Rizikós repülővel útnak indulni ezen a nyáron, felszállás előtt pár órával is lemondhatják a járatokat

„Kolozsvárról Krakkóba, egy nyári egyetemre utaztam volna. Az eredeti terv szerint szombat reggel mentem volna Bécsbe Wizz Airrel, onnan délután Ryan Airrel a lengyel fővárosba” – kezdi történetét Anna. Egy olcsóbb jegyért cserébe vállalta, hogy átszálláskor 11 órát várakozik. A repülési opcióit a skyscanner weboldalon szokta megtekinteni, az oldal átirányítja az utazási irodák, vagy utazást szervező irodák ajánlataihoz, így a jegyét a kiwi.com-on keresztül vásárolta meg. Péntek este, 11 óra körül érkezett üzenete, miszerint törölték a Bécsbe tartó Wizz Air járatát.

„Mivel soha nem kerültem korábban ilyen helyzetbe, hirtelen azon gondolkodtam, mivel érhetnék oda másnap délutánra”. Ezért másik járatot keresett a Wizz Air oldalán, de nem sikerült megoldást találni. Végül a Wizz Air értesítette, hogy ha ügynökségen vagy irodán keresztül foglalta eredeti jegyét, akkor ugyancsak őket kell megkérni, hogy szervezzék újra az utat. Annát az is összezavarta, hogy a kiwi applikációjában nyoma sem volt annak, hogy törölték az eredeti járatát. Az információ csak szombat reggelre jelent meg az applikáción, felajánlották neki azt az opciót, hogy jelölje meg, miként szeretne eljutni Krakkóba.

„Kiválasztottam a Kolozsvár-Varsó-Krakkó vonalat, de utána nem történt semmi előremozdulás. Ennek ellenére idejében kimentem a reptérre, ha netán utolsó percben megjönnének a beszálló kártyáim, legyek a reptéren. Nem jöttek, hazamentem, felhívtam a kiwit telefonon, persze nagyon kedvesek voltak, újra foglaltak nekem járatot: vasárnap délutánra lett betervezve az újabb repülés Kolozsvárról Rómába, onnan pedig Krakkóba” – részletezte Anna.

Megérkeztek a beszálló kártyái is, de rá két órára észrevette, hogy az eredeti foglalásához képest csomagot már nem vihet fel a fedélzetre. „Visszahívtam őket, egy órán keresztül veszekedtünk. Úgy éreztem, hogy le akartak húzni, mindenfélével megindokolták, hogy mit csináltam rosszul. Szerencsére kitartottam és végül megadták magukat, vasárnap reggel kaptam egy üzenetet az alkalmazáson, hogy hozzáadták a priority pass-t a jegyeimhez” – mesélte Anna.

A probléma azonban még ekkor sem oldódott meg, mert beszállókártyát ismét nem küldtek, a reptérről hívta fel a céget ebben az ügyben. A helyszínen kiderült, hogy késik a Rómába tartó járata, így felmérte, hogy kevés ideje lesz átszállni. „Egy órás késéssel indultunk, de a légiutaskísérők azt mondták, hogy elérhetem a másik járatot. Leszálltunk és volt még körülbelül 25 percem a másik gép indulásáig. Gyúródtam, szaladtam, kértem a bocsánatokat. Mindenki cuki volt, előre engedett, soha nem jártam még a Ciampino reptéren és rekordidő alatt kellett mindent megtalálnom. Mikor a kapuhoz értem, már senki nem volt ott, csak egy alkalmazott, aki ellenőrizte a jegyeket. Könyörögtem neki, hogy engedjen fel, szerencsére jó fej volt, és úgymond megkönyörült rajtam. A kollégája felkísért a gépre, a légiutaskísérő pedig mondta nekem, hogy most már megnyugodhatok, fent vagyok” – mesélte a kellemetlen tapasztalatokat Anna.

