Tizenkét pontban mutatjuk, hogy milyen fontos újdonságokat hoz 2023 az adózás és a jövedelmek terén

2022. december 29. – 18:46

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Nő a minimálbér, jól járnak az építőiparban dolgozók, a szabadfoglalkozásúaknak és a mikroadózóknak pedig új feltételekhez kell alkalmazkodniuk. Nem árt átismételni, mi vár ránk januártól az adózás terén.

1. Bruttó 3000 lejre emelkedik a minimálbér

Januártól a jelenlegi bruttó 2550 lejről 3000 lejre emelkedik a minimálbér szintje, amelyből a munkaadók támogatására meghozott intézkedésként 200 lej adómentességet élvez. Mit jelent ez a nettó munkabérekben? Jövőtől a törvény által garantált legkisebb fizetésért teljes munkaidőben dolgozók hónap végén 1863 lejt kapnak majd kézbe, ami 339 lejes növekedésnek felel meg 2022-höz képest (persze akkor, ha nem számolunk az idei év második felében is érvényes 200 lejes adómentesség lehetőségével).

Sok munkavállalóban felmerülhet az a kérdés is, hogy miként befolyásolja a 200 lejes adómentességet élvező jövedelmük a nyugdíjhozzájárulásukat és a későbbi nyugdíjuk szintjét? A rövid válasz erre az, hogy az erről szóló sürgősségi kormányrendelet szerint ezt az összeget is figyelembe veszik majd a nyugdíjpont mértékének kiszámításánál.

Nem annyira illeszkedik az adózással kapcsolatos változásokhoz, de a minimálbér növelése mellett érdemes megemlíteni, hogy emelkednek a nyugdíjak is januártól. A nyugdíjpont értéke a jelenlegi 1586 lejről 12,5%-kal 1784 lejre nő (minden nyugdíjasnak a nyugdíjszelvényen szereplő nyugdíjpont értékét ezzel az összeggel kell beszoroznia a januártól járó havi nyugdíjának a kiszámításához). Ugyanekkora arányban, 12,5%-kal emelkedik a garantált minimál nyugdíj összege is a jelenlegi 1000 lejről 1125 lejre. A munkaügyi minisztériumnál azzal kalkulálnak, hogy az emelések hatására a jelenleg 1734 lejes átlagnyugdíj meg fogja haladni a 2200 lejt.

2. Emelkedik az építőipari munkásoknál meghatározott minimálbér

A jelenlegi bruttó 3000 lejről januártól 4000 lejre emelkedik az építőipari munkások minimálbére. Emlékeztetőül fontos megjegyezni, hogy ebben az iparágban a korábban elfogadott jogszabályoknak megfelelően a munkabérekre nem kell jövedelemadót valamint egészségügyi járulékot fizetni, emellett a nyugdíjrendszer második pillérét adó kötelező nyugdíjhozzájárulások is opcionálissá válnak. A változásoknak köszönhetően egy építőipari munkavállaló nettó minimálbére 3150 lej is lehet. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók esetében a minimálbér szintje marad 3000 lej, de fentebb vázolt adókedvezmények ezeken a területeken is érvényesek maradnak.

3. Változik az engedélyezett magánszemélyek (PFA), szabadfoglalkozásúak adózása is

A bruttó minimálbér 3000 lejre történő emelkedésével az engedélyezett magánszemélyek esetében növekedik az adó- és járulékkötelezettségek kiszámításánál fontos jövedelemplafon is. Fontos változás emellett, hogy az egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosítási járulékok kiszámításánál több jövedelem intervalummal is kalkulálni kell, a 6, 12 vagy 24 havi minimálbért meghaladó jövedelmek esetén változik az adóalap. Szintén január 1-től módosul az úgynevezett jövedelemnorma szintje is, az eddigi 100 ezer euróról 25 ezer euróra csökken. A januártól megnövekedett magasabb adóterheket ugyanakkor csak 2024-ben fizetik majd be az érintettek. Aki elmélyülne a témában, annak ajánljuk ezt a cikkünket, amelyben szakértő segítségével, számítási példákkal mutatjuk, hogy melyik vállalkozási formát érdemes választani januártól.

