Magasabb törlesztőrészleteket és gyengülő lejt hozhat 2017

Abban nagyjából minden elemző egyetért, hogy 2017-nem nem lesz egyszerű dolga a Sorin Grindeanu vezette, várhatóan a napokban megalakuló új kormánynak. Azért sem, mert:

• január elsejétől 20%-ról 19%-ra csökken az általános forgalmi adó,
• eltörölték az ipari létesítmények egyszázalékos különadóját, másnéven az oszlopadót,
• illetve eltörölték az üzemanyagra három éve a Ponta-kormány által kivetett literenkénti 7 centes üzemanyagadót is.

Bár az adótörvénykönyvben szereplő fenti intézkedések önmagukban is jelentős terhet jelentenének a hazai költségvetésnek – egyes becslések szerint összesen 6,5 milliárd lejt –, a kampányidőszakban a „PSD vezetésével” a parlament mégis egymás után szavazott meg olyan további kiadásnövelő intézkedéseket, mint például a tanügyi és egészségügyi alkalmazottaknak átlagban 15%-os bérnövelését jelentő jogszabályt, vagy a 102 nem adójellegű illeték eltörléséről szóló törvényt. Előbbi a pénzügyminisztérium szerint 4,5 milliárd lejes, utóbbi becslések szerint a bruttó hazai össztermék 0,1%-ával egyenértékű bevételkiesést jelent a költségvetésnek jövőre.

A gazdasági elemzők így szinte egyöntetűen a költségvetési hiány szinten tartását emelik ki 2017 legnehezebb feladataként és egyben legnagyobb kockázataként is. Jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy az államháztartás jelentősen túl fog költekezni 2017-ben, az állami kiadások mértéke úgy fog növekedni (például a bérnövelések miatt), hogy a bevételek szintje csökkenhet (áfacsökkentés, 7 centes adó).A PSD-ALDE koalíció a gazdasági szakértők borús előrejelzései ellenére azzal védekezik, hogy a kiadásnövelő politikájuknak már 2017-ben lesz eredménye, az adócsökkentéseknek, illetve a bérnövelő intézkedéseknek köszönhetően ugyanis a lakossági fogyasztás további növekedésére számítanak, ez a növekedés pedig szerintük a kieső bevételeket is pótolni tudja majd idén. Ionuț Dumitru , a Pénzügyi Tanács elnöke viszont a News.ro megkeresésére elmondta, a jelenleg elérhető adatokra támaszkodva az intézmény elemzői úgy számolnak, hogy a költségvetési hiány 2017-ben GDP-arányosan el fogja érni a 3,5-3,6%-ot. Ráadásul nem csak amiatt kell aggódnunk, hogy a költségvetés hiánya meghaladja a maastrichti konvergencia kritériumokban foglalt 3%-os hiánycélt – ennek tartása az eurózónához való csatlakozás miatt rendkívül fontos, illetve azért, hogy az Európai Bizottság ne indítson Románia ellen túlzottdefficit-eljárást –, a túlköltekezés azt is eredményezheti, hogy Románia egyre nagyobb mértékben lesz kénytelen drágán finanszírozni magát, emiatt pedig jobban eladósodik.

Drágulhatnak a hitelek is idén

Dumitru szerint a jelenlegi növekedési ütem mellett még egy 3%-os költségvetési hiány is sok lenne, főként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy világszinten egyre drágább a pénzügyi piacokról finanszírozást találni a lejáró hitelekre. AzAdevărul Financiarszerint ezt támaszthatja alá az is, hogy a pénzügyminisztérium már az utóbbi két hónapban is komoly problémákkal szembesült, a szaktárca négy licitet is tartott állampapírok kibocsátására, ezek közül viszont egyetlen alkalommal sem sikerült üzletet nyélbe ütnie a befektetők túl magas kamatbeli elvárásai miatt.

A drágább hitelek persze nem csupán a költségvetést sújthatják 2017-ben. A jegybank adatai szerint maguk a bankok is egyre nagyobb kamatok mellett, vagyis egyre drágábban jutnak hitelhez, ami majd a vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelek kamataiban is meg fog látszani. A hitelesek szempontjából valószínűleg az év vége egyik legrosszabb híre volt, hogy a változó kamatozású lejhitelek kamatlábainak számításánál mérvadó 3 hónapos ROBOR (romániai bankközi kamatláb) újra növekvő tendenciát mutat, és elérte a 0,85%-ot.

Az Egyesült Államok miatt gyengülhet a lej

És ha a rosszabbodó hitelezési feltételek nem okoznának elég fejtörést, akkor még ott van az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed idén várhatóan jelentősen szigorodó monetáris politikája. A 2008-as pénzügyi válság kezelésére, az amerikai hitelezés és gazdasági növekedés felpörgetésére a Fed által rekordalacsonyra vágott amerikai alapkamat idén akár számottevően is emelkedhet, ennek pedig az lehet a hatása, hogy nagy mennyiségű tőke vándorol vissza a kamatlábak emelkedésével magasabb hozamot ígérő Egyesült Államokba, illetve megnövekedik a dollár iránti kereslet, ami a dollár értékének jelentős emelkedését idézheti elő.

Ionuț Dumitru szerint a tőkevándorlás tulajdonképpen már nem is igazán várakozásnak számít, hanem elkezdődött. Az utóbbi időben ugyanis egyre több befektető viszi a pénzét a feltörekvő országokból a fejlettebb országokba, főként Amerikába. A tőke távozása Romániából pedig további nyomást helyezhet a lej árfolyamára, amely egyébként is rendkívül rosszul viselte az év végi politikai bizonytalanságokat. Andrei Rădulescu, a Banca Transilvania vezető közgazdásza az Adevărul Financiarnak azt mondta, hogy a lej év végi gyengélkedésében továbbá az a kockázat is szerepet játszik, amely a leendő kormány gazdasági programját övezi.Azt viszont szem előtt kell tartani, hogy az árfolyam alakulása jelentősen függ majd a Román Nemzeti Bank (BNR) lépéseitől is. A jegybank ugyanis a nemzetközi piac nyomása miatt akár arra is kényszerülhet, hogy a jelenleg rekordalacsony, 1,75%-os alapkamat szintjét 2015 májusa óta először emelje annak érdekében, hogy a magasabb kamatláb mellett a befektetők számára egyre vonzóbb legyen Románia, ez a lépés pedig a lejt is erősítheti.