Soros György szerint igen, és olyan elemző is akad, aki a tőzsdepániknál jóval nagyobb veszélyeket lát a kínai gazdaságban.
Rég volt ilyen viharos évkezdet a világ pénzügyi piacain, miután a múlt héten két alkalommal kellett felfüggeszteni a kereskedést a sanghaji és a sencseni tőzsdéken. A sokadik kínai részvénypiaci összeomlást több szakértő is csupán a középosztály megerősítését célzó, Kína eltérő gazdasági modellre történő átállásával magyarázza. A pesszimistább hangvételű elemzések viszont a 2008-as történéseket emlegetik, és sokkal mélyebb problémákat vélnek felfedezni, amelyek akár az egész világgazdaságot is veszélyeztethetik.
Sorost 2008-ra emlékezteti a jelenlegi helyzet
A jelenlegi helyzet a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása előtti időszakra emlékezteti a magyar származású Soros György befektetőt is, aki Srí Lankán egy közgazdasági fórumon tartott előadásában fejezte ki aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy az új év első kereskedési napja óta újabb 2 500 milliárd dollár „tűnt el” a kínai tőzsdékről a részvényárfolyamok csökkenése miatt – számolt be a Bloomberg .
A befektető rámutatott, a kínai vezetés új gazdasági modellt próbál kidolgozni, amely az eddigi termelés és beruházás alapú növekedést váltaná, és főként az egyre megerősödő kínai lakossági fogyasztásra, illetve a szolgáltatások megerősödésére építene. Soros szerint ugyanakkor a gazdasági átállás miatt bekövetkezett lassulás, valamint a kínai fizetőeszköz leértékelése a világ minden részét jelentősen érinteni fogja.
A Nobel-díjas közgazdász inkább mindenkit megnyugtatott
Nem számít viszont sem Kína, sem a globális gazdaság összeomlására Joseph Stiglitz. A Nobel-díjas közgazdász-professzor szerint ugyanis a tőzsdék év eleji összeomlása elsősorban a nem kellőképpen átgondolt „circuit breaker” árfolyamfigyelő mechanizmusnak volt tulajdonítható, amely ahelyett, hogy csillapította volna a pánikot, inkább súlyosbította azt, amikor 7%-os esést követően felfüggesztette a kereskedést.Stiglitz a Bloomberg TV -nek adott interjújában azt is elmondta, hogy különbséget kell tenni a reálgazdaság és a pénzpiac történései között, amely „soha nem volt egy és ugyanaz”. Kifejtette viszont, hogy a kínai történések mindenképp gazdasági lassulást eredményeznek majd, de semmiképp nem kell „kataklizmikus”, szélsőséges mértékű visszaesésre számítani. Ennek ellenére szerinte a kínai kormány kínálati oldalra összpontosító reformtörekvései tovább fogják lassítani az ország gazdasági növekedését, hacsak nem egészítik ki azokat keresletösztönző intézkedésekkel is.
Stiglitz szerint ugyanis a tervezett reformok elsősorban az állami vállalatok kapacitás- és munkaerőtöbbletének a kezelésére összpontosítanak. A kínálati oldalra összpontosító reformok azonban nincsenek szinkronban a világgazdasági folyamatokkal – mutatott rá. „A globális kereslet csökken, Kína pedig már szerves része a világgazdaságnak. Vannak persze a gazdasági teljesítményt befolyásoló belső tényezők is, de ha nem gondoskodnak a kereslet megfelelő mértékű ösztönzéséről, a gazdasági lassulás csak tovább súlyosbodhat” – fejtette ki.
Ha nem is lesz összeomlás, de a kínai lassulás fájni fog
A tovább lassuló kínai gazdaság ugyanakkor szinte minden fejlett és feltörekvő országot súlyosan érinthet. Az Oxford Economics közgazdászai egy friss elemzésükben arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező két évben 4,8%-kal lesz alacsonyabb a kínai gazdaság növekedése – ez 6-7%-os növekedés helyett csupán 3-4%-os bővülést jelentene –, és azt is megbecsülték, hogy ez milyen mértékű csökkenést okozhat a különböző országok várható GDP-növekedésére.Ha valóban bekövetkezik a brit cég szakértőinek talán kissé negatív jóslata, akkor az a román gazdaság 1,1%-os visszaesését eredményezné, vagyis a 2016-ra várt 4,1%-os növekedés ennyivel lehet alacsonyabb. A kínai visszaesés a legsúlyosabban az amúgy is komoly gazdasági gondokkal küzdő Oroszországot, valamint Chilét, Malajziát, és Szaúd-Arábiát érintheti legsúlyosabban az Oxford Economics szerint.
Az Oxford Economics elemzése szerint a feltörekvő országok két csoportját fogja rendkívül érzékenyen érinteni a kínai lassulás:
a nyersanyagexportálókat, hiszen a kínai gazdaság csökkenő nyersanyagszükséglete folyamatosan lefele nyomja a világpiaci árakat is (ebbe a kategóriába tartozik Oroszország, Chile és a kőolajár-változásra érzékeny Szaúd-Arábia),
valamint az ázsiai kereskedelmi partnereket (ebbe a kategóriába szintén beletartozik a Pekinggel egyre szorosabb kapcsolatokat ápoló Oroszország, ami még súlyosabbá teheti az amúgy is rossz napokat megélő orosz gazdaság helyzetét).
Adósságválság van kibontakozóban?
A tőzsdepániknál a kínai gazdaság jóval nagyobb problémáira mutat rá cikkében Noah Smith , a Bloomberg publicistája. Az elemző szerint a világ tőzsdéin az elmúlt napokban jelentkező eladási hullám csak a leglátványosabb megnyilvánulása egy sokkal mélyebb adósságválságnak, amely kísértetiesen hasonlíthat az Egyesült Államokban a kétezres évek közepén kialakult ingatlanpiaci buborék által okozott összeomláshoz.
Smith szerint a baj forrása abban keresendő, hogy az elmúlt években elképesztő módon fejlődő kínai ingatlanszektor – és ezzel együtt az ingatlanárak – növekedéséhez a hatóságok és a kereskedelmi bankok egy árnyékbankrendszeren keresztül nyújtottak hitelt. Az ingatlanvásárlásokhoz és beruházásokhoz kölcsönöket nyújtó árnyékbankrendszer működéséhez pedig a pénzügyi szektor saját forrásai mellett kötvénykibocsátással magánszemélyektől is vontak be tőkét, ami a magas kockázat miatt jelentősen növelte a bankrendszer ingatlanszektortól függő rosszhitel-állományát.Az elemző szerint a kínai gazdaság lassulása így azért különösen veszélyes, mert magával ránthatja az ország ingatlanszektorát is. Az ingatlanok árának csökkenése pedig jelentős veszteséget okozhat a pénzügyi szektornak, annak hatása pedig jelentős csődhullámhoz vezethet.„A kínai tőzsde zuhanása valószínűleg csak az egyik tünete egy sokkal nagyobb és aggasztóbb felszín alatt zajló folyamatnak, és nagyon hasonló a nyolcvanas években Japánban történt adósság-válsághoz, amely hosszú éveken át aláásta a japán pénzügyi rendszert” – mutat rá Smith, aki szerint most mindenki arra keresi a választ, hogy a kínai gazdaság állapota milyen hatással lesz a többi fejlett országra.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!