Kolozs megye már a nyugat-magyarországi megyéket is lehagyta nettó átlagbérben

2022. április 15. – 10:18

Kolozs megye már a nyugat-magyarországi megyéket is lehagyta nettó átlagbérben

Másolás

Vágólapra másolva

Romániában a havi bruttó minimálbér év elejétől 2550 lej, Magyarországon 200 ezer forint. A két összeget viszont nem csak az eltérő valuták, hanem a két ország eltérő adórendszere miatt is nehéz összehasonlítani. Miközben az elmúlt években számtalan magyarországi elemzés született arról, hogy már a romániai minimálbér is lehagyta a magyart vagy legalábbis nagyon közel került hozzá, a megállapítást mindenképp árnyalni kell. Egy minimálbéren alkalmazott romániai állampolgár ugyanis több munkára kivetett adót és járulékot fizet, mint egy magyarországi.

A helyzet körülbelül így foglalható össze:

  • Miközben Romániában egy bruttó bérre összesen 45% alkalmazottat terhelő adó és járulék van kivetve (ami adóleírásokkal 41,54%-ra csökkenthető), amelyből 25%-ot tesz ki a társadalombiztosítási járulék, 10%-ot az egészségügyi járulék, 10%-ot a jövedelemadó, és a munkaadónak efölött csak a bruttó bér 2,25%-át kell adóként befizetnie;
  • Addig Magyarországon a munkavállalók bruttó bérét csak 33,5% adó terheli (ami szintén csökkenthető adóleírásokkal), amelyből 15%-ot ad a személyi jövedelemadó, 10%-ot a nyugdíjjárulék, 7%-ot az egészségbiztosítási járulék és 1,5%-ot a munkaerő-piaci járulék. Magyarországon viszont Romániánál magasabbak a munkaadó adóterhei, a vállalkozók januártól 13%-os szociális hozzájárulási adót kell fizetniük az alkalmazottaik fizetése után, igaz, az adóalap megállapítása ebben az esetben viszonylag bonyolult, de ez a cikkünk témáját illetően most mellékes.

A Romániában munkára kivetett magasabb adó- és járulékterheket az a 2018-as reform magyarázza, amelyet az akkor kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetett be. Ennek az intézkedésnek akkori magyarázatok szerint az volt a lényege, hogy átláthatóbbá tegye a munkára kivetett adóterheket, ennek érdekében pedig az ilyen típusú adókat és járulékokat teljes mértékben az alkalmazottra terelték át (a reformokról szóló eredeti tervezetben még a 2,25%-os munkáltatóra kivetett adó sem szerepelt).

A két ország adórendszere között tehát az a lényegi különbség, hogy ugyan a munkaerő költsége egy átlagos magyarországi vállalkozó számára magasabb, Romániában arányaiban a munkavállalóra kivetett adóterhek magasabbak.

Mennyit ér egy minimálbér térségünk országaiban?

Térségünk országainak minimálbéreit legkönnyebben az Eurostat adatai alapján lehet összehasonlítani. Az Európai Unió statisztikai intézete évente kétszer közöl ilyen statisztikákat. A legutóbb éppen 2022 január elsején frissült, euróban közölt adatok szerint a román bruttó minimálbér ugyan idén már az 515 eurót (bruttó 2550 lej) is meghaladta, de egyelőre csak a bolgárt tudja megelőzni, igaz, az imént már említett, és az alábbi ábrán is jól kivehető 2018-as nagy ugrásnak köszönhetően a román minimálbér már évek óta együtt mozog a magyarral, sőt, egy rövid időre valóban meg is előzte azt. Ahogy viszont már részleteztük, a kissé sajátos romániai adózási rendszer miatt a kép torz, hiszen

miközben egy minimálbérért Magyarországon dolgozó személy a bruttó fizetésének körülbelül 66,5%-át viszi haza (a nettó fizetés így körülbelül 360,25 eurót), Romániában ez az arány kevesebb, csak 58,46% (a nettó így 301,22 euró).

