Dobjuk ki az identitásunkból a kisebbség szót!

„Nagy probléma, hogy mi magyarok nem hiszünk magunkban. Erdélyiként úgy határozzuk meg önmagunkat, mint a romániai magyar kisebbség. A kisebbség szót viszont azt gondolom, ki kell dobni, és teljesen el kell felejteni, hiszen a Kárpát-medencében 13-14 millió magyar él. Ez az Európai Unión belül a nyolcadik, kilencedik legerősebb közösséget jelenti” – mondta Kiss Antal , Magyarország Nemzeti Fejlesztési Minisztériumának miniszteri biztosa Marosvásárhelyen, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) által Magyarország csíkszeredai főkonzulátusával partnerségben megszervezett üzleti konferencián.

A miniszteri biztos Magyar-magyar, magyar-román lehetőségek a közvetlen brüsszeli források lehívására című előadásában elmondta, egész Erdély, és az egész magyar gazdasági közösség sikere azon fog múlni, hogy mennyire sikerül érdekcsoportok helyett közösségként gondolkodni és együttműködni az EU-s pályázati források lehívásában. Kiss kiemelte, az együttműködés azért is fontos, mert „az Európai Unióban rengeteg pénz van: az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai magyarságnak soha ennyi pénzforrás még nem állt a rendelkezésére”.„Ezeket a pénzeket meg kell tanulni hazahozni. Most – talán tíz év késéssel – azon dolgozunk, hogy kezdjünk el aktívan tenni ennek a folyamatnak a beindításáért” – jelentette ki. Hozzátette, az Európai Unióban mintegy 400 olyan közvetlen Brüsszelből lehívható pályázat van, amely minden EU-s állampolgár számára elérhető. A sikeres pályázási esélyek növelése, a jobb áttekinthetőség és a pozitív példák bemutatása érdekében ezért a Magyar Fejlesztési Központ létrehozta a palyazatokmagyarul.eu , valamint a nyeromagyarok.eu weboldalakat.

„Ezt a 400 pályázatot Brüsszelben írják ki, ott bírálják el, onnan küldik a forrásokat és onnan is ellenőrzik, semmilyen formában nem érinti őket a Romániában jellemző bürokrácia. Kérdés az, hogy fölvagyunk-e készülve 1,2 milliós erdélyi magyar közösségként arra, hogy román jogi vagy akár magánszemélyként részt tudjunk venni a pályázásban? Szerintem nem kellőképpen” – jelentette ki Kiss, aki kiemelte, Magyarország az EU-s tagállomok közül kiemelkedően jól szerepelt a brüsszeli források lehívásában, és szeretne segíteni az romániai magyar pályázók sikere érdekében is.

Kiszámíthatóságot hozhat az új adótörvénykönyv

A képviselőház által szeptemberben elfogadott, 2016. január 1-től érvénybe lépő új adótörvénykönyv módosításait foglalta össze előadásában Moldován Borsos Melinda , a Gedeon Richter Románia gazdasági igazgatója. Elmondta, annak ellenére, hogy az új adótörvénykönyv több cikkelye már októberben módosult, és nemrég kormányváltás is történt, a gazdasági szereplők abban reménykednek, hogy a 227-es törvény végrehajtási utasításai legkésőbb december közepéig megjelennek a hivatalos közlönyben.

A szakértő a fontosabb módosítások közül kiemelte, hogy 25 év után megjelenik a jogszabályban az a cikkely, amely szerint a járulékok és adók mértéke egy éven belül nem lesz változthatható, és az új adónemek bevezetése is csak a döntést követő egy év elteltével válik lehetővé. Moldován Borsos elmondta, az intézkedés kiszámíthatóságot hoz a romániai üzleti életben, és segít a jobb tervezésben az éves üzleti tervek kidolgozásánál.A szakértő kiemelte, az új adótörvény jelentős adócsökkentéseket is hoz: januártól az eddigi 24%-ról 20%-ra csökken az áfakulcs, emellett a háztartási és ipari célokra használt víz áfája is 9%-ra csökken, az 5%-os áfakulcs mértékét 2016-tól pedig kiterjesztik a tankönyvek, folyóiratok, sport- és kulturális rendezvények belépési díjára is.

„Az adócsökkentésekből származó bevételkiesés pótlása érdekében ugyanakkor növekedni fognak bizonyos járulékok és adók. A legjelentősebb emelkedés a helyi adók és illetékek mértékében várható, különösen az ingatlanok, épületek adója fog növekedni” – mutatott rá. Hozzátette, jövőtől szemléletében is változni fog az ingatlanadó, hiszen eddig az adó mértékét a tulajdonos személye szerint állapították meg, 2016-tól viszont az épület rendeltetése alapján fogják azt meghatározni.

Egy másik jelentős változásként Moldován Borsos kiemelte, hogy 2016-tól olyan mértékben kiterjesztik az egészségügyi hozzájárulások befizetésének kötelezettségét is, hogy „szinte nem lesz már bevétel, amire nem kellene egészségügyi járulékot fizetni”. A szakértő előadásában arra is kitért, hogy a leírható költségek esetében a pénzügyminisztérium részéről még jelentős pontosításokra van szükség, de januártól a vállalatok többet fordíthatnak a felmerülő protokoll-, valamint a szociális költségekre is.

