A KKV-k a gazdaság lelke, de a régióban nálunk a legdrágább vállalkozást indítani

Bíztató és lesújtó statisztikákból is talál eleget az, aki a romániai vállalkozásindítás nehézségeit próbálja felmérni. Némiképp meglepő, de a kicsit fejlettebb régiós országokhoz viszonyítva is drágább nálunk vállalkozásba kezdeni, a villamos energia bekötése, vagy egy építkezési engedély kiváltása pedig kész mizéria. Ami a vállalkozásindítás egyszerűségét illeti, Románia a 45. helyet foglalja el a Világbank által összeállított Doing Business ranglistán, amelynek változásairól a Wall-Street.ro is írt. A 189 ország üzleti környezetét értékelő neves elemzésben elfoglalt helyünkkel még viszonylag elégedettek is lehetnénk, de vannak olyan területek, amelyekben a legelmaradottabb országokkal tudunk csak veresnyre kelni.A Világbank elemzői egyébként a Doing Business rangsor felállításánál a vállalkozások működésével kapcsolatba hozható tíz területet vesznek figyelembe: a cégalapítás egyszerűsége mellett az építkezések engedélyezését, a villamos hálózatra való csatlakozást, a tulajdonjogi bejegyzést, a hitelhez jutást, az úgynevezett befektető-védelmet, az adófizetést, illetve terheket, a külkereskedelmet, a jogérvényesítést, és a fizetésképtelenség rendezését is értékelik.A neves tanulmány összesített pontszámai szerint egyébként, ami mind a tíz területet figyelembe veszi, beleértve a vállalkozásindítás nehézségét is, a romániai üzleti környezet 37. a vizsgált 189 ország közül, és kevésbé vonzó, mint Észtországban (16), Litvániában (20), Lettországban (22), Lengyelországban (25), Szlovákiában és Szlovéniában (mindkettő 29.), vagy Csehországban (36). Megelőzzük a ranglistán viszont Bulgáriát (38), Horvátországot (40) és Magyarországot is (42).

Könnyen jutnak hitelhez a vállalkozásaink, villamos energiához már nem annyira

Amiben igazán jók vagyunk, az a hitelfelvétel egyszerűsége és elérhetősége. A vizsgált 189 ország közül Románia a 7. helyet foglalja el, ami a vállalkozások finanszírozásához felvett hitelekhez való hozzáférést illeti. Ebben a tekintetben Magyarország például csak a 19. helyen áll, de olyan fejlett országokat is megelőzünk, mint Németország, Dánia vagy Nagy-Britannia.Az Európai Uniós tagállamok közül viszont messze a legrosszabb helyen állunk a villamos energiához való csatlakozás egyszerűségében. A Világbank adatai szerint Románia ebben a tekintetben a 133. helyet foglalja el, közvetlenül Etiópia, Algéria és Nepál mögött, alig megelőzve Mongóliát. Hogy miért állunk ilyen rosszul, arra elég csak néhány adatot felsorolni: például, hogy Romániában körülbelül 182 napba, 8 darab procedúrába és az egy főre jutó jövedelem 573,7%-ába kerül, amíg tartós áramellátást lehet biztosítani például egy újonnan épített gyárcsarnoknak. Összehasonlításként Németországban mindössze 3 procedúra, az egy főre jutó jövedelem 42%-ának elköltése, és 28 nap kell csupán a hasonló feltételek megteremtéséhez.Komoly előrelépés viszont, hogy a Világbank statisztikái szerint a vállalatokat érintő kötelező évi befizetések száma már csak 14 (az OECD fejlett tagállamaiban ez a szám 11,1), és talán meglepő, de Romániában átlagosan kevesebb időt, 159 órát vesz el a kötelezettségek befizetése egy vállalat esetében, mint a fejlett OECD tagállamokban (176,6). Rossz helyen állunk ugyanakkor, ami az építkezési engedélyek kiváltásával kapcsolatos procedúrák idejét illeti, Romániában egy építkezési engedély megszerzése átlagosan 257 napot vesz igénybe, szemben a fejlett OECD tagállamokban mért 152 nappal.