Az Eurostat nettó minimálbérről szóló statisztikákat ugyan nem közöl, viszont vannak adatai a bruttó minimálbérek vásárlóerejéről. Ez azért fontos, mert még a térségünkben levő országokban is igen gyakran számottevő különbségek tudnak kialakulni az árak között, egy korábbi cikkünkben például írtunk arról, hogy Magyarországon a romániai árakhoz képest drágábbak a zöldségek, viszont inkább a tejtermékek kerülnek kevesebbe.

A különböző valutát használó országok eltérő árszínvonalát kiküszöbölendő a statisztikusok a vásárlóerő-egységben számolnak, ami ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, azt mutatja meg, hogy mennyit ér egy minimálbér, mekkora a vásárlóereje.

Ezzel a módszerrel már jelentősen átalakul a régiós mezőny, Románia Bulgária mellett már Szlovákiát, Csehországot és Magyarországot is maga mögé utasítja, Lengyelországtól az eltérés viszont továbbra is tisztesnek mondható. Azt is hozzá kell tenni viszont, hogy a 2018-as adózási változásoknak itt is könnyen tetten érhető a hatása, elég csak az alábbi ábrán a 2017 végi és 2018 eleji adatokat összehasonlítani.

Romániában 2021 végi adatok szerint 5,67 millió személy rendelkezik aktív munkaviszonnyal, ebből 1,29 millió személy (az alkalmazottak 22,9%-a) volt minimálbéren alkalmazva. A januártól bevezetett minimálbér-emelés, amelynek következtében bruttó 2550 lejre emelkedett a törvény által garantált legkisebb fizetés, nagyságrendileg 1,97 millió alkalmazottat érinthetett, ami az összes alkalmazott 34,7%-a. Magyarországon is nagyon hasonló a helyzet, 2021-re vonatkozó adatok szerint a magyarországi vállalati szektor alkalmazottainak nagyságrendileg a harmada viszi haza a legkisebb fizetést.

Azt, hogy Romániában nagyon sokan keresnek rendkívül keveset, a minimálbérről szóló adatok mellett a medián bérekről szóló statisztikák is megerősítik, sőt, még lesújtóbbá teszik a képet. Mi is az a medián kereset? Megmutatja annak az állampolgárnak a fizetését, akinél pontosan annyian keresnek rosszabbul, mint ahányan jobban. A mutató jelentősége, hogy például az átlagbérrel szemben, amelyet a magas keresetűek felfelé húznak,

a medián bér sokkal jobb általános képet mutat az állampolgárok életszínvonaláról.

Ebből a szempontból viszont rossz hír, hogy a régióban messze Romániában a legalacsonyabb a medián kereset, ebben a mutatóban havi szinten még Bulgária is jó 77 euróval (körülbelül 380 lej) van előttünk, Magyarországhoz képest pedig 164 euró (nagyjából 810 lej) a különbség. Az adatokat úgy kell értelmezni, hogy Romániában sokkal több a nem feltétlen minimálbéren, de azért alacsony fizetés mellett dolgozó alkalmazott, mint a környező országokban. A rossz helyzeten az sem segít, ha a medián kereseteket az országok közötti eltérő árakat is figyelembe vevő vásárlóerő-egységbe számítjuk át.

Kolozs megye még a nyugat-magyarországi megyéket is veri

Azt is megnéztük, hogyan állnak a romániai megyék a jövedelmeket illetően a magyarországi megyékhez képest. A megyei bontású medián bérek a megyék közötti életszínvonalbeli különbségek megvilágításában is sokat segíthetnének, a román statisztikai intézet viszont nem közöl ilyen adatokat. Helyette a nettó átlagbérek alapján vagyunk kénytelenek összehasonlításokat végezni. Ezek az adatok is sokatmondóak, a gond viszont az velük, hogy a magas jövedelmű személyek felfelé „szépítik” a statisztikákat, ezért nem feltétlenül arról kapunk képet, hogy egy teljesen átlagos állampolgár milyen anyagi feltételek mellett éli az életét.

