Milyen kompetenciák kellenek ahhoz, hogy valaki sikeres vállalkozó legyen 2017-ben?

Tanulható-e a vállalkozói lét? Az úgynevezett tulajdonság-elméletet képviselő szakértők szerint nem. Ők a kutatóknak az a része, akik úgy vélik, a vállalkozói tulajdonságok olyan veleszületett képességeket jelentenek, amelyeket nem lehet elsajátítani. Szerintük a dolog nem túl bonyolult, egyszerűen van, akit az elégít ki, hogy üldözi a nagy víziót, és adott ponton hajlandó rendkívül nagy kockázatot vállalni, és vannak olyan emberek, akiknek sokkal fontosabb a biztonság, a hónap végére várható biztos jövedelem.De a téma szakértői közül legalább ugyanennyien vannak, akik ennek az ellenkezőjét állítják. Szerintük a vállalkozói gondolkodásmód tanulható, vállalkozói ismeretek órára van szükség a felsőoktatásban és a középiskolákban is, valamint olyan programokat kell létrehozni, amelyek a vállalkozói kompetenciák fejlesztését célozzák. És akkor majd több sikeres vállalkozó lesz.

Ács Zoltán , a nemrég profitorinetált vállalattá váló Design Terminál szakmai igazgatója saját bevallása szerint nem hajlandó elfogadni azt, hogy a vállalkozói lét nem tanulható. A vállalkozásokat segítő szervezetnél az elmúlt években 400 vállalkozó fordult meg, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) bukaresti konferenciáján a saját tapasztalataikon alapuló modell szerint beszélt arról, hogy szerintük mik azok a legfontosabb kompetenciák, amelyek a sikeres vállalkozóvá váláshoz kellenek.De előbb néhány ismert példával azt bizonyította, mennyire nehéz is összefoglalni, hogy milyen tulajdonságai vannak egy jó vállalkozónak.

• Elon Musk , ugyan nem ő a Tesla alapítója, de nagyon korán szállt be a világ egyik leginnovatívabb autóipari vállalatába. Olyan további cégek kötődnek a nevéhez, mint a PayPal, a SolarCity vagy a SpaceX. Igazi vizionárius, aki elhatározta, hogy hamarosan expedíciót indít a Marsra. Dél-afrikai származású, nem volt túl boldog gyermekkora, de repülőgép-pilóta, féltaláló, tudós és nagyvállalkozó is volt a felmenői között, így nagyon ingergazdag környezetben nőtt fel. Megszállott módon, napi 16-18 órát dolgozik.

• Nem is lehetne különbözőbb Tori Burch , aki saját magáról nevezte el a márkáját. A Tori Burchnek kellett a történelemben a legkevesebb idő, mindössze 11 év ahhoz, hogy 1 milliárd dollárt tudjon termelni. Összehasonlításként a Pradának 93 év kellett ugyanehhez. Nagyon büszke a gyerekeire, rendkívül aktív a közösségi médiában. Az ő erőforrása szerinte a harmónia. Sokat dolgozik, de semmiképp nem az embertelen mennyiségű munkában hisz.

• Árvai Péter a Prezi vezérigazgatója. Svédországban nőtt fel, ahonnan olyan kockázatvállalási hajlandóságot hozott magával, ami Magyarországon szokatlan. Hajlandó egy adott ponton hatalmas kockázatot vállalni, és erősen hisz abban, hogy lehet Budapestről is globális céget építeni. Profi menedzser, viszont saját bevallása szerint sem tudott volna egyedül sikeres lenni. Alapító társaival egy komplementer kompetenciájú csapatot alkotnak, amelynek 10 év kellett a termék előállításához. Tori Burch első termékéhez egy hét sem kellett.

• Jentetics Kinga nem ért még el akkora sikereket, mint a többiek, de nemrég felkerült az amerikai Forbes magazin 30 alatti, sikeres fiatalok európai listájára, média kategóriában. PublishDrive nevű startupja 200 ezer e-könyvet értékesített tavaly. Ma már szép bevétele van a vállalatnak, befektetőt is talált magának, és több száz üzleti partnert számlál. Ez már a startup harmadik neve és sokadik üzleti modellje. Nála a fő tanulság Ács szerint, hogy ő akkor is hitt a startupban, amikor már a többiek kikoptak mellőle.

Mi a négy történet közös tanulsága?

Ács szerint az, hogy ezeket a vállalkozókat nagyon különböző kompetenciáik tették sikeressé, mindannyiuknak más és más jó adottságai vannak, amire építkezni tudnak. Szerinte nem lehet összefoglalni, hogy milyen kompetenciákkal, tulajdonságokkal rendelkezik a jó vállalkozó, hiszen nincs egyetlen biztos út sem a sikerhez vezető úton. Vannak viszont közös pontok, amelyeket viszonylag könnyű azonosítani. Az egyik, hogy mindannyiuknak nagyon erős víziója van, nagyon tudják, mit akarnak, és rendületlenül mennek abba az irányba. A másik közös pont, hogy egyikük sem egyedül ért el sikert, mindannyiukat nagyon komoly csapat segíti.Ács arra is kitért, hogy akármennyire is megfoghatatlannak tűnik a téma, az akadémiai szféra mindig igyekszik lemodellezni azt, hogy mégis milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy sikeres vállalkozónak. Ez azért is fontos, mert amikor egy vállalkozások erősítését célzó közpolitikai program készül, az országok érdeke az, hogy megtalálják a választ arra, hogy a vállalkozói szféra miként fejleszthető a leghatékonyabban.

