Egyszerű kérdezz-felelek az offshore cégekről

Egy panamai, offshore cégek bejegyzésére specializálódott ügyvédi iroda iratai kerültek nyilvánosságra. A botrány kétszázezer offshore vállalatot érint, a kiszivárgott 11,5 millió titkos dokumentumból egyre több ismert név kerül nyilvánosságra. Az iratok feldolgozásában segítő romániai RISE Project szerint mintegy 100 hazai név szerepel a dokumentumokban, ezeket viszont addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg nem bizonyosodik be, hogy rosszhiszeműen használták ezeket a vállalatokat. De mit nevezünk offshore cégnek, és tényleg csak adócsalók használják?

Mit nevezünk offshore cégnek?

– Az offshore nem egy jogi fogalom, hanem a hétköznapi nyelvhasználatban használt kifejezés (parton kívülit jelent), olyan cégek esetében használják, amelyek semennyi vagy csak nagyon kevés adót fizetnek a székhely szerinti országaikban a nem onnan származó jövedelmeik után.

Ez azt jelenti, hogy az offshore cégek gyakorlatilag teljes adómentességet élveznek?

– Nem, ezek a cégek korántsem élveznek adómentességet. Az offshore cégeknek a székhely szerinti országban végzett tevékenységük után, de a tényleges tevékenységük országában is adókat kell fizetniük. Ezek mértéke azonban országonként jelentősen változik.

Miért éri meg az adóparadicsomoknak felvállalni ezt a státuszt?

– Azért, mert bár ezek a vállalatok nem fizetnek adót a külföldi, jelentősebb jövedelmeik után, a cég működtetésével járó költségek az adóparadicsomokban csapódnak le. A vállalatokra ezek az országok csupán díjakat szabnak ki, hiszen minél több vállalatot csábítanak magukhoz, annál inkább megéri számukra ezeket a offshore-központokat működtetni.

Az alapítók tényleg elsősorban adócsalásra használják ezeket a cégeket?

– Hamis és leegyszerűsítő nézet, hogy az alapítók kizárólag adócsalásra hozzák létre ezeket a cégeket. Az adómegtakarítás viszont mindenképp az egyik fontos szempont, de emellett jelentős előnynek számít az is, hogy ezekben az országokban jóval szabadabb, olcsóbb és gyorsabb is az ügyintézés. Persze az is lehet szempont, hogy a tulajdonos személye rejtve maradjon a nyilvánosság előtt. Viszont erre egyre kevesebb esély kínálkozik mára, hiszen egyre komolyabb nemzetközi nyomást helyeznek azokra az adóparadicsomokra, amelyek nem szolgáltatnak információkat a különböző nyomozó hatóságoknak.

Használhatók vagyonvédelemre is az offshore cégek?

– Az adócsökkentési felhasználásokon kívül offshore cégeket valóban alapítanak azért is, mert jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy vállalkozás vagy személy vagyonát az üzleti kockázat alól kivonják. Ez azonban nagyon sok esetben illegális.

Van olyan eset, amelyben kifejezetten ajánlott offshore vállalatot létrehozni?

– Egy olyan vállalat esetében például, amely egy nemzetközi vállalatcsoporton belül kifejezetten a többi, vállalatcsoporthoz tartozó cég finanszírozásával foglalkozik, célszerű offshore vállalatként működnie az alacsonyabb adókötelezettségek és a jóval gördülékenyebb ügyintézés miatt.

Milyen országokat nevezhetünk adóparadicsomnak?

– Az adóparadicsom jelzővel azokat az államokat, illetve gazdasági szempontból önálló, de politikailag függő területeket illetik, amelyek különösen kedvező féltételeket biztosítanak az offshore cégalapítás számára.

Konkrétan melyek ezek a kedvező feltételek?

– Az egyik legfontosabb feltétel a kedvező adózás: a legtöbb offshore cég a székhelyéül szolgáló adóparadicsomban nem fizet nyereségadót, egyéb adókat is csak kis mértékben. Másik jelentős feltétel a minimális bürokrácia, az adóparadicsomok olyan környezetet alakítanak ki, amelyben nem kell bonyolult könyvviteli követelményeknek megfelelni, vagy bevallások, jelentések, kimutatások elkészítésére időt fordítani.Mindezek mellett az adóparadicsomok széleskörű diszkréciót kínálnak, bizalmasan kezelik a cégek haszonélvezőinek adatait, és jogi garanciákat is vállalnak arról, hogy a cég vagyona bármikor, bármilyen célra felhasználható lesz. Forrás: Általános tudnivalók az offshore cégekkel kapcsolatban (jata.hu)Mindent, amit tudni akar az offshore-ról (nol.hu)