Jó lenne befagyasztani az alapélelmiszerek árát a drágulások miatt?

Alig néhány hét telt el azóta, hogy az első koronavírusos megbetegedést észlelték Romániában, a vásárlók és a sajtó máris arról számol be, hogy komoly emelkedésnek indult bizonyos termékek ára. Van, aki azt jelzi, hogy az eddig 2,60 lejbe kerülő ásványvíz ára ugrott hirtelen 3 lej fölé néhány szupermarketben, van viszont, aki az elmúlt napokban valóságos hiánycikké vált antibakteriális fertőtlenítőszerek elképesztő árnövekedéséről, és egyes kereskedők pofátlanság határát súroló gyakorlatáról posztolnak a közösségi médiában.

(Amennyiben hasonló kereskedői gyakorlattal találkoztok, küldjetek nekünk képet róla e-mailben a

[email protected]

A jelenlegi helyzet persze a kereskedőknek és a termelőknek sem könnyű. Az alapélelmiszerek iránti megnövekedett kereslet után most sokan arra számítanak , a háztartások annyira feltöltötték a készleteiket, hogy a következő időszakban alacsonyabb lesz a termékeik iránti kereslet. A termelők pedig az alapanyagok beszerzésének körülményei miatt aggódhatnak. Az áraknál tapasztalható néhány túlkapás miatt viszont érthető a vásárlók félelme is, akik attól tartanak, hogy a kereskedők és termelők megpróbálják majd kihasználni a jelenlegi nehéz időszakot, az alapvető élelmiszerek ára pedig annak ellenére is meredek emelkedésnek indulhat, hogy a piacon nem is feltétlenül alakul ki hiány ezekből.

Be kéne fagyasztani az élelmiszerárakat?

Így nem véletlen, hogy a közbeszédben egyre többször felmerül az alapélelmiszerek árának befagyasztása, vagy legalábbis korlátozása, amit egyébként a héten bejelentett szükségállapot is lehetővé tesz (a „szigorúan szükséges” alapélelmiszerek esetén).

Az alapélelmiszerek árának befagyasztását az elmúlt napokban nagyon aktív PSD is kérte, sőt, súlyos szankciókat is kilátásba helyeztek a „spekulánsokra” nézve. Megszólalt az ügyben Victor Ponta volt miniszterelnök is, aki egyenesen az élelmiszerexport teljes leállítására szólította fel a kormányt.

A témában a Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) is álláspontot fogalmazott meg, amely szerint a jelenlegi helyzetben a helytelen és sok esetben törvénytelen kereskedői gyakorlatok megelőzése érdekében azt javasolják, hogy a kormány előre meghatározott időtartamra vezessen be árkorlátozást azoknak az alapélelmiszereknek az esetében, amelyek a törvény által meghatározott minimális havi fogyasztói kosár részét képezik. Egy ilyen lépés az ANPC szerint megvédené az állampolgárokat az élelmiszerek árának jelentős emelkedésétől.

A fogyasztóvédelem emellett azt is javasolta a kormánynak, vezessenek be korlátozásokat bizonyos terméktípusok vásárlásánál annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő a következő időszakban az a nem túl szolidáris viselkedésforma, hogy egyetlen vásárló hatalmas készletet vásárol meg az ilyenkor slágernek számító árucikkekből.

Ha nem jól csinálják, tovább súlyosbíthatják a helyzetet

Az árak korlátozásával ugyanakkor, ha nem elég körültekintően döntenek az intézkedések részleteiről, nagyon mellé lehet nyúlni, legrosszabb esetben akár még súlyos áruhiányhoz is vezethet egy rosszul előkészített döntés. Erre hívja fel a figyelmet a termelő vállalatok érdekképviseleti szövetségének elnöke is, aki nem ért egyet az árak feltétel nélküli plafonálásával. Sorin Minea , a Romániai Élelmiszeripari Gyártók Szövetségének vezetője azt nyilatkozta az Evenimentul Zilei napilap online kiadásának, hogy amennyiben valóban árkorlátozás mellett döntenek a hatóságok, akkor az intézkedéseknek nem csak a polcokra felkerülő termékek árát, hanem az egész termelési láncot érinteniük kellene.

„Ha nem korlátozod a bekerülési árat, az alapanyagok árát, a termelési árat és a szupermarketek polcain szereplő árat is, akkor tulajdonképpen nem oldottál meg semmit. Ha csak a szupermarketekben vezetsz be árkorlátozásokat, és a termeléshez szükséges alapanyagok ára emelkedik, akkor a termelőt hozod nehéz helyzetbe, hiszen a szupermarket nem fog magasabb árat kifizetni a drágábban előállított termékért” – mondta Sorin Minea.

Az érdekképviseleti szövetség elnöke szerint, ha kormányzati szinten valóban a végső árak befagyasztásáról szóló döntés születik, akkor rendkívül fontos lenne az is, hogy a termelőket érintő, különböző típusú közüzemi számlák se emelkedjenek.

Minea szerint emellett az sem egyértelmű, hogy amennyiben minden élelmiszer esetén, vagy akár a fertőtlenítőszereknél is árplafont vezetnének be, azt hogyan lehetne hatékonyan ellenőrizni, és miként lehetne meggátolni azt, hogy a termékek átkerüljenek a feketepiacra, aminek szintén előreláthatatlan, de inkább negatív hatásai lehetnek az árakra nézve.

Annak a fontosságára is rámutatott, hogy a romániai termelők jelentős mennyiségben importálnak alapanyagokat a nyugat-európai országokból, ezért egy ilyen döntés meghozatalánál nem szabad figyelmen kívül hagyni az árfolyamkockázati tényezőket sem: ha a lej továbbra is veszít az értékéből az euróhoz viszonyítva, akkor az árfolyamváltozásból eredő többletköltség (az euróárfolyam növekedése miatt egyre több lejt kell adni a külföldről behozott alapanyagokért) szintén az élelmiszerek előállítóit fogja terhelni.

„Egy ilyen döntés meghozatala rendkívül nehéz. Az élelmiszerárak befagyasztásáról azt sem mondanám, hogy támogatom, de azt sem, hogy ellenzem, de ha árkorlátozást vezetnek be, akkor annak a teljes termelési láncra vonatkoznia kell, nem csak annak egyetlen pontjára” – mondta Sorin Minea.