Románia és Magyarország statisztikai adatait sem a legkönnyebb találtatni. Míg a magyar Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) vannak 2021 végére vonatkozó megyei bontású nettó átlagbér-adatok, addig a román Országos Statisztikai Intézet (INS) még később fogja közölni ezeket. Elkértük viszont a 2021 októberi megyei bontású statisztikákat a Ziarul Financiar gazdasági laptól, amely egy más témájú elemzéséhez kérte ki az adatok a statisztikai intézettől. Ezeket a számokat vittük az alábbi térképekre, amelyeken Magyarország és Románia megyéinek nettó átlagbéreit mutatjuk forintban és lejben. Az átváltáshoz a 2021 végi árfolyamot használtuk. Az interaktív térképeken minél sötétebb színnel jelenik meg egy megye, annál magasabb ott a nettó átlagfizetés.

A térképeken már első ránézésre szembetűnő lehet, hogy Kolozs megye – a magyar fővárost leszámítva – Magyarország összes megyéjét előzi a nettó átlagbérek tekintetében, még a gazdaságilag legfejlettebbnek tartott észak-nyugat-magyarországi megyéket is maga mögé utasítja. Szintén ebben a ligában játszik a történelmi Bánság jelentős részét lefedő Temes megye, amelyet csak három magyarországi megye, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megye előz meg.

A térképek azt is jól visszaadják, hogy míg Magyarországon inkább az Ausztriával és Szlovákiával határos észak-nyugati megyékben magasabbak az átlagbérek az ország más megyéihez képest, addig

Romániában a munkabérek szempontjából jól álló megyék főleg a regionális és egyetemi központként is funkcionáló nagyvárosokat magukba foglaló megyékből kerülnek ki.

Kolozsvár, Temesvár, Iași, Craiova vagy Brassó mind az ország különböző térségeiben helyezkednek el, és mind komoly szerepük van a bérek változásának dinamikájában a szűkebb régiójukban.

Mindkét országra igaz, hogy nagyok a különbségek a legjobb és legrosszabb helyzetben lévő megyék között, miközben viszont a legmagasabb nettó átlagbérrel rendelkező romániai megye 60,47%-kal előzi az ebből a szempontból utolsó dél-romániai megyét (ennyi a különbség a Kolozs megyei és Teleorman megyei nettó átlagbérek között), addig Magyarországon ugyanez az arány alacsonyabb, 52,95% (Győr-Moson-Sopron megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közti különbség).

A legalacsonyabb magyarországi nettó átlagbérrel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyébként 5 romániai megyét előz, Krassó-Szörényt, Teleormant, Máramarost, Suceavát és Beszterce-Naszódot. Igaz, legalább 13 olyan romániai megyét lehet azonosítani, amelyekkel szemben az előnye elhanyagolhatónak mondható.

A legérdekesebb összehasonlítási szempont persze az, hogy miként állnak a jelentős magyar lakossággal rendelkező romániai megyék a magyarországi megyékhez képest. Kolozs és Temes megyét már érintettük, Kolozs Magyarország 19 megyéje közül az összeset előzi, míg Temes megye a negyedik lenne egy összesített rangsorban.

A két székely megye, Kovászna és Hargita a nettó átlagbérek alapján elhanyagolható különbséggel, de csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét tudja megelőzni. Maros megye nettó átlagbére a magyar lista közepére elég csak, míg Szatmár, Bihar és Szilágy megyék is csak az utolsó helyekért vannak versenyben egy közös megyei ranglistán.