Drága Romániában a vállalkozásalapítás

Ha a túlzott bürokrácia nem okozna elég nehézséget, a Global Entrepreneurship Monitor szerint Romániában a vállalkozásalapítás is drága. Az elemzés szerint egy romániai vállalkozónak 12 500 dollárra van szüksége ahhoz, hogy a saját lábaira állítson egy céget, ez az összeg nálunk jóval magasabb, mint a szomszédos Bulgáriában (5 676 dollár), és több, mint Magyarországon (10 748 dollár), vagy Lengyelországban (11 395 dollár), de azért messze elmarad az olyan fejlett nyugati országokban tapasztalható indulási költségektől, mint Németország (22 205 dollár), Olaszország (55 511), vagy akár Norvégia (25 280 dollár).

Create bar charts

Az itt olvasható tanulmány szerint egyébként akkor sem állunk jól a régiós országok rangsorában, ha a vállalkozásalapításhoz szükséges pénzügyi forrásokat három vállalkozás-típus szerint mérjük. Az alábbi ábrán az úgynevezett szükségvállalkozások (amikor a vállalkozó szükségből, a megélhetés biztosítása érdekében alapít céget), a valamilyen piaci lehetőségre épülő vállalkozások, illetve az IDO vállalkozások (improvemnet-driven opportunity, vagyis olyan vállalkozások, amlyeket alapítóik a saját helyzetük javítása, vagy a nagyobb önállóság érdekében hoznak létre) indítása is drágább nálunk, mint a környező országokban.

A tanulmányból emellett az is kiderül, hogy a romániai vállalkozók döntő többsége saját zsebből állja a vállalkozásalapítással kapcsolatos költségeket. Míg a régiós országok közül a bolgár cégalapítók az indításhoz szükéges összegnek a 79,9%-át, a magyarországiak a 74,3%-át, a lengyelek a 71,2%-át a korábban felhalmazott megtakarításaikból állják, addig a romániai cégalapítóknál ez az arány némileg alacsonyabb, 66,2%.

Drága a cégalapítás, alacsony a KKV-k száma

Az pedig, hogy Romániában a régiós orrszágokhoz viszonyítva drága a vállalkozásalapítás, illetve a kezdő vállalkozóknak a saját megtakarításaik korántsem elegendőek arra, hogy saját céget hozzanak létre, a kis- és közepes vállalkozások (KKV) számában is meglátszik. Annak ellenére, hogy Romániában a Keysfin piackutató jelentése szerint 600 ezer KKV-t alapítottak 1990 és 2014 között, a gazdaság motorjának is nevezett vállalkozástípusok száma még így is jelentősen elmarad a fejlett nyugati országokban megsszokottól, már ami az ezer lakosra jutó KKV-k számát illeti.Az Európai BizottságMediafaxáltal is idézett adatai szerint ezer főre Romániában mindössze 30 kis- és közepes vállalkozás jut, amivel az ország csupán Bulgáriát megelőzve az utolsó előtti helyet foglalja el az Európai Uniós tagállamok között. A jelentés szerint a gazdasági válsággal magyarázható ugyanakkor az, hogy a szektor vállalatatai közül csak az erősek maradtak meg, jellemzően olyan cégek, amelyek nem csupán a belső, hanem a külföldi piacra is szívesen termelnének.Az Európai Bizottság szerint ráadásul a kormány kezdő KKV-kat célzó, vissza nem térítendő támogatást nyújtó programjai is mérsékelten jó eredménnyel zárultak, és nyilvánvalóvá tették, hogy a romániaiak vállalkozásra való hajlandósága, valamint a helyi üzleti szférához való hozzáállása is pozitív irányba változott.Ez pedig azért is jó hír, mert Romániában – de egyébként a legtöbb fejlett országban is – a kis- és közepes vállalkozások számítanak a legfőbb munkaadónak. AZiarul Financiarszerint 2014-ben mintegy 2,5 millió személy dolgozott romániai KKV-nál, ami a cégbíróság akkori adatai szerint a munkaszerződéses viszonyban levő hazai munkavállalók 63%-át jelentette.