Miért is igazi sztárok az informatikusok?

Az informatikusok az új rocksztárok, de miért nincs belőlük soha sem elég? Ez volt a címe annak a szeptemberi cikkünknek, amelynek azóta már jelentős utóélete lett: Simon Mária Tímea írása szolgáltatta az egyik témáját a harmadik alkalommal megszervezett Székelyföldi IT-konferenciának is, legutóbb pedig a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) Marosvásárhelyen megtartott üzletember-találkozójának panelbeszélgetése dolgozta fel a szakemberhiánnyal küzdő hazai IT-szektor problémáit.

A Csenteri Levente (Combridge) moderálásával zajló beszélgetésen a cikk szerzője mellett Dr. Dávid László (Sapientia EMTE), Balázs Endre (Navigator Software), Rácz Attila (Magic Solutions), Tóth Attila (Creative Instinct) és Tordai Csongor (Inter Soft) vett részt.Simon Mária Tímea elmondta, a beszélgetés témáját adó cikk ötlete annak hatására született, hogy korábban számtalan negatív hangvételű írás jelent meg a kolozsvári, de akár az egész romániai IT-szektorral kapcsolatban, amelyek szerint a hazai felsőoktatás hibája a szakemberhiány az iparágban, a nem megfelelő képzés miatt pedig a vállalatok a frissen végzetteket sem tudják alkalmazni.

„Annak próbáltam utánajárni, hogy mennyire valósak ezek a felvetések, és kiderült, hogy egyáltalán nem. Nem csupán a cikkben nyilatkozók, hanem nagyon sok más szakember is állította, hogy Kolozsváron egyenesen dübörög az IT-szektor. Emellett egy olyan erős outsourcing-alap alakult ki a városban, amire már tudnak építkezni a vállalatok a különböző innovatív ötleteiknél” – mutatott rá Simon.

Elmondta ugyanakkor, tapasztalata szerint a dinamikusan fejlődő Kolozsvári IT-szektorral szemben a székelyföldi IT-vállalatok nagyon gyakran „nem látnak tovább Székelyföld határainál, és ha mégis akkor, csak Budapestet nézik”. Hozzátette, érzése szerint még a Kolozsváron működő IT-szektor is gyakran fehér folt a térség vállalatainak, hiszen úgy követnek barcelonai vagy budapesti példákat, hogy figyelmen kívül hagyják a Kolozsváron már sikeresen működő hasonló kezdeményezéseket.Csenteri Levente ehhez a gondolathoz csatlakozva elmondta, Kolozsvár valóban Románia Szilícium-völgyévé nőtte ki magát az elmúlt 5-10 évben, feltette ugyanakkor a kérdést a beszélgetés résztvevőinek, hogy

lehet-e célja a Székelyföldi IT-szektornak utolérni Kolozsvárt?

„Véleményem szerint nem lehet cél Kolozsvár utolérése, hanem a várossal partnerségben kellene tenni a közös út megtalálása érdekében. Az IT-szektor már a modern ember életének részét képezi, teljesen körülvett minket. Hatalmasra nőtt a piac, ezért nem helyes, ha például Marosvásárhelyre Kolozsvár versenytársaként gondolunk” – mutatott rá Balázs Endre.Balázs gondolatait kiegészítve Tóth Attila elmondta, a helyi cégeknek a versenyzés helyett valóban sokkal fontosabb az együttműködés, hiszen már a multinacionális vállalatok is jelentős befektetésekkel vannak jelen a romániai piacon, emellett a frissen végzetteket is „elhalásszák”. Kiemelte, az együttműködés akár azt is lehetővé teszi a helyi cégek számára, hogy ne csak a külföldi nagyvállalatok megbízásait, az úgynevezett outsourcing munkát végezzék, hanem saját, innovatív projektekbe is kezdjenek.

Rácz Attila, a Székelyföldi IT PLus Cluster egyik alapítója elmondta, a térségükben működő kisebb IT-cégek számára valós probléma, hogy a munkaerőért folytatott harcban szinte lehetetlen versenybe szállni az Accenture, az Oracle vagy a Microsoft-szintű multinacionális vállalatokkal. „Ezek a székelyföldi IT-cégeknél jóval magasabb fizetéseket, illetve szakmai kihívásokat is tudnak ajánlani az informatikusok számára. Az a dolgunk viszont, hogy megtaláljuk azokat a szakembereket, akik azt mondják, hogy

elegük van a nagyvárosból, és otthon, Székelyföldön szeretnének dolgozni.”

