Lehet, hogy a Capital jóval kevesebbre becsülte a volt uralkodó vagyonát, mint az valójában?
Mihály király vagyonát 65-67 millió euróra értékelte legutóbbi, Románia leggazdagabb embereit felsorakoztató top 300-as listáján a Capital gazdasági lap. Egy évvel korábban ugyanezen elemzés a királyi család vagyonát még 63-65 millió euróra taksálta.
A királyi család képviselői azonban nem erősítik meg ezeket a számokat. Azzal érvelnek, hogy még soha nem készült a család vagyonát összesítő szakértői elemzés. Értékbecsléssel foglalkozó szakemberek szerint ráadásul a királyi család esetében bármilyen elemzés csak megközelítő jellegű lehet. Szerintük a család valós vagyonát megbecsülni lehetetlen, hiszen a Peleş-kastély esetében például felbecsülhetetlen értékű nemzeti örökségről beszélünk.
A Gândul napilap már néhány éve megpróbálta összesíteni azt, hogy miből is tevődik össze a királyi család vagyona. Az itt elérhető összesítésben akkor nem csak a visszaszolgáltatott javakat sorolják fel, hanem piaci alapon meg is próbálják megbecsülni, mi mennyit is érhet.
Kastélyok, erdők és ingatlanok adják a királyi család vagyonát
Jelenleg a királyi család birtokában levő legértékesebb ingatlannak vélhetően a Peleş völgyi kastély számít. Hagyományosan a román királyok nyári rezidenciájának számító birtokon a híres Peleş-kastély mellett több más épület is található, mint a Pelişor kastély, a Foişor vadászház vagy a Sipot villa.
Szintén a királyi család tulajdonában van a 2001-ben visszaszolgáltatott Arad megyei soborsini birtok, országszerte több mint 20 ezer hektárnyi erdőterület, három ingatlan és egy földterület Bukarestben, valamint ingatlan és földterületek egy Poiana Ţapului nevű településen. A királyi család tulajdonában van még Azuga és Predeal környékén több tíz kilométernyi erdei út és több villa.
Érdemes azt is kiemelni, hogy bár ott éltek, a királyi családnak csupán használati joga volt az Erszébet-palotára, amelyet Mihály volt állami vezetőként kapott az államtól. Nemrég viszont a sajtó arról cikkezett, hogy Margit hercegnőnek a volt uralkodó temetését követően 60 nap áll a rendelkezésére, hogy felszabadítsa az ingatlant.
A Peleş-kastély jóval többe kerülhet, mint azt korábban gondolták
Ha a királyi család tulajdonában levő ingatlanok értékét nézzük, akkor szinte biztos, hogy a Peleş-kastély kerülne a legtöbbe, még akkor is, ha nem feltétlenül lehet piaci árról beszélni a Sinaián található birtok esetében. Amikor korábban a család jogi képviselői a román állammal a kastély visszaszolgáltatásáról tárgyaltak, az állam képviselői 30 millió eurót ajánlottak arra az esetre, ha Mihály esetleg lemondana a kastély birtoklásának jogáról Románia javára. Akkor a két fél képviselői nem jutottak egyezségre, a tárgyalások még a gazdasági válság kitörése előtt megszakadtak.
Abból viszont ki lehet indulni, hogy a szakértők szerint korábban felértékelt Törcsvári kastély árát 140 millió euróban határozták meg. Ebben az összefüggésben pedig a Peleş-kastély értéke jelentősen magasabb lehet, a Gândul korábbi cikke szerint akár a 150 millió eurót is elérheti.
Milyen tulajdonokat vettek el a királyi családtól a kommunizmus évei alatt?
A királyi család teljes vagyonát 1948-ban zárolták és nyilvánították az állam tulajdonának. Az akkor meghozott döntés értelmében I. Mihály elveszítette hat kastély (Argyasudvarhelyi kastély, Soborsini kastély, Törcsvári kastély, Aranyosmeggyesi kastély, Peleş-kastély és Măneşti-kastély) öt palota (Erzsébet-palota, Cotroceni-palota, Snagov-palota, a Győzelem sugárúton levő palota, valamint egy Eforieben található tengerparti palota), több száz villa és ingatlan, valamint 15 ezer hektár mezőgazdasági, illetve 137 ezer erdészeti terület tulajdonjogát.
A királyi család jogi képviselője, Adrian Vasiliu korábban úgy nyilatkozott, a királyi család részéről már egyetlen tulajdonjog visszaszolgáltatásáról szóló követelés sincs folyamatban. Vasiliu szerint csak a kifejezetten Mihály király tulajdonát képező tulajdonjogokat állították vissza a kétezres években.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!