A szegényebb megyék nagyobb munkanélkülisége még hasznos lehet. Így Hargita és Kovászna megyéé is

Ha a megyék román gazdaságban betöltött jelentőségét vizsgáljuk, akkor több erdélyi, jelentős magyar lakossággal rendelkező térség esetében is igencsak lesújtó következtetésekre juthatunk. Kovászna megye például mindössze 0,7%-át adta az ország gazdasági teljesítményének tavaly, a nagyobb lakosságszámmal rendelkező Hargita megye pedig 1,04%-át.

Az összképet viszont sokkal árnyaltabbá teszi, ha kicsit jobban mélyére ásunk a statisztikáknak, például a lakosságszámmal kiigazított, egy főre jutó GDP-t mutató adatokat is összevetjük. A székely megyéknek vagy Szilágy megyének ráadásul a növekedési kilátásai sem rosszak a gazdasági előrejelzési bizottság becslései szerint, a nagy gazdasági erőt képviselő regionális központokkal szemben pedig van egy manapság egyre fontosabbá váló előnyük: a munkanélküliségi adatokból kiindulva még mindig jócskán van elérhető munkaerő. Ezt foglalja össze az alábbi térkép is, amely az egy főre jutó GDP mellett a megyékben becsült munkanélküliségi rátát, a nettó átlagbéreket és a gazdasági növekedést is összehasonlíthatóvá teszi.

Az egy főre jutó bruttó hazai össztermék alapján felállított képzeletbeli listát Bukarest vezeti 25 ezer eurós GDP/fő-vel, majd Temes (12 897 euró), Konstanca (12 699 euró), Kolozs (11 937 euró) és Brassó (11 164 euró) következik a sorban. Bihar megye 14., Maros megye 15., Kovászna és Hargita megye pedig a 29., illetve a 30. helyet foglalja el.

A munkanélküliség tekintetében is hatalmas különbség van Románia megyéi között. Van olyan megye ugyanis, ahol a munkanélküliség meghaladta az előrejelzési bizottság adatai szerint a 10%-ot, vagy legalábbis nagyon közel van hozzá (Vaslui, Teleorman és Mehedinti megyék), miközben számos olyan megye van az országban, ahol gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség. Szerencsére az ebből a szempontból inkább jó helyzetben levő megyéket lehet hosszabban sorolni: Ilfov, Temes, Arad, Kolozs, Bihar, Szeben, Krassó-Szörény és Brassó megyékben sem éri el a munkanélküliség a 3%-ot.

Ezekből a statisztikákból is az rajzolódik ki, hogy a gazdasági szempontból fejlettebb nagy regionális központokban a vállalatoknak egyre nagyobb erőfeszítésükbe kerül megfelelő munkaerőt találni maguknak. Ami viszont a fejlettebb megyék számára komoly korlát, az például Hargita (4,8%), Kovászna (4,2%) vagy Szilágy (4,7%) megyék számára akár jó lehetőség is lehet.

Munkanélküliségi ráta Infogram

Ezt a jó lehetőséget támasztja alá a nettó fizetésekről szóló statisztika is. A témával mostanában többször is foglalkoztunk. Írtunk arról, hogy Kovászna és Hargita megye a megyék között felállított fizetési ranglisták alapján abszolút sereghajtók Romániában, ahogy több cikkben (itt és itt) foglalkoztunk azzal is, hogy ezeket az alacsonyabb fizetéseket a székely megyékben tapasztalható nem is olyan rossz termelékenység nem föltétlen indokolja.

Ha azonban a nettó bérekről és a munkanélküliségről szóló adatokat együtt vizsgáljuk, akkor némi pozitív szemlélet mellett azért azt is ki lehet jelenteni, hogy a két székely megyének jó esélye van arra, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben tudjanak lefaragni a hátrányukból.

Nettó bérek Infogram

Ami viszont a megyei gazdaságok becsült teljesítményét illeti, kissé felemás a helyzet. Hargita megye GDP-je például a becslések szerint 7%-kal növekedett az elmúlt évben, ami megegyezik az országos GDP alakulásával is. Kovászna megye viszont a 4,1%-ra becsült növekedésével utolsó helyen van, ami azt jelenti, hogy Háromszéken nőtt legkisebb mértékben a 2017-ben a végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összértéke (vagy jövedelem oldali megközelítésben a Kovászna megyeiek jövedelme). Ha viszont az idei évre vonatkozó GDP-növekedésről szóló előrejelzéseket nézzük, akkor Kovászna megyének 7%-os növekedést prognosztizál az előrejelzési bizottság, ami már egyáltalán nem néz ki rosszul.

Reál GDP-növekedés Infogram

Vannak viszont megyék, amelyekről talán nem túlzás azt állítani, hogy a GDP-adatok tekintetében álomszerű évet hagytak maguk mögött. Fehér megyében a reál GDP-növekedés 16,6%, Dolj megyében 16,4% volt az elmúlt évben. További két megyében, Ialomiţa és Vâlcea esetében becsülnek még kiemelkedő növekedési adatokat, előbbi megye gazdasága 11,4%-kal, utóbbié 10,5%-kal emelkedett.

Az élen járó megyek jó teljesítményére az autóipari vállalatok beruházásai és kapacitásbővítései adják a magyarázatot. Arról egy korábbi cikkünkben is írtunk, hogy Fehér megyében, köszönhetően az autópálya közeli elhelyezkedéséhez és a megyében megjelenő egyre több ipari vállalatnak nagyon megugrott a növekedés mértéke. És a már jelen lévők is egyre jobb üzleti eredményekről jelentenek, a Mercedes autókhoz sebességváltókat gyártó Star Assembly az elmúlt évben 12-szeres üzleti forgalmat bonyolított 2016-hoz viszonyítva. Emellett megkerülhetetlen a Bosch Rexroth neve is akkor, ha Fehér megye gazdasági teljesítményét akarjuk magyarázni: a német tulajdonú szintén autóipari termékeket gyártó vállalat 2017-ben 1 milliárd eurót is meghaladó üzleti forgalmat tudott felmutatni.

Dolj 16,4%-ot elérő éves GDP-növekedése is elsősorban az autóiparnak köszönhető. A craiovai Ford gyár ugyanis az elmúlt időszakban jelentős, 1,2 milliárd euróba kerülő kapacitásbővítést hajtott végre, és a kudarcot vallott Ford B-Max gyártása után most egy valószínűleg ütőképesebb modellel, a Ford EcoSport hobbiterepjáróval fogja támadni a piacokat. Az eddigi adatok szerint sikerrel, a craiovai üzemnek idén is jó kilátásai vannak, sikerült megkétszerezniük a járműgyártást, ráadásul azt is bejelentették, hogy újabb 200 millió eurós beruházással még egy modell gyártását fogják lehetővé tenni, azt viszont még nem jelentették be, hogy milyen autó gyártását hozzák Romániában az amerikaiak. Persze ez önmagában nem jelenti a gazdasági kánaán elérését a Dolj megyeiek számára, de azért mindenképp jót tesz majd a gazdasági felzárkózásuknak. A cikk az országos előrejelzési bizottság adataira és becsléseire támaszkodik.