Fiatal vállalkozókkal viszont a két székely megye nagyon rosszul áll. Térképen mutatjuk az egy vállalkozásra jutó lakosság számát is a megyékben.
Románia megyéi közül Kovászna megyében a legnagyobb a 60 év feletti vállalkozók aránya, a cégbíróság adatai szerint a Kovászna megyei vállalkozóknak 22,8%-a már betöltötte a hatvanadik életévét. Hargita megye ebből a szempontból harmadik, gyakorlatilag ott is majdnem minden ötödik vállalkozó (19,2%) túl van már a hatvanon. Az adatokhoz a Hotnews.ro közérdekű adatigényléssel jutott hozzá. Az elemzésében a portál is felhívja a figyelmet, hogy a 60 év feletti vállalkozók magas aránya önmagában nem feltétlen bírna negatív jelentéssel akkor, ha a fiatal vállalkozók is nagyobb arányban képviseltetnék magukat a vállalkozók között. A két székely megye viszont fiatal vállalkozókkal messze a legrosszabbul áll, arányaiban Hargita (5,9%) és Kovászna (6,3%) megyében van a legkevesebb 29 éven aluli vállalkozó Romániában. Majdnem két százalékpontnyi különbséggel Brassó megye (8,2%) a harmadik legrosszabb helyen áll ebből a szempontból, negyedik Brăila (8,3%), ötödik Maros megye (8,5).Hogy mivel magyarázható ezekben a megyékben az idősödő vállalkozók magas aránya, nem annyira egyértelmű. A Hotnews az országos statisztikai intézet (INSSE) egyik nyugdíjba vonulási okokat kutató tanulmánya alapján azt a következtetést vonta le, hogy valószínűleg olyan vállalkozókról van szó, amelyek a rendszerváltást követően korábbi munkahelyük tapasztalataira építve hoztak létre vállalatot, de olyan késői vállalkozókról is beszélhetünk, akik kifejezetten a munkanélküli családtagjaik – akár 40 év körüli gyermekeik – segítésére kezdtek vállalkozásba.
Érdekes viszont, hogy gazdasági szempontból egy kifejezetten nem élen járó megyében, Giurgiuban a legmagasabb a 29 éven aluli vállalkozók aránya (13,7%). Az első három helyen ebben a tekintetben déli megyék foglalnak helyet, második Gorj (12%), harmadik Dolj (11,5%). Az okokat ebben az esetben is inkább találgatni lehet, de minden bizonnyal szerepet játszik a fiatalok vállalkozási hajlandóságában a munkahelyek hiánya is. Ezt támasztja alá az is, hogy Giurgiu megyében a fiatalok által létrehozott vállalkozások döntő többsége inkább a kisebb befektetést igénylő kereskedelem területén működik, és árbevételük szerint nem is generálnak komolyabb üzleti forgalmat.
Az egy vállalkozásra jutó lakosság száma szerint is készítettünk egy térképet, az ugyanis mérvadó lehet az adott megyékben kínált munkahelyek számát illetően. Kovászna megye ebben a tekintetben a 11. legrosszabbul álló megye Romániában, 46,2 személy jut egy vállalatra. Hargita megye ebből a szempontból sokkal jobban áll, 35,7 lakossal a 26. helyet foglalja el. A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék közül Kolozs (16,3 személy/vállalkozás), Temes (19,7), Bihar (22,9) megyék állnak a legjobban. Maros megye a középmezőny elején foglal helyet, 33,8 egy vállalkozásra jutó személlyel.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!