Rekordév ez a romániai mezőgazdaság számára, de mi a helyzet Székelyföldön?

Ugyan az előzetes adatok alapján is arra lehetett számítani, hogy az idei év kiváló lesz a romániai mezőgazdaság egésze szempontjából, a hivatalos statisztikák még rekordtermésről szóló várakozások ellenére is tudtak pozitív meglepetést okozni. A mezőgazdasági minisztérium által begyűjtött statisztikák szerint 11,1 millió tonna búzát termesztettek Romániában úgy, hogy az adatok összesítésének pillanatában (augusztus 9-én) még 73 ezer hektárnyi búza várt aratásra.

A mezőgazdasági minisztériumra hivatkozva ráadásul az Economica.net gazdasági portál arról számol be, hogy nem csak a megtermelt búzamennyiség, hanem az átlagos hektáronkénti terméshozam alapján is rekord dőlt idén. A korábbi, 2017-ben beállított 4 888 tonna/hektár átlagos termésmennyiséget idén körülbelül 5 384 tonna/hektárra sikerült javítani. Ez a szám ugyanakkor még enyhén lefele módosulhat, hiszen a szakértők arra számítanak, hogy a termelők a rosszabb minőségű gabona learatását inkább a végére hagyják.

Azok a gazdák is jól jártak, akik az árpára fogadtak idén: a mezőgazdasági tárca szerint 336 040 hektáron (az árpával elvetett földterületek 99,36%-án) 1,88 millió tonna árpa termett ebben az évben. Az átlagos hektáronkénti terméshozam itt is rendkívül jól mutat, 5 603 tonna/hektár, amivel egy 2010 óta fennálló rekordot sikerült megdönteni.

A jó gabonatermés Mugur Isărescu jegybankelnök múltheti nyilatkozata szerint még a lej euróval szembeni erősödéséhez is hozzájárult. Mint magyarázta, a lej időszakos erősödésének az a magyarázata, hogy idén jó volt a gabonatermés, amiből a kereskedők nagy mennyiséget vásárolnak fel. Ehhez lejre van szükségük, ezért valutát adnak el és növelik a piacon az eurókínálatot.

Hogyan teljesíthetett Székelyföld?

Ehhez a jelenséghez a székelyföldi gazdák nyilvánvalóan nagyon korlátozott mértékben járulhattak hozzá. Egyrészt azért, mert Hargita és Kovászna megyékben a Kárpátokon túli megyékhez viszonyítva kisebb késéssel történik a betakarítás, másrészt, a két székely megye nem a gabonatermelés terén számít jelentős szereplőnek.

Hargita megyében például jelenleg az őszi vetésnek körülbelül csak a fele van betakarítva – tudtuk meg Romfeld Zsolt tól, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől, aki szerint a megyében nagyjából még 7 ezer hektárnyi őszi búza van kint a mezőn.

A szakember a terméshozamokkal kapcsolatban elmondta, hogy a megyében pontos adatok később várhatóak, de a jobb parcellákon a búza terméshozama Hargita megyében is eléri az országos szinten emlegetett 5,3-5,4 tonna/hektárt. Azt is látni kell viszont, hogy több zónában is a rövid idő alatt leeső jelentős csapadékmennyiség miatt bizonyos ideig állt a víz a földeken, ami nyilvánvalóan komoly károkat jelent a gazdáknak.

Romfeld rámutatott, azért is óvatosnak kell lenni a terméshozamokkal kapcsolatos becslésekkel, mert a gazdák jellemzően a jónak ígérkező termést takarítják be elsőként, hiszen az időjárás esetleges változására is készülve nyilvánvalóan az a legfontosabb számukra, hogy a jobb termés kerüljön elsőként a raktárba.

Ami a termés eladását illeti, Romfeld itt is óvatosan fogalmazott, szerinte ugyan vannak arra utaló jelek, hogy a búza ára emelkedhet idén, de ezek a várakozások egyelőre nem jelentenek többet puszta spekulációnál. „Hargita megyében egyelőre a betakarítás időszakát éljük, mindenki igyekszik a termését födél alá tenni, tárolni, amire a gazdáknak jellemzően megvan a kapacitása” – mondta a szakember.

Ami a betakarítási arányt illeti, a jelek szerint Háromszéken előrébb tartanak a szomszédos megyénél. Mint azt Horváth Imolá tól, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon belül működő agrárszaktanácsadási osztály vezetőjétől megtudtuk, a megyében a gabonafélék betakarítási aránya jelenleg 80-90% környékén áll.

A terméshozamról Horváth Imola elmondta, az igazgatósághoz beérkező adatok alapján az körvonalazódik, hogy Háromszéken a búza és az árpa esetén is meghaladják 4 tonna feletti hektáronkénti terméshozamot, ami szerinte jónak számít azt is figyelembe véve, hogy a klimatikus adottságok miatt nem elsősorban a gabonafélék jelentik a megye fő mezőgazdasági profilját. „Gabonatermesztésben Kovászna megye ugyan nem egy jelentős szereplő, de örülhetünk azon gazdák sikereinek, akik a gabonatermesztést a vetésforgóba beillesztik” – tette hozzá Horváth Imola.

A burgonyaterméssel gond lehet, de a termelők legalább magasabb árra számítanak

A székelyföldi növénytermesztés szempontjából persze sokkal lényegesebb, hogy mi történik a burgonya piacán. A székely pityókának ugyanis az előző évben nagyon nem volt ára, az inflációs jelentésekben is folyamatosan azon alapélelmiszerek között tartották számon, amelyeknek a leginkább csökkent a kilogrammonkénti értéke. Romfeld Zsolt szerint még a tavaszi időszakban is nagyon sok termelő kénytelen volt 50 banis áron túladni rajta, miközben az önköltségi ár körülbelül 70 bani környékén alakult volna. A jó termés így elvileg különösen jól jönne idén a termelőknek, az időjárási körülmények viszont jelenleg nem ideálisak.

„A burgonya úgymond jól kötött, a kezdeti növekedés jó volt. A csapadékmennyiség egészen augusztus elejéig megfelelt a sokéves átlagnak, most viszont a növekedés hajrájában egy két hete tartó szárazságot tapasztalunk” – mondta Romfeld Zsolt, aki szerint a következő időszak rendkívül fontos lesz a burgonyatermés szempontjából.

Az árral kapcsolatos kérdésünkre a szakember arra mutatott rá, az elmúlt években a burgonya piaca jelentős átalakuláson ment át abból a szempontból, hogy a fogyasztók már nem igazán vásárolnak fel nagyobb tételben, hanem inkább a napi fogyasztásuknak megfelelő mennyiséget veszik meg jellemzően az üzletekből.

A háromszéki termelők is arra panaszkodnak, hogy „szenved a hőségtől a burgonya” – mutatott rá Horváth Imola is, aki a termelőkkel folytatott beszélgetései alapján azt is elmondta, hogy valószínűleg idén kevesebb burgonya terem, és valószínűleg méretben is kisebbek lesznek. Elmondta ugyanakkor, hogy a háromszéki gazdák éppen a gyengébb termés miatt számítanak idén magasabb árra, hiszen az apróbb gumóméret miatt várhatóan kevesebb lesz az étkezési burgonya. A termelők tehát abban reménykednek, hogy a kisebb kínálat miatt idén növekedhet az étkezésre szánt pityóka ára.