A junior munkavállalók közel 55%-a a hibrid munkát választaná

2022. szeptember 19. – 15:18

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A 18 és 35 év közötti fiatalok 54,8%-a a hibrid munkát választaná, ha lehetősége lenne dönteni a munkavégzés különböző módozatai közül – derül ki a DreamJobs Romania kérdőíves felméréséből. A Juniorok munkahelyi elvárásai című kutatásból azt is megtudjuk, hogy a válaszadóknak mindössze a 20,7%-a szeretne teljes munkaidőben, irodai környezetben dolgozni, ahogy azt is, hogy az ezzel kapcsolatos rugalmasság is fontos tényező a fiatal munkavállalók számára.

A kutatás készítői arra is keresték a választ, hogy a kérdőívet kitöltő fiatalok mi alapján választottak szakmát maguknak. A legtöbben azt a lehetőséget jelölték meg, hogy az erősségeiket felmérve, a képességeiknek megfelelő szakterület felé orientálódtak, és jóval kevesebben választották az „így alakult, nem feltétlen volt tudatos döntés” opciót. A szerzők szerint a fiatal munkavállalók által erre a kérdésre adott válaszok is jól jelzik, hogy ez a generáció mennyire tudatos a szakmai jövőjét illetően.

A szerzők arra is kíváncsiak voltak, hogy az Y és Z generációba tartozó válaszadók milyen jellegzetességeket ismernek fel a saját korosztályukban. Mivel az előző kérdésekhez hasonlóan itt is több választ jelölhettek meg a felmérésben résztvevők, a három legnépszerűbb választ emeljük most ki: „Erős multitasking és gyors alkalmazkodóképességgel rendelkezünk”; „Sokkal nagyobb igényünk van a rugalmas munkavégzés megteremtésére”; „Csupán egy jó fizetés nem tart sokáig ott egy munkahelyen”. A válaszok megoszlását az alábbi ábrán is mutatjuk:

A szerkesztőségünknek küldött kiértékelés szerint a fenti válaszok is alátámasztják a munkahelyre vonatkozó flexibilitás fontosságát, emellett azt az alapelvet is, amelyet Arros Orsolya, a DreamJobs Romania vezetője emel ki az eredmények kapcsán, miszerint „a munkahelyen is a közösséget keressük, a munkánk anyagi értelemben vett eredménye ugyan a fizetés, de emellett fontos, hogy legyenek közös eredményeink és tevékenységeink”.

Ezzel kapcsolatban arra is rámutatnak a kutatás készítői, hogy a csapatépítők és munka utáni közös programok nem „elsüllyedt költségek”, hanem beruházások a kapcsolatokba, az újításba, a kollégák boldogságába. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a válaszadók közül nagyon kevesen, összesen nyolc fiatal jelölte meg a CSR politikát prioritásként, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem elvárásként jelenik meg náluk, inkább kiegészítő tényezőként lehet fontos.

A jellegzetességek mellett arra is rákérdeztek a felmérés készítői, hogy miben rejlik egy jó munkahely megtartó ereje. A fiatal munkavállalók által adott válaszok itt is tanulságosak: nagy hányaduk a megbecsülést és a szakmai fejlődést is a vonzó fizetés, illetve az egyéb motiváló tényezők, például a plusz juttatások elé sorolta. Az alábbi ábra alapján a szerzők szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a fiatalok igényei összhangban vannak az elvárásaikkal: tudják, hogy szükség van a fejlődésre, és ezt el is várják a munkahelyüktől, nyitottak a tanulásra, de igényük van az idősebb generáció támogatására is.

A kérdőíves felmérés talán legizgalmasabb részében a fiatalok bérigényére kíváncsiak a szerzők. A kitöltők 46,6%-a a 2500-3500 lej közti bérsávot, 39,7%-uk a 3500- 5000 közöttit, 9,8%-uk az 5000 lej feletti opciót jelölte be, míg a fennmaradó 3,9% az 1500-2000 lejt közötti fizetési sávot választotta.

A fizetésigényre vonatkozó kérdésre kapott válaszok alapján a szerzők azt a következtetést vonják le, hogy a fiatalok reálisan gondolkodnak ezzel kapcsolatban. „A DreamJobs Romaniánál gyakran kapunk olyan megkereséseket, hogy találjunk egyetemet végzett szakembereket, akiket minimálbérrel szeretnének alkalmazni. Ez a felmérés is azt mutatja, hogy nem ez a járható út, hiszen a 305 válaszadó közül csak 12-en (3,9%) jelölték meg ezt a bérsávot. Ugyanakkor azt is szeretnénk továbbítani a munkaadók felé, hogy a juniorok nem extrém fizetésigényekkel rukkolnak elő, hiszen a megkérdezettek közel fele a 2500-3500 lej közötti sávot jelölte meg” – értékelte a válaszokat Arros Orsolya.

A kérdőívet kitöltők közel 80%-a 18-30 év közötti és 20%-uk 31-35 év közötti fiatal. 95%-uk Romániában él, a megkérdezettek több mint fele kisvárosban lakik, közel egyharmaduk pedig nagyvárosban él. Ami az iskolai végzettség szerinti elosztást illeti, 43,3%-uk egyetemi alapképzést jelölt meg, 33,1% egyetemi mesteri végzettséget, 18,4% pedig jelenleg érettségivel rendelkező fiatal. A kérdőívet 305-en töltötték ki.