Részvételi költségvetés: érdekes és aggasztó projektek is vannak a döntőben

Szerda reggel a kolozsvári részvételi költségvetésről szóló voksolásban még versenyben lévő projektek közül a legtöbb szavazatot a különböző infrastrukturális fejlesztésekre és az oktatás, valamint kulturális intézmények fejlesztését megcélzó projektek kapták – egész pontosan 3 505 szavazatot. A második helyen a különböző zöld övezeteket és játszótereket megcélzó tervezetek állnak 734 szavazattal. Ezeket követik harmadik helyen 730 szavazattal a sétányok, járdák és gyalogos átkelőhelyek modernizálását szándékozó projekek. Negyedik helyen találjuk 533 szavazattal a közterületek tervezését és rendezését (városrendezést és közvilágítást) kilátásba helyező terveket. Ötödik helyen találhatóak a mobilitást, hozzáférhetőséget és közlekedésbiztonságot fokozó projektek állnak 343 szavazattal. Végül legutolsó helyen találjuk 109 szavazattal a digitális várost kilátásba helyező programokat. Ezek 5 954 az összesen 338 közétett, azonban csak 126 elfogadott projektre leadott szavazatot tesznek ki.

Az

infrastruktúra és oktatásügyi tervezetek

terén az egyik még szavazható projekt a Ion Creangă iskola üresen álló és kihasználatlan manzárdját alakítaná át olyanképpen, hogy hat illetve nyolc tantermet lehessen berendezni ott. Egy másik tervezet az iskolák udvarát alakítaná át zöld övezetekké, hogy lecserélje a beton szürke és rideg kinézetét. Már kezdetektől fogva az egyik legérdekesebb projekt volt a FabLab Cluj , amely a közember számára tenne elérhetővé olyan eszközöket, mint a 3D nyomtató például, de egyéb más magasan fejlett technológiákat is. A projekt célja, hogy az anyagi hattérrel nem rendelkező, de kreatív embereket hozzásegítse akár egy-egy nagyobb technológiai felfedezés vagy feltalálás megvalósításához.

Szintén ebben a kategóriában versenyzik a „Románia miniatűrben” című tematikus park, amelynek célja az ország kulturális örökségét mutatni be egy szabadtéri és kronologikusan végigjárható parkban. Megint másik tervezet egy ifjúsági központot helyez kilátásba, amely magába foglalná az összes ifjúsági szervezet székhelyét és egyéb tereket, amelyekben az említett szervezetek különböző kulturális programokat és sporteseményeket rendezhetnének. A célja minél inkább bevonni a fiatalokat a város közösségi életébe. A merészebb tervek közé tartozik az, amely a teljes Nicolae Titulescu iskolát alakítaná át egy oktatási központtá azáltal, hogy manzárdot építenének hozzá az iskolához és a sportteremhez is, ahol újabb iskolai és kulturális programokat lehetne rendezni.

A kategóriában a két utolsó projekt közül az első felettébb érdekes, ugyanis a középületek művészek általi kidíszítését helyezi kilátásba, vagyis a szürke és unalmas éppületodalakat graffitti és egyéb művészeti alkotások (falfestmények, zgrafitto stb.) segítségével akarná otthonosabbá tenni a városképet. Végül pedig a másik projekt azáltal szándékszik fellazítani a túlterhelt kolozsvári autóforgalmat, hogy iskolai buszjáratokat indítana annak érdekében, hogy ne kelljen minden vagy szinte minden szülő külön autóval vigye reggelente és hozza délutánonként a gyerekeit iskolából.

A

zöld övezetek és játszóterek

kategóriában mindössze négy projekt maradt versenyben. Ezek közül az első arra tesz javaslatot, hogy bontsák le a közgarázsokat és garázsépületeket, majd alakítsák ezek helyét át zöld parkolóövezetekké. A második egy fa ültetését szorgalmazza minden harmadik parkolóhely mellé a város területén, legyen az köz- vagy magán parkolóhely. A projekt célja, hogy szabályozza a felmelegedést a fokozott árnyékos területek kialakításával.

A kategória harmadik projektje a Tóközt alakítaná át egy parkká, mert hiszen ahogy írják a tervezetet benyújtók, a tavak közti rész már eleve rendelkezik ilyen övezetekkel, csak némi beavatkozásra volna szükség a városvezetés és a közösség részéről. A kategória utolsó tervezete is felettébb érdekes, ugyanis a tömbházak és épületek szürke oldalait függőkertekkel és kúszónövényekkel fedné be annak érdekében, hogy otthonosabbnak és szebbnek látszanak majd.