A szakember kiemelte, az informatikusok hazacsábítása mellett az IT-vállalatok másik nagy kihívása a helyi vállalati szféra oktatásában rejlik. „El kell őket juttatni addig a felismerésig, hogy a jövő vállalkozásai az informatikán fognak alapulni, az lesz az egyik legfontosabb tényezője a sikernek” – mondta Rácz.Csenteri ezzel kapcsolatban rámutatott, jelentős előrelépés lehet a székelyföldi IT-szektor számára, hogy Hargita és Kovászna megye tanácsának egyeztettet megyestratégiájába nemrég került be egyik fontos pillérként az IT, így a turizmus mellett már erre a szektorra is nagy hangsúlyt fektet a két megye önkormányzata. Hozzátette, a térség vállalatainak is előnye származhat abból, hogy az IT-szektor nem helyhez kötött, „a megfelelő technológiai feltételek mellett teljesen mindegy, hogy éppen Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron vagy éppen San Franciscóban dolgozik egy szakember”.

Nagy előny, ha van informatikus képzés a városban

Dávid László, a Sapientia EMTE rektora elmondta, Kolozsvár és Marosvásárhely nagy előnye, hogy a városokban van informatikusképzés, így az ott működő vállalatok jelentős utánpótlás közül válogathatnak. Nem értett egyet ugyanakkor azzal a felvetéssel, hogy a Székelyföldet választó informatikusokban a „proteszt hozzáállást” kellene erősíteni. „Székelyföld városaiban, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is sokkal fontosabb egy vonzó jövőkép megteremtése, hogy a fiatalok ne azért térjenek haza, mert nem szeretik a nagyvárosokat, hanem azért, mert egy számukra jó alternatívát is választhatnak” – magyarázta.

Tordai Csongor szerint ennek a pozitív jövőképnek csak az alapját jelentheti az, hogy az informatikus egy jól megfizetett szakma. Az Inter Soft vezetője kiemelte, hogy a frissen végzettek számára rendkívül fontos az is, hogy az IT-vállalatok vezetői is egy erősen meghatározott jövőképpel rendelkezzenek, valamint olyan projekteket, eredményeket tudjanak már felmutatni, ami motivációt jelenthet a fiatal szakemberek számára is.

Tóth Attila ugyanakkor arra is figyelmeztett, hogy a frissen végzett fiatalok körében gyakran hamis jövőképpel is lehet találkozni. „Marosvásárhelyi környezetben nagyon gyakran találkozom azzal a problémával, hogy ugyan vannak IT végzettségű fiatalok, de a szakmán belül különösebben nem érdeklődnek semmilyen téma iránt” – mutatott rá.

Beleszólhatnak a vállalatok az informatikus-képzésbe?

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a piacnak mennyire szabad, vagy kell beleszólnia az oktatás milyenségébe, Dávid László rámutatott, a bolognai rendszer azt hozta magával, hogy csupán három éves képzést követően oklevéllel rendelkező informatikusok kerülnek a munkaerőpiacra. A professzor szerint ugyanakkor a három éves képzési időtartam arra sem elég, hogy az alaptudást megkapják a hallgatók.

„Már évtizedek óta téma, hogy az egyetemi képzés ideje alatt elsajátított tudás hány százalékát használják majd a diákok a munkájuk során. Egyes vélemények szerint körülbelül csak a 20-25%-át. Joggal tehetjük fel a kérdést tehát, hogy miért nem akár a 75%-át? Erre az a válasz, hogy a munkaerőpiaci igények folyamatos változása miatt jelenleg nem tudjuk, minek kellene alkotnia azt a 75%-ot” – jelentette ki Dávid. Hozzátette, „az informatikaoktatást végző egyetemek egyik legnagyobb dilemmája ma is, hogy mit tanítsanak: technológiát, vagy inkább gondolkodást. Az az oktatási intézmény, amely csak technológiát tanít, azt gondolom hibát követ el” – mutatott rá a professzor.