Globális pénzügyi elnyomás alatt vagyunk

Bár keveset beszélnek róla, a globális pénzügyi elnyomás áttételesen mindenki életét befolyásolja. Bilibók Botond , a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója Globális pénzügyi elnyomás: új korszak a fejlett világ gazdaságaiban, ami ránk is hat című előadásában elmondta, hogy a közgazdaságtanban a pénzügyi elnyomás fogalma már 30 éve létezik, és a nagy gazdasági világválság (1929-1933) éveihez vezethető vissza, amikor napjainkhoz hasonlóan rendkívül magas eladósodottság jellemezte a világgazdaságot.

Bilibók rámutatott, a húszas évek végén kialakult válságból „úgy másztak ki” az Egyesült Államokban, hogy a gazdaság stimulálása érdekében rendkívül alacsonyan tartották a kamatkörnyezetet. Hozzátette viszont, hogy a nagy gazdasági válságot követő évek abban különböztek a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság utáni évektől, hogy a gyors kilábalást egy erős konjukturális nyomás, egyre gyorsuló gazdasági növekedés is segítette.„Napjainkban más körülmények között jutottunk el a nagy globális eladósodottsághoz, és ezt a régióban is lehetett érezni, elég csak a rendkívül magas magyar államadósságot, vagy a görög adósságválásgot említeni” – mondta Bilibók. Hozzátette, jelentős probléma, hogy ma alapvetően nincs konjukturális helyzet, nem jelentkezik az a gazdasági növekedés, amely a válságot követően ki tudná húzni az eladósodottságból az államokat és egyéb gazdasági szereplőket. „Ez várhatóan az elkövetkezendő évekre sem lesz jellemző” – jelentette ki.

Bilibók előadásában elmondta, a gazdaságpolitika válasza a jelenlegi gazdasági helyzetre is az egyik legerősebb válságkezelő módszerben, az alacsonyan tartott kamatokban mutatkozott meg. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az alacsonyan tartott kamatok a megtakarítások elértéktelenítéséhez vezet, és gyakorlatilag a pénzügyi rendszeren keresztül – a bankokban elhelyezett betétekre számított alacsony, sőt esetenként negatív kamat által – bünteti a megtakarítást, ami tulajdonképpen az úgynevezett pénzügyi elnyomáshoz vezet.

„Az alacsonyan tartott kamatok ennek ellenére is jó válságkezelő megoldás, a gazdaságpolitika jelenleg nem tud ennél jobbat kitalálni. Ha az alacsonyan tartott kamatlábak által alacsony a pénz jövőértéke, akkor a lakosság megtakarítás helyett a fogyasztás, a vállalati szektor pedig a beruházások növekedésével járulhat hozzá a gazdaság bővüléséhez” – magyarázta a szakértő.

Bilibók arra is kitért, hogy az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően bizonyos feltételek mellett a hitelezés fellendülése is „egy rendkívül egészséges” eszköze lehet a gazdasági növekedés beindításának.„Ez a környezet sokáig fennmaradhat. A pénzügyi megtakarítások kockázatmentes oldalának – a bankbetétek elhelyezésének, vagy az állampapírok megvásárlásának – hétköznapi értelemben sok értelme már nincs, hiszen 0, vagy ahhoz közeli kamatokért tartanánk ott a megtakarításainkat. Ezért érdemes kockázatosabb területre is elmenni, legyenek azok vállalati kötvényekhez, részvényekhez vagy ingatlanhoz köthető befektetések, esetleg működőtőke beruházások” – mutatott rá a vezérigazgató.

Magyar vezetésfejlesztő szimulátor is bemutatkozott

A konferencia utolsó előadójaként Vécsey Bánk , az Aleas Simulations alapító partnere az Erdélyből származó Csíkszentmihályi Mihály pszichológia professzorral partnerségben kifejlesztett FLIGBY (Flow is Good Business) vezetésfejlesztő szimulátort mutatta be. A Flow-elmélet alapjaira épülő játékosított vezetésfejlesztő alkalmazás 2012-ben Seattle-ben elnyerte az International Serious Play Awards vállalati aranyérmét.

A vezetésfejlesztő szimulátorral a játékos egy borászat virtuális irányítását veszi át, az eddig több ezer vezető által kipróbált szimulátor a játékos döntései, és az adott helyzetekre nyújtott reakciói alapján 29 meghatározó leadership készséget tesztel és mér. A szimulátor a kategóriájában az egyik legnagyobb kompetencia adatbázisának köszönhetően rendkívül részletes kompetencia-térkép kirajzolására és értelmezésére alkalmas felülettel nyújt segítséget az alkalmazottakról a felsővezetők számára.

Vécsey elmondta, a játék elkészítése 5 évet vett igénybe, de a fejlesztésre szánt költségvetést és időkeretet is jelentősen sikerült meghaladni. Arra is kitért ugyanakkor, hogy 2010-ben csak az Egyesült Államokban a vállalatok 2,1 milliárd dollárt költöttek vezetésfejlesztő szimulációkra, ez az összeg 2015-re 14,7 milliárd dollárra növekedett. „Egy dinamikusan növekvő piacról beszélünk, amelyen a megoldások egyre drágábbak, és egyre összetettebbek lesznek”.„A játék folyamán a személyiségnek a nyers valósága nagyon hamar tálcára kerül. Egy kérdőíves tesztet kitöltő személy például gyakran eltöpreng azon, hogy a milyen válasznak örülne a kérdés megalkotója, ezzel szemben egy játék-alapú szimulátornál az ember feltétel nélkül saját magát adja, így a visszajelzések pontossága is jóval megbízhatóbbnak számít” – mondta Vécsey.

A konferencia Informatikusok az új rocksztárok című panelbeszélgetéséről egy külön cikkünkben számolunk be.