4. Emelkedik az osztalékadó

A vállalkozóknak, vállalattulajdonosoknak – akár jogi- vagy magánszemélyek – fontos változás, hogy január 1-től a jelenlegi 5%-ról 8%-ra emelkedik az osztalékadó. Friss változás, hogy a 2022 negyedik negyedévére vonatkozó osztalékra is 8%-os adót vetnek ki, hiszen azoknak az osztalékoknak a kifizetése már 2023-ban történik. Januártól tehát magasabb adószint mellett juthatnak hozzá a tulajdonosaik a vállalatuk által elért, osztalékként kifizetett nyereséghez.

5. Szigorodnak a mikroadózás feltételei

A mikrovállalkozási jövedelemadót fizető vállalkozásoknál januártól jelentős változások lépnek érvénybe. Felére, 1 millió euróról 500 ezer euróra csökken az az árbevétel-határ, amely alatt egy cég választhatja ezt az adózási formát. Megszűnik a 3%-os árbevétel adó, ami helyét minden esetben az 1%-os adókulcs veszi át, de csak annak a feltételnek a teljesülése esetén, ha a vállalkozásnak legalább egy alkalmazottja van. Ha a cégnek nincs alkalmazottja, akkor automatikusan profitadó-kötelessé válik, a profitadó szintje 16%. Szintén újdonság jövőtől, hogy azoknál a társaságoknál, ahol ugyanaz a jogi- vagy magánszemély 25%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkezik, legfennebb 3-ra korlátozták azon cégek számát, amelyek élhetnek a mikrovállalkozási jövedelemadó-fizetés lehetőségével. A változásokról részletesen itt írtunk.

6. Adókötelessé válik a borravaló

Január 1-től hatályba lép az a törvény, amely szabályozza a borravaló fizetésének módját és adókötelessé teszi azt. Eszerint csak az a pénzösszeg nevezhető borravalónak, amelyet a vendég a nyugtán szereplő összegen kívül önszántából ad a kiszolgálásért. Azonban továbbra is tilos bármilyen szolgáltatást borravalóhoz kötni, a borravaló ezentúl is opcionális lesz. A vendéglátóipari egységekben 2023. január elsejétől a borravalót kétféleképpen lehet majd feltüntetni a nyugtán a vendég kérésére:

  • az ügyfél kiválaszthatja, hogy a végösszeg 0 és 15%-ka között milyen összeget szán borravalóra,
  • vagy abszolút értékben is feltüntetheti az összeget.

Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme fizetésen kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, azonban kevesebb adóterhet vetnek ki rá, csak a 10 százalékos személyi jövedelemadó befizetésére kötelesek. A borravalót kötelező lesz szétosztani az alkalmazottak között, ennek módszertanát a vendéglátó belső szabályzata rögzíti majd.

7. HoReCa: megszűnik az iparági adó, nő a szolgáltatások áfája

Már augusztusban meglépték volna, de éppen az ágazati szereplőkkel való egyeztetés után januárra halasztották a vendéglátóiparra vonatkozó iparági adó kivezetését. Azoknak a vállalatoknak, amelyek eddig az iparági adót fizették, helyzetüktől függően két lehetőségük lesz: vagy a mikrovállalkozások esetében érvényben levő 1%-os forgalmi adót, vagy a 16%-os profitadót fizetik.

A HoReCa-szektor számára szintén lényeges intézkedés, hogy januártól a jelenleg érvényben lévő 5%-ról 9%-ra emelkedik az éttermi, catering és szállásadói szolgáltatásokra vonatkozó áfakulcs.

8. Kötelező lesz a bankkártyás fizetés elfogadása 50 ezer lejes készpénzforgalom felett

Jövőtől kötelező lesz a bankkártyás fizetés elfogadása azon nagy- és kiskereskedőknek, valamint szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak, amelyeknek a készpénzforgalma meghaladja az évi 50 ezer lejt. A cégeknek az év közben elért pénztári készpénzbevételek alapján kell teljesítsék a kártyás fizetést lehetővé tevő feltételeket. A 2023 januárjától hatályba lépő szabályok szerint az 50 ezer lejes küszöböt elérő vállalatoknak el kell fogadniuk a betéti-, a hitel- vagy feltöltőkártyás fizetést POS-terminálok és/vagy egyéb modern fizetési megoldásokon keresztül, beleértve az elektronikus kifizetések elfogadását elősegítő alkalmazásokat is. A tervezet arra is kitér, hogy a bankkártyás fizetés elfogadására vonatkozó kötelezettség abban az esetben szűnik meg, ha egy kereskedőnek egymást követő két évben a készpénzforgalma nem haladja meg az 50 ezer lejt.

