Hogyan fussunk be sikeres karriert? 23 tipp az EFIKOT-ról

Egy helyi tanácsosként is tevékenykedő vállalkozó, egy IT-szektorban dolgozó pénzügyi igazgató, egy fiatal pályakezdő és egy pszichológus tartott előadást az RMKT Ifjúsági Frakciója (RIF) által 15. alkalommal megszervezett Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozójának (EFIKOT) karrier szekciójában Szátmárnémetiben. A legfontosabb gondolataikat és tanácsaikat foglaltuk össze a karrierről, a szakmai sikerről és az elismerésről.

Butka Gergő – Hazamegyek, és Csíkcsicsóból indítok egy startupot

Butka Gergő nyolcadikos volt, amikor 1993-ban az édesapja a garázsukban gumiszervízt indított. Diákként még csak nyaranta „segített be”, majd a kolozsvári egyetemi éveket követően főállásban dolgozik a csáládi vállalkozásban. Úgy számol, eddig 50 ezer gumiabroncsot adott el. A vállalkozás mellett 2012 óta helyi tanácsos Szatmárnémetiben, a költségvetési és a közszolgáltatási bizottság tagja. Rengeteg zöld projektet vállalt fel, de épített már extrémsport-pályát is fundraising alapból. Unalmában rendezvényeket szervez, gyorsulási és tereprali versenyek mellett az ő nevéhez fűződik a Szatmári Utcazene Fesztivál is, amelybe fogadásból vágott bele.

Butka Gergő előadásában a nagy egyetemi városokat és a kisvárosokat állította kontrasztba, és azokra a lehetőségekre hívta fel a figyelmet, amelyeket egy kisváros nyújthat.

• Általában nehéz dolga van azoknak a fiataloknak, akik nagy egyetemi városokból térnek haza, és családi vállalkozásnál kezdenek dolgozni. Az egyetemen megtanult komplex dolgokat érdemes minél inkább egyszerűsíteni, ellenkező esetben a szülő nem biztos, hogy lépést tud tartani az ötletekkel, és meg fogja tagadni azok alkalmazását. A családi vállalkozásnál jó stratégia lehet először mérsékelten megmutatni az új eszközöket, ha a vállalkozó szülő még mindig a helyi újsághirdetésben hisz, és nem tartja jó ötletnek a Facebook-kampányokat, akkor lehet egy olcsó Facebook-reklámmal bizonyítani.

• Egy kisvárosi vállalkozásnál elhelyezkedve fontos figyelembe venni, hogy évtizedes összehasonlításban a kis helyi cégek vezetői ma már szinte bármilyen újdonságot, üzletmenetet javító apróságot szívesebben fogadnak. Butka szerint ebben a válság nehéz időszaka mellett a kisvárosok jelenlegi rossz helyzete is szerepet játszik; a helyi vállalkozók egyszerűen kénytelenek nyitottabbak lenni az újdonságok irányába.

• Minden városnak megvannak a speciális igényei, de a legtöbb kisvárosra igaz, hogy nem érdemes modern művészetekkel foglalkozó vállalkozást, egy újabb taxitársaságot, vagy pizzázót létrehozni. Butka szerint mindenképp fontos a vállalkozás-alapítás előtt felmérni az igényeket, ugyanis már a kisvárosok esetében is igaz, hogy nagyon sok területen telítetté vált a piac. Hasznos lehet feltenni azt a kérdést, hogy „Mi nincs a városban?”, még hasznosabb megválaszolni azt, „Ha nincs, akkor miért nincs?”.

• Ha vállalkozol, hozz valami újat a városba. Nem kell szégyellni azt, ha bevált kolozsvári kocsmából vagy étkezdéből merítesz ötletet vagy franchise-olsz egy már sikeres vállalkozást.

• Ha nagyvárosban kezdesz vállalkozásba, nem minden esetben kell az egyéni imázzsal foglalkozni, kisvárosban viszont rendkívül fontos a személyes varázs is. Butka szerint egy kisebb közösségben szürke, arctalan üzletemberként nagyon nehezen lehet eladni bármit is.

• „Teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, csak nagyon jól csináld.” Fontos az is, hogy légy aktív tagja a közösségnek, szervezz és támogass rendezvényeket. Egy nagyvárossal ellentétben ugyanis egy kisebb településen így sokkal jobban odafigyelnek rád, és igazán értékelik.

