Egy friss elemzés szerint meglepően keveset. A nyugdíjrendszer második pillére nélkül még rosszabb lenne a helyzet.
Egy olyan munkavállaló, aki havi nettó 4 000 lejt keres és 35 éves munkamezővel a háta mögött megy nyugdíjba, a jelenleg hatályban levő szabályozások szerint, 2019-es árakban, mindössze 1 630 lej nyugdíjat fog kapni – derül ki a CFA Románia elemzéséből.
A pénzügyi elemzőket tömörítő szakmai szervezetről már rögtön az elején fontos megjegyezni, hogy magánnyugdíjalapok képviselői is tagjai. Az elemzés mégis releváns, hiszen az általuk elvégzett számítások egészen rossz képet festenek a mostani alkalmazottak nyugdíjazási kilátásairól. Emellett konkrét szcenáriókat is felvázolnak arról, hogy mi történne, ha az elmúlt időszakban sokat vitatott, a nyugdíjrendszer második pillérét képező kötelező magánnyugdíj-megtakarítások eltűnnének, vagy éppen növelnék a jelentőségüket.
Hogyan is épül fel a romániai nyugdíjrendszer?
Emlékeztetőül érdemes kitérni arra, hogy Romániában hárompilléres nyugdíjrendszer van, amelyben az első pillért a kötelező állami nyugdíj, a másodikat a kötelező magánnyugdíj, a harmadikat pedig a választható magánnyugdíj képezi. A második pillért képező kötelező magánnyugdíjat 2008-ban hozták létre a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatósága érdekében, minden 35 év alatti munkavállaló számára kötelező, a 35 és 45 év közöttiek számára opcionális, igaz, 2019 márciusa óta lehet kérni, hogy a második pillérbe történő befizetések kerüljenek át az állami nyugdíjpénztárhoz. Ennek a módjáról és a hátulütőiről a Pénzügyi Felügyelet oldalán lehet olvasni.
Az első pillért képező állami nyugdíjpénztárak nagy hátránya, hogy ott nincs tőkefelhalmozás: amit most befizetnek az aktív munkavállalók nyugdíj-hozzájárulásként, azt gyakorlatilag rövid időn belül megkapják a jelenlegi nyugdíjasok járadékként. A második pillért képező kötelező magángyugdíjaknál viszont már mindenki saját magának takarít meg, a megtakarítások öröklődnek (az első pillérnél nem), a befizetett összegeket a magánnyugdíjpénztárak befektetik, amiből nem csak az az előny származik, hogy a nyugdíj-megtakarítások hozamot is termelnek a befizetőnek nyugdíjas korára, hanem fejlődik az ország pénzügyi piaca, illetve plusz finanszírozáshoz jut a vállalkozói szféra.
Hogyan számoltak az elemzést készítő pénzügyi elemzők?
A CFA Románia elemzése szerint a nálunk azért egészen jónak számító 4 ezer lejes nettó fizetés alapján számított 1 630 lejes nyugdíjból 1 080 lej jönne a nyugdíjrendszer első pilléréből, míg 545 lej a második pillért képező kötelező magánnyugdíj-megtakarításokból. A leosztásból világosan látszik, hogy az állami nyugdíj szerepe továbbra is jelentős, viszont míg a bruttó munkabérre kivetett 25%-os nyugdíj-hozzájárulásból mindössze 3,75% megy a kötelező magánnyugdíjpénztárba, addig a végső nyugdíjnak akár a harmadát is jelenthetik a második pillért képező megtakarítások.
Az elemzés készítői négy szcenáriót vettek alapul. Az elsőben azt számolták ki, hogy milyen hatása lenne a nyugdíjakra annak, ha nem létezne a nyugdíjrendszer második pillére, és a teljes nyugdíj hozzájárulást az állami nyugdíjpénztárba fizetnék be a munkavállalók nevében a munkaadók. A második szcenárióban a jelenleg is érvényben levő 3,75%-os hozzájárulást kellene befizetni a második pillérbe, míg a harmadik és negyedik forgatókönyv 5,1%, illetve 6%-os aránnyal számol.
Fontos továbbá, hogy a számítások elvégzésénél 3%-os éves inflációval, a munkabérek inflációt 1%-kal meghaladó növekedésével kalkuláltak, valamint azzal, hogy magánnyugdíj megtakarításokat befektető alapkezelők minden évben 1 százalékponttal nagyobb hozamot érnek el, mint az infláció. Az összegeket végül 2019-es árakban adták meg.
Az alábbi ábra a négy előbb felvázolt szcenárió esetén mutatja, hogy a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés hány százalékát teszi ki az állami (zöld) és a kötelező magánnyugdíj (kék):
A fenti ábrában megjelenő számítások eredményeit részletesebben az alábbi táblázat foglalja össze. Az elemzés szerint amennyiben eltörölnék a nyugdíjrendszer második pillérét, akkor a nyugdíj összege az utolsó fizetés 31,78%-át, 1 275 lejt tenne ki. Ha viszont 6%-ra emelnék a második pillérhez való hozzájárulást, akkor a legutóbbi fizetésnek 45,89%-át tenné ki az első nyugdíj. Amennyiben a második szcenárióval, tehát 3,75%-os jelenleg is érvényben levő hozzájárulással számolunk, akkor a nyugdíj összege a cikk elején is szereplő 1 629 lej, ami a legutolsó fizetés 40,60%-át teszi ki.
A CFA Románia elemzése is azt erősíti tehát, hogy bár voltak az elmúlt időszakban a nyugdíjrendszer második pillérének jelentőségét csökkentő intézkedések (például a 2. pillér esetében megszabott 5,1%-os hozzájárulás csökkentése 3,75%-ra), az ilyen kísérletek közgazdasági szempontból nehezen védhetőek, legfennebb rövid távú célokat szolgálhatnak (például az állami nyugdíjpénztár hiányának csökkentését).
Az elemzés a KPMG által készített, de az OECD által is javasolt tanulmányát is idézi, amely szerint egy nyugdíjrendszer akkor működik megfelelően, ha egy nyugdíjas az utolsó fizetésének 70%-át kapja meg nyugdíjként. Nálunk ez az arány a CFA Románia szerint, ahogy azt a fenti táblázat is mutatja, alig több mint 40%.
A CFA Románia elemzése, a részletes számításokkal, a nyugdíjrendszer általános problémáival itt érhető el . A téma iránt érdeklődőknek a romániai nyugdíjrendszerről szóló, itt olvasható interjút is ajánljuk.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!