Elkaszálták azt a javaslatot, amely szerint a jövedelemadó 100%-ban az önkormányzatoknál maradna

Hétfőn Mihai Tudose miniszterelnök bemutatta a parlamentben a költségvetés 2017-es tervezetét, amelyet követően megkezdődött a jövő évi büdzséről szóló vita, illetve a tervezet cikkelyenkénti elfogadása. És a parlament máris elkaszált egy olyan módosító javaslatot, aminek az elfogadása a helyi önkormányzatoknak nagyon jól jött volna.

Az RMDSZ indítványa kiverte a biztosítékot a kormánypártoknál

Ahogy arról korábban is írtunk, a jövő évi költségvetést számos kritika érte: elemzők arra figyelmeztettek, hogy rendkívül optimista becslésekkel számoltak a pénzügyminisztérium szakértői a 2018-as büdzsé felépítésénél. Az önkormányzatok vezetői pedig már korábban amiatt kongatták meg a vészharangot, mert a jövedelemadó kulcsának csökkentése miatt komoly bevételkieséssel kell szembenézniük 2018-ban.

Az önkormányzatok helyzetére megoldást jelentett volna az RMDSZ azon indítványa, amelyet pénteken jóváhagyott a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának együttes ülése. A tervezet szerint a jövedelemadóból származó bevétel 100%-ban a helyi önkormányzatoknál maradt volna. Az erről szóló módosító javaslatot viszont nem szavazta meg a parlament hétfőn, 105-en voksoltak mellette, 119-en ellene. A tervezetet többnyire csak az ellenzék támogatta.

Erdei Dolóczki István , az RMDSZ képviselője, a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja még a döntést megelőzően úgy nyilatkozott a Pénzcsinálóknak , hogy „természetesen fenntartjuk a javaslatainkat, és valószínűleg a javaslataink támogatásától tesszük függővé, hogy a végszavazáson miként döntünk majd”. Az RMDSZ szakpolitikusa ugyanakkor már a szavazást megelőzően elismerte, hogy a jövedelemadóról szóló módosító indítvány kiverte a biztosítékot.

Bal lábbal indult az egész

Arra a kérdésre válaszolva, hogy véleménye szerint melyek a kritikus pontjai a jövő évi költségvetésnek, Erdei Dolóczki István rámutatott, hogy már a költségvetési törvénytervezet közvitára bocsátása is „bal lábbal indult”.

„Amikor közvitára bocsátották, és a pénzügyminisztérium oldalán megjelent az adott tervezet, a bevételi oldalon 126 milliárd lej szerepelt. A tervezet, amikor átjött a kormányon, akkor már 141 milliárd lejről, vagyis 15 milliárd lejjel többről szólt. Gyakorlatilag valahonnan előkerestek 15 milliárd lejt, ami természetesen gyanússá válik az ember szemében. A pénzügyminisztérium nem tud róla, és a kormány mégis első olvasatra megtalál valahol 15 milliárd lejt, amit el lehet osztani. Ez valahol kérdésessé teszi a költségvetést” – mondta a szakpolitikus.

A képviselő hozzátette ugyanakkor, hogy vélhetően arra számítanak a költségvetés megalkotói, hogy vannak olyan minisztériumok, amelyek nem fogják tudni elkölteni a nekik előirányzott összegeket. „Bár most néhány minisztérium kivételével mindenki többet kapott, mint tavaly, de lesznek olyan szaktárcák, amelyek nem lesznek képesek elkölteni a kapott keretet. Ezt az első félév után úgymond rendezni fogják, vagyis odaadják azoknak a minisztériumoknak, akik már elköltötték az általuk megkapott összegeket” – mondta.

A beruházásokhoz hatékony államaparátus is kéne

Arra a felvetésünkre, hogy a jelentős kiadásnövekedés és a közel 3%-os költségvetési hiány mellett mennyire lehet hinni abban, hogy jövőre a kormány valóban el tudja költeni a költségvetésben szereplő majdnem 40 milliárd lejes beruházásokra szánt keretet, Erdei Dolóczki István úgy válaszolt, hogy a beruházásokhoz az államaparátus hatékony működése lenne szükséges.

„Mondok egy konkrét példát. A nagykárolyi elkerülő utat tavaly megfinanszíroztuk egy akkora összeggel, ami elegendő lett volna arra, hogy 10 év után befejezzék az építését. Ebből az összegből viszont egyetlen lejt sem költöttek el. Számítottunk rá, hogy lesz egy nagyberuházás, számítottunk rá, hogy elkészülhet az elkerülőút, ami megkönnyítené Nagykároly életét, de egy kapavágást nem tettek. És azt a pénzt – bár le volt foglalva, de ténylegesen nem nyúlt hozzá senki – az első költségvetési korrekciónál valahova másfelé költötték el. Jövőre is számíthatunk hasonló történetekre, és ez azzal magyarázható, hogy nem igazán működik az államaparátus” – mondta.

Erdei Dolóczki István szerint túlméretezettség jellemzi az államaparátust. „Nagyon sok új minisztérium jelent meg, amely gyakorlatilag még most alakulgat. És ezzel magyarázható az is például, hogy amikor a személyzeti költségekre rákérdeztünk, van olyan minisztérium, amely még nem töltötte fel az organigrammáját, a személyzetének a számát. Hogy ezek a minisztériumok miként fogják elkölteni a rájuk kiszabott összeget, ez a jövő titka” – mondta a képviselő.