Négy év alatt duplájára, 1 450 lejre nő a minimálbér februártól

A munkaadók nem vitatják a minimálbér-emelés pozitív hatásait, viszont figyelmeztetnek a veszélyekre is. Azt is mutatjuk, mennyit kap kézbe februártól az, aki a minimálbért viszi haza.

Ha a kormány betartja Liviu Dragnea ígéretét, és pénteken megszavazza, hogy február 1-től 200 lejjel emelkedik a bruttó minimálbér értéke, az körülbelül 140 lejes nettó fizetésemelést jelent majd annak az 1,6 millió hazai munkavállalónak, akiknek a fizetése a minimálbér szintjén van meghatározva.Romániában az alkalmazottak negyede nem keres többet a minimálbérnél. A kötelező legkisebb munkabér jelenlegi 1 250 lejes szintje azt jelenti, hogy a minimálbért kereső alkalmazottak nettó fizetése, vagyis amit úgymond „kézbe kapnak”, jelenleg körülbelül 925 lejre tehető, az állam pedig az alkalmazottól és az alkalmazó vállalattól vagy intézménytől körülbelül 613 lej bevételt kap adók és járulékok formájában.Februártól viszont az 1 450 lejes minimálbér 140 lejes növekedést, vagyis havi 1 065 lej nettó fizetést jelenthet azoknak, akik eddig a minimálbért keresték. Az emelkedéssel részben az állam is jól jár, ugyanis az előbb említett adókból és illetékekból 718 lejt kapna, a jelenleginél 105 lejjel többet munkaszerződésenként.

Create your own infographics

A munkaadók nem vitatják a minimálbér emelésének pozitív hatásait, de felhívják a figyelmet, sok munkaadó fog küszködn

i „Úgy gondoljuk, hogy szociális szempontól rendkívül pozitív dolog a minimálbér emelése, nyílván sokaknak életszínvonal-emelkedést fog jelenteni. Viszont vannak olyan vállalkozások, illetve üzletek, jellemzően a nem túl nagy, valamint a sok alkalmazottat foglalkoztató cégek, például a cipőiparban vagy a konfekcióiparban, ahol a költségek nagyrésze a munkabér. Az én érzésem az, hogy ott, ahol nagyon kicsi hozzáadott értékkel termelnek, gondot fog okozni a béremelés. Valószínűleg sok vállalkozó fog küszködni” – mondta el a Pénzcsinálók megkeresésére Constantin Jurca , a Romániai Munkáltatók Országos Szövetségének alelnöke.A szövetség elnöke, Ioan Lucian szerint is megkérdőjelezhetetlen a minimálbér-emelés pozitív szociális hatása, de nyilvánvaló, hogy az intézkedés a vállalatokat pluszköltségek, nagyobb terhek elé fogja állítani. „Nagyon örvendetes lenne, ha emellé az intézkedés mellé a kormány néhány adókedvezmény mértékét is megduplázná, hiszen így a vállalatok sem fogadnák szomorúan a minimálbér emelését, és nem is kerülnének nehezebb pénzügyi helyzetbe” – mondta Lucian.Kérdésünkre, hogy milyen mértékben fogja az intézkedés még nehezebb helyzetbe hozni Románia szegényebb régióit a szépen fejlődő térségekkel szemben, a szövetség elnöke elmondta, ha példákkal akarunk élni, akkor Erdély több megyéjében, például Szilágy, vagy Kovászna megyében, de az ország más régióiban található megyékben, Botoșani, Călărași vagy Ialomița megyékben a vállalkozások sokkal nehezebben fognak tudni megfelelni az intézkedésnek. „A minimálbér-emelésnek az a veszélye is fennáll, hogy előidézheti a szegényebb megyék még nagyobb leszakadását a gazdagabb megyékhez viszonyítva” – mondta Lucian, aki hangsúlyozta, kulcsfontosságú, hogy az új kormány intézkedésekkel segítse a vállalati szférát is, így a minimálbér-emelés előnyei mellett elkerülhetőek lennének annak negatív hatásai.

Gazdasági szakértők is a veszélyekre hívják fel a figyelmet

A munkaügy 2016 októberi adatai szerint a 6,26 millió hazai munkaszerződéssel dolgozó alkalmazott közül 5,15 millió személynek volt teljes munkaidőre szóló szerződése. A gazdasági szakértők és a vállalatok érdekvédelmi szervezetei szerint viszont a minimálbér emelése több vállalkozót is arra kényszeríthet, hogy részmunkaidőben alkalmazzon új munkatársakat, vagy ami még rosszabb, a feketegazdaságot erősítve próbáljon megfelelni a minimálbérnél jobban kereső alkalmazottak megnövekedett elvárásainak.A fekete munka növekedésével kapcsolatos félelmeket támasztja alá a munkaügyi minisztérium megrendelésére az Országos Tudományos Kutatási Hivatal által még az elmúlt év végén készített elemzés is. Ebben a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a minimálbér emelése a hazai cégek versenyképességének csökkenéséhez fog vezetni, az elemzés becslése szerint az intézkedés hatására 25% fölé fog emelkedni a minimálbéren fizetett alkalmazottaknak az aránya, de a legsúlyosabb következmény az lehet, hogy még inkább megnehezedik majd a szegénységi küszöb alatt élők, illetve az alacsonyan képzettek munkához jutása.A tanulmány emellett arra is rámutat, hogy az elmúlt bő négy évben úgy emelkedett 700 lejről 1 250 lejre (78,5%-kal) a minimálbér szintje, hogy azt a romániai termelékenység szintjében sajnos csak mintegy 26%-os növekedés kísérte. Arra is kitér, hogy számításaik szerint a minimálbér 10%-os emelkedése körülbelül átlagosan 2,3%-kal csökkentené a hazai vállalatok termelékenységét.

Create column charts

A Grindeanu-kormány vállalkozói szféráért felelő miniszterének szerdán kinevezett Florin Jianu , aki a Kis- és Közepes Vállalkozások Tanácsát vezette eddig, év végén még nem értett egyet a minimálbér 1 450 lejre való emelésével. Azt nyilatkozta, hogy az intézkedés a gazdaság jelenlegi állapota mellett nem fenntartható, munkahelyekbe fog kerülni, főként szegényebb régiókban, illetve a vidéki környezetben működő kisebb vállalkozásoknál. A parlament szakbizottságainak szerdai meghallgatásán mégis azt mondta, hogy egyetért a minimálbér emelésével, viszont figyelmet kell fordítani azokra a vállalatokra, amelyeknél fennáll a munkahelyek megszűnésének veszélye.

Februártól nőnek a közlekedési bírságok is

A minimálbér emelése egyben azt is jelenti, hogy februártól nőnek a közlekedési bírságok is. A közúti vétségekért kiszabható, úgynevezett büntetőpontok értéke ugyanis a minimálbér 10 százalékában van meghatározva, így jövő hónaptól várhatóan egy büntetőpont után nem 125 lejt, hanem 145 lejt kell fizetni.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!