9. A közszférában is adómentessé teszik az informatikusok fizetését, de a szektorban dolgozó egyetemisták is örülhetnek

Egy friss miniszteri rendeletnek köszönhetően január 1-től az állami szektorban dolgozó informatikusoknak – a magánszférában dolgozó IT-szakemberekhez hasonlóan – nem kell jövedelemadót fizetniük. Az adómentességet a rendelet kiterjeszti azokra a személyekre is, akik csak érettségi diplomával rendelkeznek, de akkreditált felsőoktatási intézménynél végzik a tanulmányaikat a területen, és közben munkába is álltak. Az adómentesség a következő munkakörökre vonatkozik: adatbázis-adminisztrátor, elemző, informatikai rendszermérnök, szoftverrendszer-mérnök, informatikai projektmenedzser, programozó, informatikai rendszertervező, informatikai rendszerprogramozó, programozó asszisztens, elemző asszisztens, szoftvertermék-fejlesztő mérnök.

10. Nő a magas cukortartalmú italok áfája

Januártól a jelenlegi 9%-ról 19%-ra nő az áfa a magas cukortartalmú italok, üdítők esetében, az intézkedés az alkoholmentes sörökre is vonatkozik. Az intézkedésről korábban azt írtuk, hogy literenként körülbelül 1 lejjel fogja megdrágítani ezeket a termékeket. És ha már áfa, jövő év első napjától 9%-os csökkentett áfát alkalmaznak az olyan szolgáltatásokra, mint az élelmiszerek házhozszállítása, beleértve az állateledeleket és egyéb, állatok táplálására szánt termékeket is.

11. Korlátozzák a csökkentett áfa alkalmazhatóságát az új lakásoknál

Az eddigi 700 ezer lejről 600 ezer lejre csökken az a felső határ, amely mellett egy újonnan átadott ingatlan esetén alkalmazni lehet az 5%-os áfakulcsot. A csökkentett áfakulcsot a legalább 450 ezer lejbe kerülő, 120 négyzetméternél kisebb új lakások esetén lehet alkalmazni, attól függetlenül, hogy a vevő egyedül, vagy más személlyel vagy személyekkel vásárolná meg az ingatlant. Fontos ugyanakkor, hogy a csökkentett áfa csak egy lakás vásárlása esetén érvényes. A módosítás jelentőségét az adja, hogy a standard áfa az új építésű lakások esetében 19%, az adóteher közötti különbség tehát igencsak tetemes lehet abban az esetben, ha valaki kevéssel lépi át a 600 ezer lejes felső határt.

12. Nőnek a lakásukat bérbeadók ingatlanterhei

Januártól kivezetik az ingatlanjukat bérbeadók esetében alkalmazandó 40%-os átalányt, ami azt jelenti, hogy jövőtől a bérbeadásról szóló szerződésben szereplő összegnek nem a 6%-ára, hanem a 10%-ára kell jövedelemadót fizetniük a lakástulajdonosoknak. Az adó mellett a lakások kiadásával járó bürokrácia is bonyolódik kissé: a lakásbérleti szerződéseket 2023 elején jelenteni kell az adóhatóságnál (ANAF), erre a tulajdonosoknak 30 nap áll a rendelkezésére. Kivételt azon ingatlanok képeznek, amelyek esetében január 1-jén van érvényes bérbeadási szerződés. Ezeknél az ingatlanoknál 90 nap áll a tulajdonosok rendelkezésére, hogy lejelentsék a bérbeadás tényét igazoló szerződést, és ugyanennyi idő áll rendelkezésükre akkor is, ha változnak a szerződésben szereplő adatok, például emelkedik a lakbér összege. Az adóhatóság egyik friss rendelete emellett azt is előírja, hogy amennyiben a bérbe adott ingatlannak több tulajdonosa is van, akkor a lakás bérléséről szóló szerződést minden tulajdonosnak regisztrálnia kell az adóhatóságnál.

A cikk összeállításánál a Hotnews, a Ziare.com és az Avocatnet.ro hasonló témájú cikkei nyújtottak segítséget.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!