A két székely megye ugyan szép növekedést mutatott az előző évben, de sok más megyéhez hasonlóan alig járultak hozzá Románia gazdasági teljesítményéhez.
Az elmúlt évben is a Bukarestet is magába foglaló Ilfov megye vette ki a részét a legnagyobb arányban az ország gazdasági teljesítményéből: a bruttó hazai össztermék 27,3%-át a főváros és környéke „szállította” 2017-ben – derül ki abból az elemzésből, amelyet a Curs de Guvernare készített az Országos Előrejelzési és Stratégiai Bizottság (CNP) adataira hivatkozva.
Ha regionális szinten vizsgáljuk az adatokat, akkor az derül ki, hogy a főváros és régiója, Dél-Munténia a 2017-es GDP-nek majdnem a 40%-át adta. Mindezt úgy, hogy Dél-Munténia még csak nem is teljesített kiemelkedően 2017-ben, ami szintén a főváros gazdasági jelentőségét bizonyítja.
Ha már az úgynevezett fejlesztési régióknál tartunk, a leggyengébb hozzájáruló a gazdasági teljesítményhez Dél-Nyugat Olténia volt. Az öt megyét magába foglaló régió mindössze 7,5%-át nyújtotta tavaly Románia bruttó hazai össztermékének. Nem érte el a 10%-ot a mindössze négy megyét, Temes, Arad, Hunyad, és Krassó-Szörény megyéket tartalmazó Dél-Románia régió sem. Azt ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a fejlesztési régiók szintjén a fővárost leszámítva nincsenek jelentős különbségek Románia térségei között.
Teljesen más a helyzet viszont akkor, ha eggyel kisebb léptékben gondolkodunk, és a megyék közötti különbségeket vizsgáljuk. Olyan régió is van, amelyben a legjobban teljesítő megye GDP-je hatszorosa a leggyengébben teljesítő megyének. De még a legkiegyensúlyozottabb esetben is, Észak-Kelet-Románia régióban ez az arány 3,4. Ebben a régióban Iaşi megye GDP-hozzájárulása a térség gazdasági teljesítményéhez 30%, a legrosszabb Vaslui megyéé pedig mindössze 9%.
A legnagyobb különbség a megyék között Dél-Kelet-Románia régióban volt, ahol Konstanca megye a régió gazdasági teljesítményének 43%-át, míg Tulcea megye mindössze 7%-át nyújtotta. A Nyugat-Románia régióban is érdekes helyzet állt elő tavaly, ahol Temes megye köszönhetően annak is, hogy egy csupán négy megyét tartalmazó régióról beszélünk, a térség gazdasági teljesítményének 50%-át nyújtotta.
Még annak ellenére is, hogy az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át, az adatok alapján a nagy regionális központok közül Brassó megye jelentősége tűnik a legalacsonyabbnak a saját régiójában. Azt a Curs de Guvernare elemzése is kiemeli, hogy tulajdonképpen csak Kovászna megye gyenge súlyának köszönhető az, hogy a Közép-Románia fejlesztési régió nem lett a legkiegyensúlyozottabb térség az országban a megyék gazdasági teljesítménye terén.
Kovászna megye ugyanis Románia gazdaságának mindössze 0,7%-át adja. Ebből a szempontból az adatok alapján nem sokkal jobb a helyzet a jóval nagyobb lakossággal rendelkező Hargita megyében sem, ahol az országos bruttó hazai összterméknek mindössze 1,04%-a termelődik.
Nem sokkal jobb a kép akkor sem, ha kicsit részletesebben, a lakosság számával korrigálva vizsgáljuk a Hargita és Kovászna megyéről szóló adatokat. Hiába nőtt ugyanis 2017-ben a CNP becslései szerint 7%-kal Hargita megyében és 4,1%-kal Kovászna megyében a reál GDP, az egy főre jutó bruttó hazai össztermék még mindig rendkívül alacsony szinten van: Hargita megyében 6 408 euró/fő, Kovászna megyében 6 467 euró/fő. Igaz, a lakosságszámmal kiigazított adatok szerint a két megye 13 másikat utasít maga mögé. Arról, hogy miként alakul a megyék egy főre jutó teljesítménye, egy következő cikkünkben számolunk be.
Címoldali fotón a háromszéki Óriáspince-tető. Fotó: Toró Attila
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!