Tizenkét pontban mutatjuk, hogy milyen fontos újdonságokat hoz 2023 az adózás és a jövedelmek terén

2022. december 29. – 17:46

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Nő a minimálbér, jól járnak az építőiparban dolgozók, a szabadfoglalkozásúaknak és a mikroadózóknak pedig új feltételekhez kell alkalmazkodniuk. Nem árt átismételni, mi vár ránk januártól az adózás terén.

1. Bruttó 3000 lejre emelkedik a minimálbér

Januártól a jelenlegi bruttó 2550 lejről 3000 lejre emelkedik a minimálbér szintje, amelyből a munkaadók támogatására meghozott intézkedésként 200 lej adómentességet élvez. Mit jelent ez a nettó munkabérekben? Jövőtől a törvény által garantált legkisebb fizetésért teljes munkaidőben dolgozók hónap végén 1863 lejt kapnak majd kézbe, ami 339 lejes növekedésnek felel meg 2022-höz képest (persze akkor, ha nem számolunk az idei év második felében is érvényes 200 lejes adómentesség lehetőségével).

Sok munkavállalóban felmerülhet az a kérdés is, hogy miként befolyásolja a 200 lejes adómentességet élvező jövedelmük a nyugdíjhozzájárulásukat és a későbbi nyugdíjuk szintjét? A rövid válasz erre az, hogy az erről szóló sürgősségi kormányrendelet szerint ezt az összeget is figyelembe veszik majd a nyugdíjpont mértékének kiszámításánál.

Nem annyira illeszkedik az adózással kapcsolatos változásokhoz, de a minimálbér növelése mellett érdemes megemlíteni, hogy emelkednek a nyugdíjak is januártól. A nyugdíjpont értéke a jelenlegi 1586 lejről 12,5%-kal 1784 lejre nő (minden nyugdíjasnak a nyugdíjszelvényen szereplő nyugdíjpont értékét ezzel az összeggel kell beszoroznia a januártól járó havi nyugdíjának a kiszámításához). Ugyanekkora arányban, 12,5%-kal emelkedik a garantált minimál nyugdíj összege is a jelenlegi 1000 lejről 1125 lejre. A munkaügyi minisztériumnál azzal kalkulálnak, hogy az emelések hatására a jelenleg 1734 lejes átlagnyugdíj meg fogja haladni a 2200 lejt.

2. Emelkedik az építőipari munkásoknál meghatározott minimálbér

A jelenlegi bruttó 3000 lejről januártól 4000 lejre emelkedik az építőipari munkások minimálbére. Emlékeztetőül fontos megjegyezni, hogy ebben az iparágban a korábban elfogadott jogszabályoknak megfelelően a munkabérekre nem kell jövedelemadót valamint egészségügyi járulékot fizetni, emellett a nyugdíjrendszer második pillérét adó kötelező nyugdíjhozzájárulások is opcionálissá válnak. A változásoknak köszönhetően egy építőipari munkavállaló nettó minimálbére 3150 lej is lehet. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók esetében a minimálbér szintje marad 3000 lej, de fentebb vázolt adókedvezmények ezeken a területeken is érvényesek maradnak.

3. Változik az engedélyezett magánszemélyek (PFA), szabadfoglalkozásúak adózása is

A bruttó minimálbér 3000 lejre történő emelkedésével az engedélyezett magánszemélyek esetében növekedik az adó- és járulékkötelezettségek kiszámításánál fontos jövedelemplafon is. Fontos változás emellett, hogy az egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosítási járulékok kiszámításánál több jövedelem intervalummal is kalkulálni kell, a 6, 12 vagy 24 havi minimálbért meghaladó jövedelmek esetén változik az adóalap. Szintén január 1-től módosul az úgynevezett jövedelemnorma szintje is, az eddigi 100 ezer euróról 25 ezer euróra csökken. A januártól megnövekedett magasabb adóterheket ugyanakkor csak 2024-ben fizetik majd be az érintettek. Aki elmélyülne a témában, annak ajánljuk ezt a cikkünket, amelyben szakértő segítségével, számítási példákkal mutatjuk, hogy melyik vállalkozási formát érdemes választani januártól.