A fővárosok csatáját nem sokkal, de Budapest nyeri

A két főváros persze mindkét országban kiemelkedik, és a nettó átlagbéreket átszámítva nagyon közel is van egymáshoz. Míg Bukarestben a statisztikai hivatal adatai szerint 4612 lej (339 492 forint), addig Budapesten átszámítva 4886 lejt (359 675 forintot) tett ki a nettó átlagbér. Enyhén jobb helyzetben van Budapest közvetlen régiója, Pest megye is, ahol a nettó átlagbér 3641 lej (268 014 forint), mint a Bukarestet körülölelő Ilfov megye, ahol 3581 lej (263 600 forint) ugyanez a statisztikai adat. Érdekes viszont, hogy a Ziarul Financiar elemzése szerint

a román főváros a járvány időszaka alatt nem feltétlen tudta tartani azt a béremelkedési dinamikát, mint amit a többi romániai regionális központként funkcionáló nagyváros hozni tudott,

ami valószínűleg a Budapesttel folytatott „versenyére” is hatással lehetett. A gazdasági lap erről szóló elemzése szerint, miközben például Temes megyében 23%-kal, Kolozs megyében 22%-kal, de még Maros megyében is 17%-kal emelkedtek a nettó átlagbérek 2019 októbere óta, addig Bukarestben ugyanebben az időszakban ugyanez az arány 16% volt, ami országos viszonylatban persze nem alacsony, de az elmúlt évek trendjeihez képest mindenképp változást jelent.

A határmenti zónában vegyes a kép, de inkább a romániai megyék a nyertesek

Érdekes összehasonlítási szempont lehet az is, ha a határmenti, egymással többé-kevésbé szomszédos magyarországi és romániai megyék nettó átlagbéreit vetjük össze. Bár a megyei határvonalak nyilvánvalóan nem mindenhol stimmelnek, és az összehasonlítás módszertani szempontból is nagyon támadható lehet, ennek ellenére tanulságos visszagörgetni a térképre, és megfigyelni, hogy milyen kép rajzolódik ki akkor, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét a szomszédos Szatmár megyével, Hajdú-Bihar megyét a romániai Bihar megyével, Békés megyét Arad megyével, míg Csongrád megyét Temes megyével tesszük párba a nettó átlagbérek összehasonlításához. A négy párosítás közül háromban a romániai megyék kerekednek felül, igaz, nem túl nagy különbséggel:

  • Szatmár megyében a nettó átlagbér 4,89%-kal magasabb, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében,
  • Hajdú-Bihar megye nettó átlagbére 12,88%-kal haladja meg a Bihar megyéét,
  • az Arad megyei nettó átlagbér 4,45%-kal nagyobb, mint Békés megyében,
  • Temes megyében pedig 13,36%-kal haladja meg a nettó átlagbér a Csongrád megyeit.

Az összevetés nem csak amiatt érdekes, mert ezek a megyék egymással vannak versenyben a munkaerőért, hanem azért is, mert olyan nagy regionális városok is párhuzamba állíthatóak, mint Debrecen (Hajdú-Bihar megye székhelye) és Nagyvárad (Bihar megye), illetve Szeged (Csongrád megye) és Temesvár (Temes megye).

Mivel a konkrét városokra vonatkozó statisztikák a bérszintekkel kapcsolatban nem készülnek, ezért kénytelenek vagyunk abból a megalapozott feltételezésből kiindulni, hogy ezen nagy regionális központok gazdasági erejének jelentős hatása van a megyékben statisztikusok által mért életszínvonal-mutatókra. Ennek fényében is kissé meglepő, hogy Temesvár és térsége ennyivel jobban áll a Szeged körüli kisrégiónál, ahogy talán Nagyvárad elmúlt évekbeni fejlődését látva az is meglepőnek hat, hogy a bérstatisztikák terén a határmenti város ennyivel elmarad Magyarország második legnépesebb városától, Debrecentől és térségétől. Fontos viszont ezeknél az összevetéseknél is újra figyelembe venni azt, hogy a nettó átlagbérről szóló, általunk használt adatok felvételének időpontja nem teljesen fedi egymást, és a jelenlegi munkaerőpiaci kontextusban, amikor a bérek dinamikusan emelkednek, ennek akár több százalékpontos hatása is lehet a fentebb vázolt különbségekre.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!