Tímea is hasonlóképpen járt, aki Németországból szeretett volna Kolozsvárra jutni, csakhogy indulás előtt egy nappal értesítették: törölték a járatát, a másik alternatíva pedig négy átszállás lett volna, Lengyelországot érintve. „Nekem ez nagyon durva lett volna, így busszal jöttem, 26 órán keresztül utaztam” – mondta el a Transtelexnek.

Cecília számára már jóval könnyebben ment az újratervezés, de így is egy nappal tovább maradt Franciaországban, mint ahogy tervezte, hiszen törölték múlt csütörtöki járatát, a módosításról pedig az indulás előtt néhány órával értesítették. Mint mesélte, ingyenesen foglalt új helyet, csakhogy a beauvais-i reptér annyira zsúfolt volt, hogy az új repülőjárat tervezett indulásakor még csak az ellenőrző pontig jutott el a többi utassal együtt. Emiatt óriási késésben voltak, de legalább a repülő indulása is késett, és nem is keveset, mert beszállás után még a fedélzeten is várakozni kellett, amíg megadták a felszállási engedélyt.

A légi közlekedéssel kapcsolatban felmerülő problémák egyébként már a koronavírus-járvány utáni „felszabaduláskor” is megmutatkoztak, a káosz azért csúcsosodott ki június végén, mert a nyári vakációs szezon kezdetén óriásira duzzadt a kereslet, a légitársaságok pedig egyszerűen nem bírják az iramot.

Gellért például négy hónapja várja a Blue Airtől két jegy visszatérítését Bukarest és a horvátországi Split közötti járat törlése miatt. Mint a Transtelexnek elmondta, még márciusban vásárolta meg a jegyeket, végül májusban közölték vele, hogy törölték a járatot. „A légitársaság ekkor felajánlotta nekem, hogy amennyiben jónak látom, megtérítik a két repülőjegy árát, de ha úgy döntök, hogy visszaigénylem a pénzt, akkor készüljek fel, mert várni kell. Május 23-án írtam nekik, hogy utalják vissza a pénzemet (közel ezer lejről van szó), azóta is várok, persze, közben még tettem náluk egy feljelentést, amire kaptam... egy iktatószámot. Nem lehet őket telefonon elérni, ha valakit elérek, nem tud mondani semmit (...). Múlt vasárnap az otopeni reptérre utaztam, fel kellett vennem onnan valakit. Mivel várnom kellett, gondoltam megkeresem a légitársaság kirendeltségét, ahol végre szemtől szemben beszélhettem egy Blue Air alkalmazottal. Ott elmondták, látják a visszaigénylési szándékomat, de hogy mikor kapom meg a pénzt, azt senki nem tudja. Szerencsére sikerült megoldanom az utazást más járattal, de ha hazajövök, fel fogom keresni a fogyasztóvédelmet. Mondjuk, szerintem én még a szerencsések közé tartozok, mert találtam alternatív megoldást, de gondolom vannak bőven olyanok, akiknek a jelenlegi helyzet teljesen tönkretette a nyári szabadságát” – véli Gellért.

A bukaresti Henri Coandă Nemzetközi Repülőtéren szerdán délután két járatot töröltek (nem indult el a Wizz Air gépe Genfbe, illetve Dublinba), további nyolc járat pedig legkevesebb egy órás késéssel szállt fel. Ottjártunkkor ideges utasok álldogáltak a járatinformációs kijelzők előtt, de az emberek fegyelmezettek voltak. A repülőtér rendkívül forgalmas volt, a várakozó utasok csak hosszas keresgélés után tudtak ülőhelyet találni, de káoszt nem tapasztaltunk.

De mi okozta ezt az egész felfordulást?

