Egy friss elemzés szerint meglepően keveset. A nyugdíjrendszer második pillére nélkül még rosszabb lenne a helyzet.
Egy olyan munkavállaló, aki havi nettó 4 000 lejt keres és 35 éves munkamezővel a háta mögött megy nyugdíjba, a jelenleg hatályban levő szabályozások szerint, 2019-es árakban, mindössze 1 630 lej nyugdíjat fog kapni – derül ki a CFA Románia elemzéséből.
A pénzügyi elemzőket tömörítő szakmai szervezetről már rögtön az elején fontos megjegyezni, hogy magánnyugdíjalapok képviselői is tagjai. Az elemzés mégis releváns, hiszen az általuk elvégzett számítások egészen rossz képet festenek a mostani alkalmazottak nyugdíjazási kilátásairól. Emellett konkrét szcenáriókat is felvázolnak arról, hogy mi történne, ha az elmúlt időszakban sokat vitatott, a nyugdíjrendszer második pillérét képező kötelező magánnyugdíj-megtakarítások eltűnnének, vagy éppen növelnék a jelentőségüket.
Hogyan is épül fel a romániai nyugdíjrendszer?
Emlékeztetőül érdemes kitérni arra, hogy Romániában hárompilléres nyugdíjrendszer van, amelyben az első pillért a kötelező állami nyugdíj, a másodikat a kötelező magánnyugdíj, a harmadikat pedig a választható magánnyugdíj képezi. A második pillért képező kötelező magánnyugdíjat 2008-ban hozták létre a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatósága érdekében, minden 35 év alatti munkavállaló számára kötelező, a 35 és 45 év közöttiek számára opcionális, igaz, 2019 márciusa óta lehet kérni, hogy a második pillérbe történő befizetések kerüljenek át az állami nyugdíjpénztárhoz. Ennek a módjáról és a hátulütőiről a Pénzügyi Felügyelet oldalán lehet olvasni.
Az első pillért képező állami nyugdíjpénztárak nagy hátránya, hogy ott nincs tőkefelhalmozás: amit most befizetnek az aktív munkavállalók nyugdíj-hozzájárulásként, azt gyakorlatilag rövid időn belül megkapják a jelenlegi nyugdíjasok járadékként. A második pillért képező kötelező magángyugdíjaknál viszont már mindenki saját magának takarít meg, a megtakarítások öröklődnek (az első pillérnél nem), a befizetett összegeket a magánnyugdíjpénztárak befektetik, amiből nem csak az az előny származik, hogy a nyugdíj-megtakarítások hozamot is termelnek a befizetőnek nyugdíjas korára, hanem fejlődik az ország pénzügyi piaca, illetve plusz finanszírozáshoz jut a vállalkozói szféra.
Hogyan számoltak az elemzést készítő pénzügyi elemzők?
A CFA Románia elemzése szerint a nálunk azért egészen jónak számító 4 ezer lejes nettó fizetés alapján számított 1 630 lejes nyugdíjból 1 080 lej jönne a nyugdíjrendszer első pilléréből, míg 545 lej a második pillért képező kötelező magánnyugdíj-megtakarításokból. A leosztásból világosan látszik, hogy az állami nyugdíj szerepe továbbra is jelentős, viszont míg a bruttó munkabérre kivetett 25%-os nyugdíj-hozzájárulásból mindössze 3,75% megy a kötelező magánnyugdíjpénztárba, addig a végső nyugdíjnak akár a harmadát is jelenthetik a második pillért képező megtakarítások.
Az elemzés készítői négy szcenáriót vettek alapul. Az elsőben azt számolták ki, hogy milyen hatása lenne a nyugdíjakra annak, ha nem létezne a nyugdíjrendszer második pillére, és a teljes nyugdíj hozzájárulást az állami nyugdíjpénztárba fizetnék be a munkavállalók nevében a munkaadók. A második szcenárióban a jelenleg is érvényben levő 3,75%-os hozzájárulást kellene befizetni a második pillérbe, míg a harmadik és negyedik forgatókönyv 5,1%, illetve 6%-os aránnyal számol.
Fontos továbbá, hogy a számítások elvégzésénél 3%-os éves inflációval, a munkabérek inflációt 1%-kal meghaladó növekedésével kalkuláltak, valamint azzal, hogy magánnyugdíj megtakarításokat befektető alapkezelők minden évben 1 százalékponttal nagyobb hozamot érnek el, mint az infláció. Az összegeket végül 2019-es árakban adták meg.
Az alábbi ábra a négy előbb felvázolt szcenárió esetén mutatja, hogy a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés hány százalékát teszi ki az állami (zöld) és a kötelező magánnyugdíj (kék):
A fenti ábrában megjelenő számítások eredményeit részletesebben az alábbi táblázat foglalja össze. Az elemzés szerint amennyiben eltörölnék a nyugdíjrendszer második pillérét, akkor a nyugdíj összege az utolsó fizetés 31,78%-át, 1 275 lejt tenne ki. Ha viszont 6%-ra emelnék a második pillérhez való hozzájárulást, akkor a legutóbbi fizetésnek 45,89%-át tenné ki az első nyugdíj. Amennyiben a második szcenárióval, tehát 3,75%-os jelenleg is érvényben levő hozzájárulással számolunk, akkor a nyugdíj összege a cikk elején is szereplő 1 629 lej, ami a legutolsó fizetés 40,60%-át teszi ki.
A CFA Románia elemzése is azt erősíti tehát, hogy bár voltak az elmúlt időszakban a nyugdíjrendszer második pillérének jelentőségét csökkentő intézkedések (például a 2. pillér esetében megszabott 5,1%-os hozzájárulás csökkentése 3,75%-ra), az ilyen kísérletek közgazdasági szempontból nehezen védhetőek, legfennebb rövid távú célokat szolgálhatnak (például az állami nyugdíjpénztár hiányának csökkentését).
Az elemzés a KPMG által készített, de az OECD által is javasolt tanulmányát is idézi, amely szerint egy nyugdíjrendszer akkor működik megfelelően, ha egy nyugdíjas az utolsó fizetésének 70%-át kapja meg nyugdíjként. Nálunk ez az arány a CFA Románia szerint, ahogy azt a fenti táblázat is mutatja, alig több mint 40%.
A CFA Románia elemzése, a részletes számításokkal, a nyugdíjrendszer általános problémáival itt érhető el . A téma iránt érdeklődőknek a romániai nyugdíjrendszerről szóló, itt olvasható interjút is ajánljuk.
Rád is szükségünk van, hogy szállítani tudjuk a legfontosabb erdélyi témákat!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatom!