Egy székely meglepetésváros is van Románia 10 leghatékonyabb településének listáján

Azon nem igazán lepődhetünk meg, hogy Kolozsvár, Temesvár vagy az elmúlt időszakban egyre többet emlegetett Gyulafehérvár szerepel a Románia leghatékonyabb önkormányzatait felsorakoztató listán. Azon viszont annál inkább, hogy egy székely város is felkerült az UrbanizeHub listájára, amelyen három igencsak releváns szempont szerint mérték fel, hogy

melyik Románia leghatékonyabb városa?

Azt persze nehéz meghatározni, hogy egy város jó teljesítménye mennyiben köszönhető az önkormányzati vezetők, valamint a közigazgatás minőségének, és mennyiben magyarázható sokkal inkább olyan tényezőkkel, mint a nagy piacokhoz való könnyű hozzáférés, a stabil demokratikus környezet, az aktív civilszféra vagy egy pezsgő vállalkozói szféra. Ennek ellenére az UrbanizeHUB szakemberei három mutató alapján megpróbálták felmérni a romániai városvezetések hatékonyságát. Felmérték, hogy a különböző romániai városok:

• mennyit költöttek abszolút értelemben beruházásokra és mekkora összeget tudtak lehívni a különböző európai alapokból 2007 és 2016 között;
• mekkora volt az egy főre eső beruházások értéke, valamint egy főre számítva mekkora összeget hívtak le az európai alapokból 2007 és 2016 között;
• valamint azt is figyelembe vették, hogy milyen szemmel látható változásokon mentek át a városok az elmúlt időszakban.

A felsorolt mutatók alapján persze nem lehet támadhatatlan és feltétlenül korrekt listát összeállítani Románia leghatékonyabb önkormányzatairól, de azért az így kialakult sorrend is mérvadó lehet. Az első két kritérium ugyanis teljesen objektív, míg a harmadik, kissé szubjektív szempontnál is az UrbanizeHUB állítása szerint szakértők járták körbe az ország városait, és saját maguk követték figyelemmel a városokban végbemenő változásokat.

Az elemzés készítői emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a listára több olyan nagyváros sem került fel, ahol jelentős a helyi önkormányzat költségvetési többlete, vagyis a város bevételei magasabbak a kiadások mértékénél. Az UrbanizeHUB szakértői szerint ugyanis egy hatékonyan működő önkormányzat egyik alapfeltétele, ahogyan ez egy fejlődő város esetében is így van, hogy elkölti a rendelkezésére álló összegeket – érvelnek az elemzés készítői.

Kiemelik, hogy a helyi önkormányzatok összesített költségvetési többlete 2016-ban 10 milliárd lej volt Romániában. Vagyis körülbelül 2,5 milliárd eurót nem használtak fel abban az évben az önkormányzatok különböző indokok miatt a helyi fejlesztésekre és beruházásokra. Arra is kitérnek, hogy ez nem önmagában azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatoknak nem lenne víziójuk azzal kapcsolatban, hogy mire lehetne elkölteni az adott összegeket, hanem sok esetben kapacitásproblémákkal, és szakemberhiánnyal is küzdenek az intézmények, és ez is jelentősen gátolja a hatékonyságukat.

10. Târgoviște

Önmagában az, hogy Târgoviște 2007 és 2016 között 94 millió eurós befektetéseket tud felmutatni, és sikerült a városnak 59,5 millió eurós európai alapokat lehívni (748 euró/lakos), a várost nagyon előkelő helyre rangsorolja a listán. Az UrbanizeHUB szakértői szerint bár a városnak nem áll túl nagy költségvetés a rendelkezésére, mégis futószalagon jönnek az újabb és újabb fejlesztési projektek, amelyeknek köszönhetően mára a városban uralkodó általános utcakép is teljesen felfrissült.

9. Csíkszereda

És itt a meglepetés. Az UrbanizeHUB úgy számol, hogy Csíkszereda 2007 és 2016 között 68,5 millió eurót költött beruházásokra (1 758 euró/fő). Meglepetés vagy sem, de az egy főre jutó beruházás szintje alapján Csíkszereda a romániai városok többségét maga mögé utasítja. Ráadásul a város a lehívott EU-s alapokban is viszonylag jól teljesített, a vizsgált időszakban 21 millió eurót (540 euró/fő) sikerült lehívni. Az UrbanizeHUB szerint bár a város költségvetése alapján az egyik legszegényebb megyeszékhelynek számít Romániában, a városon ez abszolút nem látszik: Csíkszereda infrastruktúrája jó állapotban van, és aktív helyi közösséget is találni ott.

8. Kolozsvár és Temesvár

Ha sokunknak az volt az érzése, hogy az elmúlt időszakban egy kisebb verseny van kialakulóban a két romániai nagy regionális központ között, akkor ezt az UrbanizeHUB mostani jelentése részben alátámaszthatja. Az, hogy Kolozsvár és Temesvár is szerepel a leghatékonyabb önkormányzatok listáján, nem meglepetés. Kolozsváron 2007-2016 között 253,3 millió euró (781 euró/fő) beruházás volt. A városnak emellett sikerült 121,7 millió euró (375 euró/fő) EU-s alapot is lehívnia. Az UrbanizeHUB elemzése megjegyzi, hogy bár a városi infrastruktúra fejlesztése gyakran nagyon lassan ment végbe, az önkormányzat és a lakosság együttműködése egy igazi kreatív hub kialakulását tette lehetővé.

Temesvár önkormányzata 249,5 millió eurót (782 euró/fő) költött beruházásokra és fejlesztésekre, és 114,6 millió eurót (359 euró/fő) hívott le az EU-s alapokból a vizsgált időszakban. Az UrbanizeHUB szerint viszont, ha szigorúak akarunk lenni, Kolozsvár még mindig Temesvár előtt jár, ami a lakosság, a civil- és vállalkozói szféra irányába az önkormányzat részéről érkező nyitottságot és együttműködést jellemzi.

7. Nagyszeben

Az már megszokottá vált, hogy Nagyszebennek az ilyen listákon bérelt helye van, és ha az adatokat is megvizsgáljuk, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy miért. Nagyszebenben a vizsgált időszakban 152,1 millió eurónyi beruházást eszközölt az önkormányzat, ami 1 033 eurós egy főre jutó befektetett pénzt jelent. Ezzel a számmal a Szeben megyei megyeszékhely messze maga mögé utasít olyan városokat, mint Kolozsvár és Temesvár. Ami a lehívott EU-s forrásokat illeti viszont, abban még van hová fejlődnie Nagyszeben önkormányzatának, a 15,6 millió eurós (106 euró/fő) összeg igencsak vérszegénynek tűnik a lista többi városához viszonyítva. Az UrbanizeHUB meg is jegyzi, hogy számos romániai város nem került fel a listára, amely sokkal jobb EU-s pénzekkel kapcsolatos adatokat tudott lehívni.

6. Brassó

Brassó 241 millió eurós (952 euró/fő) beruházással és 72,4 millió eurós (286 euró/fő) EU-s források lehívásával került a hatodik helyre. A szerzők kiemelik, hogy Brassó követendő példa a város infrastruktúrájának fejlettsége terén, viszont az EU-s alapok lehívásában van még mit behozniuk.

5. Bukarest harmadik kerülete

Az összehasonlítás szempontjából pozitív, hogy a főváros különböző kerületei külön szálltak harcba a listán. Közülük Bukarest harmadik kerülete végzett a legelőkelőbb helyen, ahol 2007 és 2016 között 338 millió euró (873 euró/fő) végeztek önkormányzati beruházásokat. Az EU-s alapok lehívásában viszont a harmadik kerület nem áll jól, majdnem tíz év alatt mindössze 4,1 millió eurót sikerült (Csíkszeredában ugye 21 millió eurót) lehívni, ami borzasztóan kevés, és mindössze 11 euró/fős átlagot eredményez. A katasztrofális abszorpciós adatok ellenére az UrbanizeHUB szerint az integrált fejlesztési programok szintjén az egyik legszorgalmasabb önkormányzatról beszélünk, a közúti és az iskolai infrastruktúra, valamint a zöldövezetek tekintetében is jóval előrébb jár a harmadik kerület Bukarest többi részétől.

4. Craiova

A craiovai önkormányzat is jól teljesített a beruházások szintjén, a vizsgált időszakban 274,1 millió eurót (1 017 euró/fő) költöttek, amivel az egyik legjobban teljesítő város voltak ebben a tekintetben. Az EU-s alapok lehívásának szintjén 139,8 millió eurót (519 euró/fő) tud felmutatni a craiovai önkormányzat, ami nem rossz mutató. Az UrbanizeHUB a helyi tapasztalatokról úgy számol be, hogy aki 2013 előtt járt utoljára a városban, az valószínűleg már nem fog ráismerni. Az infrastruktúra jelentősen fejlődött, a belváros átalakulása pedig talán a leglátványosabb volt az összes többi város közül az elmúlt években, állapítják meg.

3. Iași

Iași rendkívüli növekedést tudott felmutatni az elmúlt években. Bár a városvezetéstől az üzleti szférán át a civilszervezetekig mindenki a várost más nagyvárosokkal összekötő autópálya megvalósulását emeli ki kritikus témaként, Iași szépen teljesített mind az önkormányzati beruházások (282,9 millió euró, 974 euró/fő), mind a lehívott EU-s pénzek (156 millió euró, 537 euró/fő) tekintetében. Érdekes összehasonlítás, hogy Iași jó 30 millió euróval hívott le több EU-s támogatást, mint Kolozsvár a vizsgált időszakban. Az UrbanizeHUB szerint a városban sétálóknak joggal lehet olyan érzése, hogy 5 méterenként lehet olyan megvalósításokat találni, amelyek EU-s pénzből lettek finanszírozva.

2. Gyulafehérvár

Gyulafehérvár mostanában több listán is előkelő helyen szerepel, egyre többször hangzik el, hogy az okosvárosok szempontjából a legjobb romániai példa , ahol rendkívüli mértékben nőttek az ingatlanárak is. Ez annak is köszönhető, hogy Gyulafehérvár 2007 és 2016 között 79,6 millió eurót (1 253 euró/fő) költött beruházásokra, EU-s forrásokból pedig 51,7 millió eurót (815 euró/fő) hívott le. Az egy főre jutó EU-s források tekintetében ezzel az adattal Gyulafehérvár az abszolút legjobb Romániában. Az UrbanizeHUB szerint emellett a város saját brandjének építése is igencsak figyelemre méltó irányt vett az elmúlt időszakban.

1. Nagyvárad

Az UrbanizeHUB szerint nagy valószínűséggel Nagyváradnak van a legjobb önkormányzata Romániában. A város 2007 és 2016 közöt 240,4 millió eurós (1 225 euró/fő) beruházásokat tud felmutatni, az EU-s pénzeket illetően pedig 140,6 millió eurót, vagyis egy főre számítva 716 eurót tudott lehívni. Az UrbanizeHUB szerint Nagyvárad önkormányzatát nem igazán lehet túlszárnyalni a közhasznú esetekre vonatkozó sikeres kisajátítási eljárások számában. Rámutatnak, hogy azon kevés hivatalok egyike, amely koherens politikát próbál megvalósítani a parkolást illetően, és rendkívül hatékonyak abban is, ahogy a történelmi jelentőségű épületek felújítását végzik. Az UrbanizeHUB kiemeli azt is, hogy Nagyvárad rendkívül hatékony a befektetők vonzásában, ami annak is köszönhető, hogy a város vezetése tiszta vízióval rendelkezik a fejlődési irányokról.