A

mobilitást, hozzáférhetőséget és közlekedésbiztonságot

célzó fejlesztések között öt maradt versenyben. Az első a Kolozsváron már most elérhető biciklikölcsönzési rendszerhez hasonló, azonban biciklik helyett elektromos rollereket lehetne kölcsönözni. A tervet benyújtók szerint a roller hasznos, környezetbarát megoldás egy olyan városban, amely enyhíteni szeretne a forgalmán. Egy másik projekt a biciklisek átkelőhelyeit tenné biztonságosabbá azáltal, hogy az útátkelőhelyeknél külön jelzést festene a biciklis forgalom számára. Egy másik meredekebb projekt azonban egyenesen korlátozná adott időben jelenlévő autók számát a központi zónában annak érdekében, hogy elkerülje a torlódásokat és dugókat.

A

digitális

város

kategóriában a legmeredekebb projekt az, amely felveti, hogy fokozni kell a város bekamerázását a bűnmegelőzés és az antiszociális viselkedéstől való elrettentés érdekében. Úgy tűnik a királynak már nem szükség meztelennek sem lennie, ugyanis önként dobjuk magunkat a rendőrállam szerető atyai karjai közé. Ennél jóval érdekesebb az a terv, amely valós időben követné a buszok és taxik mozgását annak érdekében, hogy pontosabban bemérhető legyen a rájuk várás időtartama. Újabb projekt az, amely az összes közterületen végzett javítást tüntetné fel valós időben egy interaktív térképen olyan további információkkal, mint a javításokat végző cég, az engedélyt kiadó személy, a közterület érő hatás (lezárt járda stb.). Végül a Clujway nevet viselő projekt, amely hasonlít az autóbuszok és taxik valósidejű térképes feltűntetéséhez, azonban olyan plusz szolgáltatásokat is nyújt, mint ajánlatok az A pontból B pontba való leggyorsabb eljutásra, alkalmazáson belüli jegyvásárlás és így tovább.

A

sétányok, járdák és gyalogos utak

kategóriában mindössze három tervezet maradt versenyben. Az első igazán szerény, a Hajnal negyed és a Nicolae Titulescu tér környékét látná el biciklisávval. Egy jóval nagyobb léptékű terv a Malomárok turisztikai ponttá való alakítását célozza meg. Olyan lépéseket helyez kilátásba, mint az árok mellett található közel harminc stand lebontása, új hely felajánlásával elköltöztetni az ott lévő üzleteklet és kiskereskedelmi egységeket, járdát és biciklisávot hozni létre és így tovább. Végül a kategória utolsó projektje a gyalogos átkelőhelyek biztonságát fokozná azáltal, hogy megújuló energiával ellátott fényes jelzéseket helyezne el ezek mellett az autós közlekedés számára.

A

közterek átalakítását és modernizálását

érintő tervezetek közül az első az épületek homlokzatain tervez létrehozni függőkerteket és növényhomlokzatokat a városkép nem csak szebbé, hanem egészségesebbé tétele érdekében is. A Cluj la puterea 10 nevű projekt olyan, a város különböző részein elhelyezendő városelemek letételét célozza meg, amelyek noha kicsik és nem kerülnek sokba, adott esetben teljesen átalakíthatják a lakók környezetükről alkotott felfogását. Ezek lehetnek optikai illúziókat létrehozó szobrok, épületekre helyezett dekorációs elemek vagy egyszerűen csak sövényparkok is, de mind a köznapiságból kiemelő élmények.

Egy másik projekt az intelligens hulladékgyűjtést helyezi előtérbe, azon túlmenően pedig az újrahasznosítás fontosságára hívná fel a figyelmet speciális gyűjtő és tároló egységek felállítása során. Ezek a tárolóegységek napelemekkel rendelkeznének, így pedig a környezetükben elektromos egységeket is el lehetne látni a segítségükkel. Hasonló projekt az, amely teljesen modern közvécéket hozna létre a központ különböző stratégiai pontjain. Ezek megtervezését pályázatos úton oldanák meg különböző jelentkezők tervei alapján.

Látható, hogy az egyszerűbb projektektől egészen a nagyszabású városrendezési tervekig mindenféle megtalálható az esélyesek között. Lényeges most, hogy a legkreatívabbak és legjobbak kapják a maradék szavazatok többségét.