A két székely megye ugyan szép növekedést mutatott az előző évben, de sok más megyéhez hasonlóan alig járultak hozzá Románia gazdasági teljesítményéhez.
Az elmúlt évben is a Bukarestet is magába foglaló Ilfov megye vette ki a részét a legnagyobb arányban az ország gazdasági teljesítményéből: a bruttó hazai össztermék 27,3%-át a főváros és környéke „szállította” 2017-ben – derül ki abból az elemzésből, amelyet a Curs de Guvernare készített az Országos Előrejelzési és Stratégiai Bizottság (CNP) adataira hivatkozva.
Ha regionális szinten vizsgáljuk az adatokat, akkor az derül ki, hogy a főváros és régiója, Dél-Munténia a 2017-es GDP-nek majdnem a 40%-át adta. Mindezt úgy, hogy Dél-Munténia még csak nem is teljesített kiemelkedően 2017-ben, ami szintén a főváros gazdasági jelentőségét bizonyítja.
Ha már az úgynevezett fejlesztési régióknál tartunk, a leggyengébb hozzájáruló a gazdasági teljesítményhez Dél-Nyugat Olténia volt. Az öt megyét magába foglaló régió mindössze 7,5%-át nyújtotta tavaly Románia bruttó hazai össztermékének. Nem érte el a 10%-ot a mindössze négy megyét, Temes, Arad, Hunyad, és Krassó-Szörény megyéket tartalmazó Dél-Románia régió sem. Azt ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a fejlesztési régiók szintjén a fővárost leszámítva nincsenek jelentős különbségek Románia térségei között.
Teljesen más a helyzet viszont akkor, ha eggyel kisebb léptékben gondolkodunk, és a megyék közötti különbségeket vizsgáljuk. Olyan régió is van, amelyben a legjobban teljesítő megye GDP-je hatszorosa a leggyengébben teljesítő megyének. De még a legkiegyensúlyozottabb esetben is, Észak-Kelet-Románia régióban ez az arány 3,4. Ebben a régióban Iaşi megye GDP-hozzájárulása a térség gazdasági teljesítményéhez 30%, a legrosszabb Vaslui megyéé pedig mindössze 9%.
A legnagyobb különbség a megyék között Dél-Kelet-Románia régióban volt, ahol Konstanca megye a régió gazdasági teljesítményének 43%-át, míg Tulcea megye mindössze 7%-át nyújtotta. A Nyugat-Románia régióban is érdekes helyzet állt elő tavaly, ahol Temes megye köszönhetően annak is, hogy egy csupán négy megyét tartalmazó régióról beszélünk, a térség gazdasági teljesítményének 50%-át nyújtotta.
Még annak ellenére is, hogy az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át, az adatok alapján a nagy regionális központok közül Brassó megye jelentősége tűnik a legalacsonyabbnak a saját régiójában. Azt a Curs de Guvernare elemzése is kiemeli, hogy tulajdonképpen csak Kovászna megye gyenge súlyának köszönhető az, hogy a Közép-Románia fejlesztési régió nem lett a legkiegyensúlyozottabb térség az országban a megyék gazdasági teljesítménye terén.
Kovászna megye ugyanis Románia gazdaságának mindössze 0,7%-át adja. Ebből a szempontból az adatok alapján nem sokkal jobb a helyzet a jóval nagyobb lakossággal rendelkező Hargita megyében sem, ahol az országos bruttó hazai összterméknek mindössze 1,04%-a termelődik.
Nem sokkal jobb a kép akkor sem, ha kicsit részletesebben, a lakosság számával korrigálva vizsgáljuk a Hargita és Kovászna megyéről szóló adatokat. Hiába nőtt ugyanis 2017-ben a CNP becslései szerint 7%-kal Hargita megyében és 4,1%-kal Kovászna megyében a reál GDP, az egy főre jutó bruttó hazai össztermék még mindig rendkívül alacsony szinten van: Hargita megyében 6 408 euró/fő, Kovászna megyében 6 467 euró/fő. Igaz, a lakosságszámmal kiigazított adatok szerint a két megye 13 másikat utasít maga mögé. Arról, hogy miként alakul a megyék egy főre jutó teljesítménye, egy következő cikkünkben számolunk be.
Címoldali fotón a háromszéki Óriáspince-tető. Fotó: Toró Attila
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!