Karádi Katalin – Sikeres vállalat, sikeres alkalmazottak… Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?

Karádi Katalin az MSG Systems Románia pénzügyi igazgatója. Hét éve dolgozik ugyanannál a vállalatnál, elmondása szerint karrierje elején úgy mutatkozott be, hogy „száz programozó között én vagyok a közgazdász”. Kezdetben ugyanis ő végezte a vállalatnál a pénzügyi, az adminisztrációs, a recruiting feladatokat, de „a céges kocsmába kimenetelt is”. A vállalat növekedésével ma már ezeket a feladatokat mások végzik, de úgy érzi, minden kihívásból rengeteget tanult. Előadásában főként személyes tapasztalatait osztotta meg arról, hogy a kolozsvári IT-szektorban hogyan sikerült karriert építenie.

• Főként a nyolcvanas évekből rengeteg olyan sikertörténetet ismerünk, amelyben a főhős később elmondta, hogy 5-10 éves terveket sikerült valóra váltania. Előre megtervezték, hogy mit szeretnének elérni, pontosan tudták, hogy hol akarnak tartani 10 év múlva. Karádi Katalin szerint ugyanakkor a mai rendkívül gyorsan változó világban az előre megírt tervek azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy miattuk rugalmatlanná válunk, és túl későn reagálunk a változásokra.

• Mindig felkészültnek kell lenni arra, hogy egy olyan környezetben dolgozunk és vállalkozunk, amely nagyon gyors iramban változik. Olyan befolyásoló tényezők is meg fognak jelenni a jövőben, amiket ma még nem is lehet beazonosítani.

• A hibákhoz való viszonyulásban még rengeteget tanulnivalónk van. A hibákat nem szabad elrejteni, mert később a tévedések hatványozottan kerülhetnek felszínre.

• A hosszútávú szakmai előremenetelben gátol, ha elsősorban az erősségeinkre összpontosítunk. Mihamarabb fel kell ismerni a gyenge pontjainkat, és azokon kell dolgozni. Karádi szerint a gyenge pontok felfedezése a legnagyobb lépés a fejlődés felé, hiszen adott helyzetben sokkal inkább odafigyelünk arra, hogy jobban teljesítsünk.

• A sikeres vállalatok vonzzák a sikeres embereket, és ez fordítva is igaz. A cégek elsősorban olyan alkalmazottakat keresnek, akik amellett, hogy tanulni és előrelépni szeretnének, hajlandóak az ismereteiket a cég fejlődésére szánni.

Albert Gáspár – Honnan jöttünk és hova mehetünk? Külföldön vagy itthon dolgozzunk?

Albert Gáspár Marosvásárhelyen született, Kolozsváron végezte az egyetemet, ezt követően Barcelonában pénzügyi elemzőként dolgozott, onnan hazatért, most a Bioeel projektmenedzsere, és még csak 23 éves. Ahogy fogalmazott, ilyen fiatalon még szájára sem meri venni a karrier szót, előadásában főként pályakezdő fiatalként osztotta meg a tapasztalatait.

• Nem az egyetem végén kellene elkezdeni gondolkodni a következő lépésen, a legtöbb végzős mégis ebbe a hibába esik. Több tanulmány is igazolja, hogy azok a diákok, akik az utolsó egyetemi évük elején el tudják mondani, hogy mivel szeretnének a továbbiakban foglalkozni, nagy eséllyel tényleg azon a területen fognak érvényesülni.

• A külföldi munkavállalás nagyon jó lehetőség a frissen végzők számára, de azt is lehet rosszul csinálni. Ha viszont jól csináljuk, akkor a szakmai fejlődésen túl sokkal nyitottabbá válik egy olyan személy, aki külföldön is dolgozott. „Látod azt, hogy a dolgokat másként látják, másként csinálják, és megtanulod, hogy mindig van más út.”

• Egy teljesen idegen környezetben, ha még a nyelvet sem ismerjük, csak a szakmai tudásra lehet alapozni, ez pedig rendkívüli fejlődési lehetőség. Emellett ha külföldön is sikeresen teljesítünk, márpedig ez a legtöbb esetben elmondható, akkor az rendkívüli önbizalmat adhat: tudni fogjuk, hogy bármilyen helyzetben megálljuk a helyünket.