4. Emelkedik az osztalékadó

A vállalkozóknak, vállalattulajdonosoknak – akár jogi- vagy magánszemélyek – fontos változás, hogy január 1-től a jelenlegi 5%-ról 8%-ra emelkedik az osztalékadó. Friss változás, hogy a 2022 negyedik negyedévére vonatkozó osztalékra is 8%-os adót vetnek ki, hiszen azoknak az osztalékoknak a kifizetése már 2023-ban történik. Januártól tehát magasabb adószint mellett juthatnak hozzá a tulajdonosaik a vállalatuk által elért, osztalékként kifizetett nyereséghez.

5. Szigorodnak a mikroadózás feltételei

A mikrovállalkozási jövedelemadót fizető vállalkozásoknál januártól jelentős változások lépnek érvénybe. Felére, 1 millió euróról 500 ezer euróra csökken az az árbevétel-határ, amely alatt egy cég választhatja ezt az adózási formát. Megszűnik a 3%-os árbevétel adó, ami helyét minden esetben az 1%-os adókulcs veszi át, de csak annak a feltételnek a teljesülése esetén, ha a vállalkozásnak legalább egy alkalmazottja van. Ha a cégnek nincs alkalmazottja, akkor automatikusan profitadó-kötelessé válik, a profitadó szintje 16%. Szintén újdonság jövőtől, hogy azoknál a társaságoknál, ahol ugyanaz a jogi- vagy magánszemély 25%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkezik, legfennebb 3-ra korlátozták azon cégek számát, amelyek élhetnek a mikrovállalkozási jövedelemadó-fizetés lehetőségével. A változásokról részletesen itt írtunk.

6. Adókötelessé válik a borravaló

Január 1-től hatályba lép az a törvény, amely szabályozza a borravaló fizetésének módját és adókötelessé teszi azt. Eszerint csak az a pénzösszeg nevezhető borravalónak, amelyet a vendég a nyugtán szereplő összegen kívül önszántából ad a kiszolgálásért. Azonban továbbra is tilos bármilyen szolgáltatást borravalóhoz kötni, a borravaló ezentúl is opcionális lesz. A vendéglátóipari egységekben 2023. január elsejétől a borravalót kétféleképpen lehet majd feltüntetni a nyugtán a vendég kérésére:

  • az ügyfél kiválaszthatja, hogy a végösszeg 0 és 15%-ka között milyen összeget szán borravalóra,
  • vagy abszolút értékben is feltüntetheti az összeget.

Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme fizetésen kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, azonban kevesebb adóterhet vetnek ki rá, csak a 10 százalékos személyi jövedelemadó befizetésére kötelesek. A borravalót kötelező lesz szétosztani az alkalmazottak között, ennek módszertanát a vendéglátó belső szabályzata rögzíti majd.

7. HoReCa: megszűnik az iparági adó, nő a szolgáltatások áfája

Már augusztusban meglépték volna, de éppen az ágazati szereplőkkel való egyeztetés után januárra halasztották a vendéglátóiparra vonatkozó iparági adó kivezetését. Azoknak a vállalatoknak, amelyek eddig az iparági adót fizették, helyzetüktől függően két lehetőségük lesz: vagy a mikrovállalkozások esetében érvényben levő 1%-os forgalmi adót, vagy a 16%-os profitadót fizetik.

A HoReCa-szektor számára szintén lényeges intézkedés, hogy januártól a jelenleg érvényben lévő 5%-ról 9%-ra emelkedik az éttermi, catering és szállásadói szolgáltatásokra vonatkozó áfakulcs.

8. Kötelező lesz a bankkártyás fizetés elfogadása 50 ezer lejes készpénzforgalom felett

Jövőtől kötelező lesz a bankkártyás fizetés elfogadása azon nagy- és kiskereskedőknek, valamint szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak, amelyeknek a készpénzforgalma meghaladja az évi 50 ezer lejt. A cégeknek az év közben elért pénztári készpénzbevételek alapján kell teljesítsék a kártyás fizetést lehetővé tevő feltételeket. A 2023 januárjától hatályba lépő szabályok szerint az 50 ezer lejes küszöböt elérő vállalatoknak el kell fogadniuk a betéti-, a hitel- vagy feltöltőkártyás fizetést POS-terminálok és/vagy egyéb modern fizetési megoldásokon keresztül, beleértve az elektronikus kifizetések elfogadását elősegítő alkalmazásokat is. A tervezet arra is kitér, hogy a bankkártyás fizetés elfogadására vonatkozó kötelezettség abban az esetben szűnik meg, ha egy kereskedőnek egymást követő két évben a készpénzforgalma nem haladja meg az 50 ezer lejt.