A Design Terminálnál is meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek fejleszthetőek, és amelyek a jövőben kulcsfontosságúak lesznek ahhoz, hogy valaki vállalkozóként sikereket érjen el. Ács Zoltán hét pontban foglalta össze, hogy mire van szükség:

1.

Digitális kompetenciák. Az, hogy digitális forradalom zajlik, ma már egy abszolút közhely, de attól még igaz. Nagyon sok szolgáltatás áttevődik a digitális térbe, ugyanis a vállalkozó ott sokkal hatékonyabban, könnyebben éri el a vásárlókat. Egyszerűen sokkal több értéket teremt a fogyasztóknak azzal, hogy digitalizálódik. „Nagyon sok globális sikertörténet is nőtt ki már abból, hogy digitalizálódnak a szolgáltatások. Aki nem bír digitális kompetenciákkal, az ebből kimarad. A mindenkori szabályozóknak nagyon oda kell figyelni arra viszont, hogy ne a leszakadó rétegek legyenek azok, akiket ez a folyamat leginkább hátrányosan érint. Két veszélyeztetett réteget is lehet azonosítani: azok, akik viszonylag idősen elveszítik a munkájukat és nem bírnak digitális kompetenciákkal, illetve a hátrányos helyzetűek, például azok a gyerekek, akik 10-12 éves korukig nem születnek bele a digitalizáció mindennapos használatába” – magyarázta. Ács szerint a digitális kompetenciák könnyen fejleszthetőek, és „nem azt jelentik, hogy mindenkinek programoznia kell, hanem azt, hogy az én vállalkozásomnak a digitális értékesítési és kommunikációs csatornái hogyan működnek” – tette hozzá.

2.

Nyelvismeret. A digitalizációnak köszönhetően több vállalat is lokális vállalatból vált globálissá. Jó példa az Airbnb, a Szilícium-völgyből működtetett platformon több ezer lakást adnak ki Romániában is. A globális piacra lépés küszöbe viszont az angol nyelv ismerete.

3.

Az előbbi kettőnél sokkal izgalmasabb a műveltség és képességek kérdésköre. Nagyon gyakran lehet azt hallani, hogy a lexikális tudás már egy elavult dolog, a Google világában semmi értelme sincs már. Ács szerint viszont „nulla műveltséggel, olvasottsággal és tudással nem tud vízió sem születni. Amennyiben nem tudod etetni az információéhségedet, nincsenek ismereteid, akkor nem igazán tudsz elképzelni sem nagy dolgokat és célokat” – mondta.

4.

Rugalmasság. Jentetics Kinga, a Publish Drive alapítója legalább négyszer változtatott az e-könyvkereskedelemmel foglalkozó startup üzleti modelljén. A hagyományos könyvkiadást felváltó, kialakulóban levő megoldást folyamatosan a piaci viszonyoknak megfelelően módosította. „Rugalmas harcállásban állva várta, hogyan reagál a vásárló az ő változtatására, és ha a felhasználóktól azt az üznetet kapta vissza, hogy ez így nem lesz jó, akkor azonnal, kérés nélkül megcsinálta” – mondta Ács.

5.

Csapat. „Nagyon sok olyan tehetséges vállalkozó jön hozzánk, aki hatalmas zseni, de egyedül van. Egyedül viszont nulla sikertörténetet láttunk, nem lehet egyedül meghódítani a világot” – mondta Ács, majd hozzátette, a HR-esek szerint négy alapvető kompetencia szükséges egy vállalkozásba:

• a vezető vagy menedzser,
• a sales-es szakember, aki vezeti az értékesítési és kommunikációs csatornákat,
• az adminisztratív munkatárs, aki a pénzügyi és jogi háttér fenntartásáért felel,
• valamint a szaktudással rendelkező ember, aki a versenyelőnyt hozza a cégbe.

„Az elején el lehet úgy navigálni, hogy nincs meg minden ember, vagy nincsenek tiszta profilok, de alapvetően szükség van egy ilyen csapatra” – magyarázta.

6.

Tudatosság. Szokás mondani, hogy a vállalkozó átmegy a falon, soha nem adja fel. Ács szerint ugyanakkor igenis van az a pont, ahol fel kell adni, és be kell ismerni, hogy valami nem működik. „Ennek a kényes egyensúlynak a felismerése az összes nagy vállalkozónak sajátja, nagyon jól felismerik, hogy meddig érdemes valamibe beletenni az energiákat, és mi az a pont, ahol el kell engedni valamit. Nagyon sok olyan vállalkozóval lehet találkozni viszont, aki 15 éve ugyanazért az ötletért küzd, ordít róla, hogy nem fog menni, és mégsem akarja elengedni. Tudni kell elengedni a dolgokat, ez egy nagyon fontos képesség” – mondta.

7.

Merjünk kísérletezni! Ács elmondta, az Európai Unió országai közül a fiatalok Magyarországon akarnak a legkevésbé vállalkozni. Az szerinte, hogy a magyar fiatalok között a legkisebb a kockázatvállalási hajlandóság, egy kulturális kérdés. „Ezzel az oktatásnak is foglalkoznia kell, hagyni kell a gyerekeket kísérletezni, hagyni kell őket a saját kárukon hibázni, mert nem egy stigma, ha valaki elbukik. Ha a bukás stigma marad, akkor nem mernek vállalkozni a fiatalok”, mondta.