Kovászna és Hargita még a moldvai megyékkel is nehezen tartja a lépést

Miközben Kovászna és Hargita megyékben mindössze 27, illetve 29 százalékkal növekedett nyolc év alatt a vállalatok üzleti forgalma, 2008 óta az ország 12 megyéjében tudták a vállalatok legalább megduplázni az üzleti forgalmukat. Hogy ez a két székely megye szempontjából mennyire siralmas eredmény, jól mutatja, hogy a Ziarul Financiar által készített elemzés szerint a gazdaságilag elmaradott, komoly munkanélküliséggel küzdő Vaslui és Botoșani megyékben is nagyobb mértékben nőtt a vállalatok termékeiért és szolgáltatásaiért kifizetett összeg mértéke, mint Hargita és Kovászna megyében.A vállalatok Cégbíróság adatai alapján összesített üzleti forgalma csupán a fővárosban és Mehedinți megyében csökkent, ami alátámasztja, hogy gyengülőben van a főváros gazdasági jelentősége. Cserében viszont ezekben az adatokban is jól láthatóan jelennek meg a növekedési pólusok, a vállalatok árbevétele Temes, Maros, Kolozs, Szeben és Brassó megyékben is szépen növekedett.Míg 2008-ban a romániai vállalatok összesített üzleti forgalma 1 088 milliárd lej volt, addig 2015-ben elérte az 1 222 milliárd lejt, ami körülbelül 12%-os növekedést jelent. Az üzleti forgalom bővülése elsősorban azokból a megyébkől származik, ahol jelentősebb ipari vállalatok székelnek. Argeș (209%), Arad (136%), Szeben (122%) és Temes (109%) megyékben is inkább az autóipari vállalatoknak, köztük az autóalkatrészeket gyártó cégeknek köszönhetően növekedett jelentősen az üzleti forgalom. De az olyan cégóriások megjelenése is jól nyomon követhető az adatokból, mint a Craiovára érkező Ford, amely Dolj megye üzleti forgalmát duplázta meg, vagy a Fehér megyében beruházó Albalact, Transavia, Romaqua trió is legalább annyit nyom a latban, mint a Szászsebesen 300 millió eurós beruházást kivitelező német cégóriás, a Mercedes-Benzt is tulajdonló Daimler.Kétségkívül Argeș volt a válságot követő időszak legjobban teljesítő megyéje az összesített üzleti forgalom alakulásának szempontjából, ami jelentős mértékben köszönhető annak, hogy a Dacia termékkínálata még a nyugati országok piacain is telitalálatnak bizonyult. De a megye szempontjából a Ziarul Financiar elemzése is kiemeli, hogy a hatalmas Dacia-üzemek működése több autóalkatrészeket gyártó céget – multinacionális vállalatokat, de kisebb vállalkozásokat is – vonzott a környékre.