9. A közszférában is adómentessé teszik az informatikusok fizetését, de a szektorban dolgozó egyetemisták is örülhetnek

Egy friss miniszteri rendeletnek köszönhetően január 1-től az állami szektorban dolgozó informatikusoknak – a magánszférában dolgozó IT-szakemberekhez hasonlóan – nem kell jövedelemadót fizetniük. Az adómentességet a rendelet kiterjeszti azokra a személyekre is, akik csak érettségi diplomával rendelkeznek, de akkreditált felsőoktatási intézménynél végzik a tanulmányaikat a területen, és közben munkába is álltak. Az adómentesség a következő munkakörökre vonatkozik: adatbázis-adminisztrátor, elemző, informatikai rendszermérnök, szoftverrendszer-mérnök, informatikai projektmenedzser, programozó, informatikai rendszertervező, informatikai rendszerprogramozó, programozó asszisztens, elemző asszisztens, szoftvertermék-fejlesztő mérnök.

10. Nő a magas cukortartalmú italok áfája

Januártól a jelenlegi 9%-ról 19%-ra nő az áfa a magas cukortartalmú italok, üdítők esetében, az intézkedés az alkoholmentes sörökre is vonatkozik. Az intézkedésről korábban azt írtuk, hogy literenként körülbelül 1 lejjel fogja megdrágítani ezeket a termékeket. És ha már áfa, jövő év első napjától 9%-os csökkentett áfát alkalmaznak az olyan szolgáltatásokra, mint az élelmiszerek házhozszállítása, beleértve az állateledeleket és egyéb, állatok táplálására szánt termékeket is.

11. Korlátozzák a csökkentett áfa alkalmazhatóságát az új lakásoknál

Az eddigi 700 ezer lejről 600 ezer lejre csökken az a felső határ, amely mellett egy újonnan átadott ingatlan esetén alkalmazni lehet az 5%-os áfakulcsot. A csökkentett áfakulcsot a legalább 450 ezer lejbe kerülő, 120 négyzetméternél kisebb új lakások esetén lehet alkalmazni, attól függetlenül, hogy a vevő egyedül, vagy más személlyel vagy személyekkel vásárolná meg az ingatlant. Fontos ugyanakkor, hogy a csökkentett áfa csak egy lakás vásárlása esetén érvényes. A módosítás jelentőségét az adja, hogy a standard áfa az új építésű lakások esetében 19%, az adóteher közötti különbség tehát igencsak tetemes lehet abban az esetben, ha valaki kevéssel lépi át a 600 ezer lejes felső határt.

12. Nőnek a lakásukat bérbeadók ingatlanterhei

Januártól kivezetik az ingatlanjukat bérbeadók esetében alkalmazandó 40%-os átalányt, ami azt jelenti, hogy jövőtől a bérbeadásról szóló szerződésben szereplő összegnek nem a 6%-ára, hanem a 10%-ára kell jövedelemadót fizetniük a lakástulajdonosoknak. Az adó mellett a lakások kiadásával járó bürokrácia is bonyolódik kissé: a lakásbérleti szerződéseket 2023 elején jelenteni kell az adóhatóságnál (ANAF), erre a tulajdonosoknak 30 nap áll a rendelkezésére. Kivételt azon ingatlanok képeznek, amelyek esetében január 1-jén van érvényes bérbeadási szerződés. Ezeknél az ingatlanoknál 90 nap áll a tulajdonosok rendelkezésére, hogy lejelentsék a bérbeadás tényét igazoló szerződést, és ugyanennyi idő áll rendelkezésükre akkor is, ha változnak a szerződésben szereplő adatok, például emelkedik a lakbér összege. Az adóhatóság egyik friss rendelete emellett azt is előírja, hogy amennyiben a bérbe adott ingatlannak több tulajdonosa is van, akkor a lakás bérléséről szóló szerződést minden tulajdonosnak regisztrálnia kell az adóhatóságnál.

A cikk összeállításánál a Hotnews, a Ziare.com és az Avocatnet.ro hasonló témájú cikkei nyújtottak segítséget.