Egyelőre nincs garancia arra, hogy ne csökkenjen sokak fizetése a PSD tervei miatt

Liviu Dragnea hétfőn a kormánypártok által tartott megbeszélés után bejelentette, hogy valószínűleg akár:

• 25%-ig emelkedik a munkavállalókra kivetett társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke,
• valamint 10%-ig az egészségügyi hozzájárulások mértéke.

Azt is elmondta, hogy ezzel egyidőben meg fognak szüntetni több munkavállalókat és a munkaadókat érintő hozzájárulás-típust is. A céljuk az, hogy egyszerűbbé tegyék a munkára kivetett adórendszert, valamint mentesítsék a munkaadó vállalatokat az alkalmazottak után fizetendő adóktól és illetékektől.Az elképzelés nem meglepetés, már csak azért sem, mert a módosítások szerepelnek a PSD kormányprogramjában. Arról már korábban is lehetett tudni, hogy a kormánypártok a munkára kivetett adóterhek csökkentésére készülnek. Jelenleg Romániában a munkabérre kivetett hozzájárulások aránya 39,5%. Ezt a munkáltató és munkavállaló által befizetett hozzájárulások összege adja. A PSD azt tervezi, hogy a fizetésekre kivetett hozzájárulások arányát 35%-ra csökkentik 2018-tól úgy, hogy mindössze a két fentebb említett hozzájárulás-típus marad, amelyek helyettesítenék az összes többit. Fontos változás lenne, hogy a munkára kivetett hozzájárulások kizárólag az alkalmazottakat érintenék, így a vállalatokat mentesítenék a munkavállalókkal kapcsolatos adóterhektől.

Pontosan mi változik?

Jelenleg Romániában a munkabér után fizetett hozzájárulások mértéke úgy oszlik meg az alkalmazott és a munkáltató között, hogy:

• az alkalamzott 10,5%-os társadalombiztosítási járulékot (CAS), 5,5%-os egészségügyi járulékot (CASS), és 0,5%-os munkanélküliségi járulékot fizet jövedelme után;
• a munkáltató pedig ugyanarra az alkalmazottra 15,8 társadalombiztosítási járulékot (CAS), 5,2%-os egészségügyi járulékot (CASS), az Egységes Egészségügyi-biztosítási Alapba (FNUASS) 0,85%-os járulékot, 0,4%-os baleset- és betegségbiztosítási járulékot, valamint 0,25%-os alapbér járulékot az alkalmazott jövedelme szerint.

Szóval ezeknek a munkára kivetett járulékoknak az összege valahol 39,5% körül van, és ezeket szeretnék a kormánypártok cserélni egy 25%-os társadalombiztosítási járulékra, valamint egy 10%-os egészségügyi járulékra, amelyek januártól kizárólag az alkalmazottakat terhelnék.

Csökkennhetnek a fizetések?

A PSD-ALDE kormánykoalíció szerint az intézkedéssel senkinek nem fog csökkenni a fizetése. Azzal érvelnek, hogy hiába terhelik a munkára kivetett járulékokkal teljes mértékben az alkalmazottakat, a járulékok befizetői továbbra is a vállalatok lesznek, akiknek semmi okuk nem lesz arra, hogy csökkentsék az alkalmazottak fizetését, hiszen az alkalmazottak és vállalatok között létrejövő béralku tárgya egyébként is a nettó, adózás utáni fizetés szokott lenni.Kérdéses lehet azonban, hogy lesznek-e olyan vállalatok, amelyek nem lesznek hajlandóak „állni” a munkavállalókra kivetett járulékokat, és újra próbálják majd tárgyalni a béreket az alkalmazottakkal. Az is kérdéses, hogy amennyiben a bruttó minimálbér az intézkedést követően meg fog egyezni a vállalatnak az egy alkalmazottra eső teljes költségével, akkor milyen hatással lesz az intézkedés a törvényben meghatározott legkisebb fizetéssel (bruttó 1 450 lej, amely jövőre 1 550 lejre emelkedhet) alkalmazott személyek esetében. A számolgatással kapcsolatos bizonytalanságokat az is erősíti, hogy a kormánypártok egyelőre nem hoztak nyilvánosságra több információt azzal kapcsolatban, hogy a jövőben változik-e a munkabérekre kivetett járulékok számítási módja.

Ebben az esetben azért nem biztos, hogy jó ötlet az egyszerűsítés

Erdei Dolóczki István , az RMDSZ Szatmár megyei képviselője, a költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság tagja a Transindex megkeresésére elmondta, hogy a PSD terveinek vannak hátulütői is. „Ezt a döntést nagyon jól meg kell gondolni, mert ha valóban csökkentik a hozzájárulások számát, az gyakorlatilag azt jelentené, hogy minen pénz egyetlen nagy zsákba menne be. A jelenlegi rendszer azért ad egy valamilyen szintű biztonságot azzal kapcsolatban, hogy ami a nyugdíjalapba vagy a munkanélküliségi alapba került befizetésre, az arra is került elköltésre. Egy ilyen rendszer bevezetése veszélyes, mert volt már arra példa, hogy amikor egy nagy zsákba kerültek ezek a pénzek, akkor nagyon nehéz volt azokat követni” – mondta a képviselő.Erdei Dolóczki szerint sokkal inkább a bürokráciát kellene tökéletesíteni. A képviselő elmondta, önmagában nem az a probléma, hogy egy munkavállalónak többféle hozzájárulása van, hanem az, hogy ezeket nem egy helyen gyűjtik. „Fontos lenne, hogyha egy munkavállalónak van hatféle hozzájárulása a fizetése után, akkor azok egy helyen kerüljenek befizetésre, ne kelljen azt figyelni, hogy ezeket valóban elveszik-e, és utána a hatóságok osszák el majd a megfelelő helyekre” – mondta. Hozzátette viszont, ha valóban egy költségvetési tételbe kerülnek majd befizetésre a munkavállalók hozzájárulásai, akkor nehéz lesz onnan eldönteni, hogy melyik szociális tételre mennyi jut.A képviselő szerint az jó elképzelés, és van is rá példa az Európai Unió más országaiban, hogy a munkaadókat mentesítsék az alkalmazottak után fizetendő adóterhek alól, viszont az elképzelhető, hogy bizonyos esetekben akár ez a munkabérek csökkenésével is járhat.