• Az erdélyi munkavállalók elsősorban a mentalitásuknak köszönhetik, hogy általában sikeresek külföldön: nagyobb tisztelettel viszonyulunk úgy az egyes személyekhez, mint a munkához is. A nyugati fiatalokhoz viszonyítva sokkal inkább úgy érezzük, hogy már a húszas éveinkben meg kell valósítanunk magunkat, ami külföldön kifejezetten előnyünkre válhat.

• A külföldi tapasztalat az itthon való vállalkozásalapításhoz is nagy löketet adhat, hiszen túl vagyunk már egy sikeres újrakezdésen, és kevésbé félünk a kudarctól, tudjuk, hogy bármikor jöhetünk, és megpróbálhatjuk még. A nyugati országokkal szemben nálunk általában az a jellemző, hogy egyedül alapítunk vállalkozásokat, el sem gondolkodunk azon, hogy az ismerőseink egyszerű vagy éppen teljesen elszállt vállalkozás-ötlteteiben mi mivel tudnánk segíteni, hogyan tudnánk beszállni a cégébe.

Marschalkó Eszter – Karrierút külső és belső tényezők kontextusában: stratégiai megközelítés és személyes szerep

Marschalkó Eszter pszichológus, az Ergo Human Resources HR-tanácsadója. Szerinte a jó karrierút az, amiben alkalmunk van a legjobbat kihozni magunkból, illetve úgy kihasználni a lehetőségeinket, hogy az a társadalom javára váljon. Legtöbb esetben sokkal könnyebb meghatározni azt, hogy mit nem szeretnénk csinálni, vizualizálni viszont mégis fontos a céljainkat. A pszichológiában ugyanis már a kilencvenes években elterjedt az a nézet, miszerint a motiváció a kognitív struktúrákhoz köthető legtöbbször, ezért a cél vizualizálása az oda vezető utat is tartalmazza – mondja.

• A külföldi munkavállalás, az új kontextusba való elhelyezése egy személynek, lehet ugyanannyira fontos, mint akár az egyetem elvégzése, hiszen kompetenciákat tesztel és fejleszt. Ez pedig hozzájárul az önismerethez, saját magunknak kell ugyanis olyan helyzetekbe kerülni, ahol igazán tesztelni tudjuk a kommunikációs kézségünket, hogy mennyire jó a stressztűrő képességünk, hogyan tudunk alkalmazkodni, képesek vagyunk-e sok ideig erőt kifejteni vagy rugalmasak lenni.

• Ki vagyok? Mit szeretnék elérni? Mit kér a piac? Ugyanúgy, ahogyan egy üzleti tervben, az életpálya tervezésénél is hasznos feltenni ezeket a kérdéseket. A munkaerőpiac igényeit az egyszerű álláshirdetésekből és a szakmai gyakorlatok során ismerhetjük meg.

• A vállalatok három kulcsfontosságú terület alapján szokták eldönteni, hogy mennyire illik egy jelentkező a HR-részleg által felállított előzetes profilba. Az egyik legfontosabb tényező a személyiség, hiszen az a legkevésbé változtatható. A vállalatok általában azt szeretik, ha a jelentkező személyiségéről készített teszteredmények sokkal inkább a populáció átlagához közeli eredményeket mutatnak. Szintén fontos tényező a jelentkező értelmi célja, hiszen egy új állásban rengeteget kell tanulni, emellett nagy hangsúlyt fektetnek a jelentkező érdeklődési körére is, kedvező ugyanis, ha a jelentkező olyan munkát vállal, amely passzol az érdeklődéséhez.

• Egy új, VUCA-ként jellemezhető világban élünk, amelynek a négy legfontosabb tulajdonsága a volatilitás (volatility), a bizonytalanság (uncertainity), az összetettség (complexity) és a többértelműség (ambiguity). Ebben a világban nagyon sok tényező vonja el a figyelmünket, és bizonytalanít el azzal kapcsolatban, hogy milyen irányba kellene tartanunk. A VUCA-világ eszköz értékeinek döntő többségét már az emberekben levő tudás jeleníti meg, ezért annak ellenére, hogy csak csapatban lehet elérni jelentős sikereket, a fókusz az egyén fejlődésére esik.