2019-hez képest jelenleg 2,3 millió fővel dolgoznak kevesebben a légi közlekedési iparban. Európában a reptéri munkavállalók csaknem felét bocsátották el a koronavírus-járvány alatt, sokakat pedig kényszerszabadságra küldtek, így kénytelenek voltak más ágazatban új állást keresni. A szigorú járványügyi intézkedések feloldása után azonban gyorsan visszatért a repülési kedv, sőt, a két év kimaradás után mintha nagyobb is lenne, az emberek bepótolnák a kimaradt élményeket és a nyaralást. Azonban, ahogy az ukrajnai háború előtt a kőolaj esetében is tapasztalhattuk, egy kényszerhelyzet bekövetkezése után a kereslet sokkal gyorsabban tud alkalmazkodni a kínálatnál, ez okozta az ellátási láncok akadozását és az árak emelkedését. A légiipar esetében most valami nagyon hasonló történik, hiszen óriási embertömeg utazna, viszont nincs munkaerő, aki ellátná ezt a megnövekedett igényt, ráadásul az anyagi nehézségekkel küzdő ágazatban sok helyen méltányos fizetést sem tudnak kínálni, így a korábbi alkalmazottak nem hajlandóak visszatérni korábbi munkahelyükre.

Vizsgálódik a fogyasztóvédelem

Csak az elmúlt két hónapban több mint 600 panasz érkezett a Wizz Air és Ryanair légitársaságokkal kapcsolatban a fogyasztóvédelemhez (ANPC) a reptéri fennakadások és járattörlések miatt, de az intézmény igen érdekesen reagált: közlésük szerint nem a bírságolásra, hanem arra összpontosítanak majd, hogy „megelőzzék a panaszok számának megsokszorozódását”. Horia Constantinescu, az ANPC elnöke arról nyilatkozott a sajtónak a hét elején,

hogy előreláthatóak voltak a légi közlekedésnél tapasztalt problémák, ennek ellenére a légitársaságok további járatokat hirdetnek, anélkül, hogy működtetni tudnák azokat. Szerinte a társaságok arra játszanak, hogy mihamarabb pénzt szerezzenek, de ha törölnek egy járatot, nem adják már vissza ugyanolyan gyorsasággal a jegy árát.

„Most az a legsürgősebb, hogy leállítsuk a kétséges járatoknál a jegyek értékesítését, hogy ne növeljük a károsult utasok számát” – magyarázta Constantinescu. Az intézet vezetője arról is beszélt, hogy még nagyobb kárt okoznának, ha betiltanák a légitársaságok működését, ezért nem élnek majd a szigorú szankciókkal. A hatóság indoklásában közölte: egyik légitársaság csaknem 73 ezer utast károsított meg azért, mert nem volt kellő pénztartaléka a károk kifizetésére, viszont a másik oldalon további 600 ezer foglalással rendelkező utas vár arra, hogy eljuttassák őket a célállomásra.

Apropó kártérítés: a járatok törlése esetén a jegyek árának visszatérítése mellett egy bizonyos mértékű kártérítést is kellene fizetniük a társaságoknak, emellett elvileg az utasok szállásáról is nekik kellene gondoskodniuk, ha elnapolják az utazást.

„Az Európai Unió állampolgárai többfajta kompenzációra jogosultak, függetlenül attól, hogy az EU határain belül, vagy kívül utaznak. Ha egy járattörlést például 14 napnál kevesebb idő alatt közölnek velük az indulás időpontjához képest, akkor minden érintett utas jogosult egy nagyobb összegű kártérítésre, melyet az utazás hossza alapján határoz meg az EU-s jogszabály. Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha egy utas 3 órás késéssel érkezik a célállomásra. Én például gyakran utazom Románia és Brüsszel között, a két hete törölt járatomról indulás előtt pár órával értesítettek, tehát körülbelül 250 eurós kártérítésre vagyok jogosult” – magyarázta nekünk az Európai Unió egyik intézményében dolgozó, névtelenül nyilatkozó jogász. Sz. itt felhívta a figyelmet, hogy a légitársaság mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a késés / járattörlés nem saját mulasztásainak következménye.

