Valószínű, hogy a kormány ellenkező esetben nem tudná tartani a bérek és a nyugdíjak emelésére vonatkozó ígéreteit.
Egy olyan sürgősségi kormányrendelet-tervezet részleteit ismertette kedden este Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, amely kétségtelenül jelentős hatással lesz a román gazdaságra 2019-ben. A pénzügyminisztérium által kidolgozott tervezet szerint elsősorban az energetikai vállalatok, a telekommunikációs cégek és a bankok kell majd több adót fizessenek jövőtől. A bankokat a kormány a romániai bankközi kamatláb változása szerint adóztatná, a plusz adóterhet Teodorovic „kapzsisági adónak” nevezte.
Azt követően, hogy Teodorovic ismertette az 57 oldalas sürgősségi kormányrendelet-tervezet legfontosabb részleteit, a jogszabálytervezetet közzétették, itt érhető el. A tervezet indoklása szerint többek között azért van szükség a rendelkezésekre, hogy a kormányprogramban felállított pénzügyi és gazdasági célok teljesülhessenek.
Milyen költségek miatt lehet szükség az intézkedésekre?
A tervezet szerint a kormány létrehozna egy Kutatási és Befektetési Alapot, amely hozzávatőlegesen 1 milliárd eurós költségvetésből működne. A tervezet szerint elsősorban infrastrukturális, egészségügyi és oktatási beruházásokat finanszíroznának a pénzből.
Teodorovici elmondta, a következő évben a bértörvény rendelkezéseinek megfelelően fognak növekedni a munkabérek. A pénzügyminiszter azt is megerősítette a rendelet tervezetének bemutatásakor, hogy a nyugdíjpont értéke 2019. szeptember 1-től 15%-kal fog emelkedni, a jelenlegi 1 100 lejről 1 265 lejre. A minimumnyugdíj értéke pedig szintén jövő év szeptemberétől 640 lejről 704 lejre nő.
A pénzügyminiszter megerősítette, hogy a terveknek megfelelően alakul majd a közelkalmazottak béremelése is: 2022-ig minden évben növelni fognak a közalkalmazottak fizetésén úgy, hogy a 2018 decembere és a 2022 elejére meghatározott célszint közti különbség negyedét adják majd minden év elején hozzá a bérekhez. Azt is megerősítette, hogy a pedagógusok béremelését előrehozzák, így az oktatásban dolgozók már 2020-ban megkapják a 2022-re előirányzott fizetésüket.
Miből lesz erre pénz?
Az alapján, amit Teodorovici elmondott, valamint a rendelet-tervezet szerint is úgy tűnik, hogy elsősorban az energetikai cégeken, a bankokon, valamint a telekommunikációs vállalatokon, na meg vélhetően a fogyasztókon próbálják majd begyűjteni az intézkedésekhez szükséges összeget.
Teodorovici elmondta, hogy véleménye szerint az energetkai vállalatok nem járnak el „helyesen Romániával szemben”, hiszen jelentős különbség van földgáznál a termelési ár és az értékesítési ár között. Ezért egy évig 68 lej/Mw/h árban korlátozzák az értékesítési árat. Az energetikai cégek viszont nem csak az árak korlátozása miatt járnak rosszul, hanem azért is, mert 3%-os adót vet ki az üzleti forgalmukra. Az Economica.net szerint az intézkedés 2,4 milliárd lej többletbevételt jelenthet a költségvetésnek 2019-ben.
Az egyik legjelentősebb intézkedés a bankokat érintheti. A pénzügyminiszter „kapzsisági adónak” nevezte azt az új adónemet, amelyet a romániai bankközi kamatláb (ROBOR) szintje szerint vetnénenk ki a hitelintézetekre. A bankok a következő rendszerben fizetnék az adót:
- ha a ROBOR alacsonyabb 1,5%-nál, akkor a kapzsisági adó 0%
- ha a ROBOR 1,51% és 1,70% között van, akkor 0,20%
- ha a ROBOR 1,71% és 2,50% között van, akkor 0,40%
- ha a ROBOR 2,51% és 3,00% között van, akkor 0,60%
- ha a ROBOR 3,01% és 3,50% között van, akkor 0,90%
A Ziarul Financiar számításai szerint a ROBOR jelenlegi 3,04%-os szintje mellett, és a banki eszközök jelenlegi mérete mellett az új adónem akár 3,6 milliárd lejnyi pluszbevételt is jelentene a költségvetésnek. A bankokra kivetett plusz adóról ugyanakkor Teodorovici is beismerte, hogy azt vélhetően az ügyfelek fogják megfizetni.
A kormány emellett az állami vállalatok által az állami költségvetésnek fizetendő osztalékbefizetéseket is növelte úgy, hogy az állami cégek a meg nem valósuló beruházásaik értékének 35%-át be kell fizetniük az ország büdzséjébe.
Már nem lenne pénz a bér- és nyugdíjemelésekre?
A Ziarul Financiar szerint az intézkedés egyértelműen azt mutatja, hogy a készülő 2019-es költségvetés kiadásait a kormány nem tudná fedezni a jelenleg elérhető pénzügyi forrásokból. Az intézkedés által generált plusz pénzre vélhetően elsősorban a béremelések miatt jelentősen megnőtt állami kiadások miatt van szükség.
Még az intézkedés nyilvánosságra kerülése előtt több energetikai vállalat is „mély aggodalmának adott hangot amiatt, mert a kormány megbélyegzi az energetikai cégeket”. Arra számítanak, hogy az intézkedés főleg a kisebb energetikai vállalatok csődjéhez vezet majd.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!