagyni.

„Még mi is tapogatózunk ebben a kérdésben” – válaszolta Pócsai arra a felvetésünkre, hogy az általa vezetett vendéglátóegységben már sikerült-e letisztázniuk, hogy a gyakorlatban miként fog zajlani a borravaló elfogadása. „Ahogy általában az új jogszabályokkal lenni szokott, rengeteg kérdés felmerül még ezzel kapcsolatban is, nem mellesleg ez az év több jelentős újdonságot is jelent a vendéglátóipar számára” – mondta, utalva arra, hogy például januártól megszűnt a HoReCa-szektorra kivetett iparági adó, és 5%-ról 9%-ra emelkedett az éttermi, catering és szállásadói szolgáltatásokra vonatkozó áfakulcs.

„Nálunk csak bonyolítja a dolgokat, hiszen fogalmam sincs, hogyan tudjuk megoldani, ha egy tíz fős asztaltársaságnál mondjuk mindenki külön fizetne. Azon felül külön nyomtatót kell vegyek a kasszagép mellé, amellyel a számlákat (nota de plată) külön kinyomtatom” – árulta el a Transtelexnek a sepsiszentgyörgyi Zamat kávézó vezetője, Sylvester Zoltán. Kifejtette, hogy a szabályok értelmezésére még nem volt ideje, hiszen már január 5-én ellenőrzést tartott náluk az országos fogyasztóvédelem, hogy az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat: a kalória- és szénhidrát szintet leellenőrizzék. „Most a borravaló kérdése a legkisebb problémánk” – jelentette ki a tulajdonos, aki azt mondta, hogy a többi vendéglátóssal közösen fogják áttanulmányozni és értelmezni az új törvényt.

Mit mond a könyvelő?

Első lépésben minden vállalatnak ellenőriznie kell, hogy kaphat-e borravalót vagy sem – hívta fel a figyelmet Hegyesi Enikő, a kolozsvári Elite Conta könyvelőcég tulajdonosa. Mint rámutatott, ez azért fontos, mert a törvényben pontosan felsorolásra kerül azoknak a tevékenységi kódoknak, ismertebb nevén CAEN-kódoknak a listája, amelyek esetén a vendéglátóegységeknek jogukban áll elfogadni a vendégek által adott borravalót.

A szakértő szerint a következő lépése a kasszagépekkel rendelkező egységeknek az kell legyen, hogy fel kell vezettetniük az eszközre egy bacșiș (magyarul borravaló szerk. megj.) nevű pozíciót is, amire feltétlenül szükség van amiatt, mert a borravaló nem áfaköteles. „Személyes tapasztalatom, hogy nagyon sok ügyfelem gondolta azt, hogy a kasszagépekkel nekik semmi dolguk nem lesz. Ez viszont nem igaz, a kasszagépen ezt be kell állítani, hiszen aki áfafizető, annak biztosan nincs olyan pozíció a kasszagépén, ami áfamentes” – mutatott rá

Hegyesi Enikő elmondta, hogy a jogszabályok szerint emellett szükség van egy belső szabályzat kidolgozására azt illetően is, hogy a borravalóként kapott pénzt miként osztják szét az alkalmazottak között. „Vannak olyan egységek, ahol például a konyhán dolgozó alkalmazottak is kapnak a borravalóból, hiszen ők is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vendégek jól érezzék magukat. A szétosztás módjának szerepelnie kell ebben a szabályzatban” – mutatott rá.

A saját ügyfeleiket az Elite Contánál arra kérték, hogy minden hónapban összesítsék egy listán, hogy melyik alkalmazott pontosan mekkora bruttó összeget kap a borravalóból. Ami a borravaló könyvelésének technikai részleteit illeti, Hegyesiék úgy járnak el, hogy az alkalmazottak munkabérlapján (stat de plată) egyéb jövedelem címszóval jelenik meg az összeg, és 10%-os jövedelemadót tartanak vissza utána. Ezt minden hónapban egy 100-as, jövőre pedig egy 205-ös nyilatkozattal jelentik az adóhatóság felé.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy azoknál a jellemzően kisebb vendéglátóegységeknél, ahol eddig kizárólag pénztári nyugtát használtak, a jövőben valamilyen formában számlát (nota de plată) is ki kell állítaniuk – akár kézzel írva is –, amire az ügyfél a jogszabálynak megfelelően ráírhatja, hogy mennyi borravalót szeretne adni.