Az adott kártérítést a repülőút hossza alapján így határozza meg az EU-s jogszabály:

• 1500 kilométer vagy annál kevesebb: 250 euró
• több mint 1500 km az Európai Unión belül, illetve minden más olyan járat esetében, melynek útvonala 1500 km és 3500 km között van: 400 euró
• több mint 3500 km: 600 euró

Az utas NEM jogosul kártérítésre, ha

• a légitársaság több mint 14 nappal korábban értesítést küld a járattörlésről;
• ha a légitársaság 7–14 nappal a járat menetrend szerinti indulása előtt értesít a járattörlésről, és felajánlja, hogy átfoglalással elszállítja az utast oly módon, hogy az eredeti menetrend szerinti indulási időnél legfeljebb 2 órával kell hamarabb indulni, vagy az eredeti menetrend szerinti érkezési időnél kevesebb mint 4 órával később érkezik meg az úti célhoz;
• ha a légitársaság kevesebb mint 7 nappal a járat menetrend szerinti indulása előtt értesít a járattörlésről és felajánlja, hogy átfoglalással elszállítanak az eredeti úti céljába oly módon, hogy az eredeti menetrend szerinti indulási időnél legfeljebb 1 órával kell hamarabb indulni, vagy az eredeti menetrend szerinti érkezési időnél kevesebb mint 2 órával később érkeznek meg a célállomásra.

„Az utasok jogai egész EU-s szinten le vannak szabályozva, csakhogy a törvénytől a gyakorlati megvalósításokig igen sok van. Gondoljunk csak arra, hogy például egy Kolozsvár-Brüsszel járat törlése esetén már milyen jelentős összegű kártérítést kellene fizetnie egy légitársaságnak, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezek a járatok rendszerint tele vannak” – jegyezte meg Sz.

Mint magyarázta, a légitársaságok sok esetben igen etikátlan módon járnak el az adott problémák felmerülése esetén, mivel nem tájékoztatják az utasokat minden eshetőségről. Általános jelenség, hogy egy járat törlése esetén megadják az átfoglalás lehetőségét, illetve felajánlják azt is, hogy visszafizetik a jegy értékének 120%-át, ám a fentebb tárgyalt kompenzációról egy szó sincs az értesítőkben, illetve a szálláslehetőségekről sem tájékoztatják őket minden esetben.

„Én is jártam úgy, hogy az utazás után körülbelül 4 napra érkezett egy e-mail a Wizz Airtől, ahol leírták, hogy mennyire sajnálják a történteket, ennek ellenére mindent megpróbáltak, hogy szállást találjanak az igénylőknek, csakhogy minden hotel tele volt. Itt pedig felajánlották, hogyha valakinek van szállásra vonatkozó számlája, akkor nyújtsák be, mert kifizetik. Igen ám, de erről a lehetőségről az eredeti e-mailben nem kommunikáltak és szinte biztos vagyok, hogy az utasok többsége nem tudott erről a lehetőségről. Képzeljük csak el, mennyire kellemetlen lehet, ha valaki mondjuk Székelyföldről felutazik Kolozsvárra, vagy Bukarestbe és utolsó percen értesítik, hogy nem tudnak repülni, csak másnap. Az emberek többsége ilyenkor nem utazik haza, hanem keres valamilyen szálláslehetőséget” – érvelt a jogász.

Sz. érdekességként arról is beszélt, hogy bár törvény írja elő, a kompenzációk megszerzéséért szinte minden esetben peres úton kell eljárni. Mint mondta, vélhetően a legtöbb utasnak nincsenek meg a kellő jogi ismeretei ahhoz, hogy a légitársaságok ellen közvetlen módon fellépjen. Ennek apropóján külön iparág alakult ki, direkt ezekre az esetekre szakosodott behajtó cégek jelentek meg, akik a károsult utasok nevében behajtják a légitársaságoktól a pénzt. Ehhez az utasoknak annyit kell tenniük, hogy úgymond „eladják a kártérítési jogaikat” a cégeknek, akik addig pereskednek, míg a társaságok fizetnek – persze ezek a folyamatok több évig is elhúzódhatnak. Ha a károsultak valóban jogosultak, a behajtott összegből megközelítőleg 30 százalékos sikerdíjat tart vissza a behajtó cég, a többit továbbítja a pórul járt utasnak.