Ha feltűnne az üzleti jótündér, miben tudna neked segíteni?

Hány lehetőséged úszott már el azon, hogy nem tudtál jó első benyomást kelteni, vagy nem tudtad átadni a kiszemelt személynek az üzeneted? Ha 30 másodperced lenne meggyőzni egy befektetőt, vagy üzleti partnert, mit mondanál neki? A Kreatív Kolozsvár estek keretében Schleer Tamás sorozatvállalkozó, üzletfejlesztési szakember, startup tanácsadó, networking és personal branding szakértő segített Kolozsvár kreatív fiataljainak elsajátítani a kapcsolatépítés alapjait. Schleer dolgozott a Red Bull Magyarországnál, egy évig turnézott a világ körül a Red Bull Air Race nemzetközi csapatával. Az elmúlt években startupokat épít, és főként fiatalokat segít vállalkozni tanácsaival.

Schleer Tamás: 30 másodperced van, hogy felhívd magadra a figyelmet.

• A personal brandingnek nincs értelme akkor, ha nem tudjuk használni valamire. Aki a personal branding létrehozásában gondolkodik, el akar adni valamit.

• Branding nincs termék vagy szolgáltatás nélkül, ezek nélkül csupán öncélú művészet. A személyes márkaépítésnél mi vagyunk maga a márka, gyakorlatilag nekünk kell lenni a terméknek, amit márkázunk. Ezért kulcsfontosságú, hogy először magunkat fejtsük meg: mit akarunk csinálni, mi az az érték, amit azzal teremtünk, amit csinálunk? Ha tisztában vagyunk ezekkel az értékeinkkel, akkor azt le kell kommunikálni az emberekkel. Két lehetőségünk van: az egyik az online, a másik az offline világ. Utóbbi sokkal izgalmasabb.

• Az online világnak saját eszközei vannak. Ebben a világban kell, hogy legyen egy arculatunk, amely a branding egyik alapja. Az arculatnak pedig mindenképp köze kell legyen ahhoz az értékhez, amit teremtünk. Az online arculat elkészítését javasolt szakemberekre bízni. Ahhoz, hogy megfelelő jelzésekkel, információkkal tudjunk szolgálni az elkészítéséhez, meg kell fejtenünk a víziónkat, a missziónkat, és értékeket kell felsorakoztatni. Mit tud a márkánk, és mi különböztet meg a piacon lévőktől.

• Az online personal branding egyik legfontosabb eszköze a személyes honlap. Ugyan a Facebook, a Linkedin és a Pinterest is a személyes brandépítés eszköztárába tartoznak, ezeken a portálokon magának az egyénnek kell alkalmazkodnia a felülethez. A legnagyobb baj ezekkel, hogy olyan típusú kommunikációt kell rajtuk folytatni, amit elvárnak az ott jelen levő felhasználók, ellenkező esetben teljesen idegenek leszünk a közösségtől. Emiatt ezeken a felületeken kisebb hasonulásra vagy alkalmazkodásra van szükség.

• Vitatéma, hogy lehet-e használni szakmai jellegű tartalmak megjelenítésére a Facebookot. Ideális az, ha van egy saját személyes profilunk, ahol az ismerősökkel tartjuk a kapcsolatot, és a vállalkozásunknak adunk egy másik identitást, egy vállalati Facebook-profil létrehozásával.

• A szakmai gondolatokat mindenképp a „szakmai Facebookon”, a Linkedinen érdemes megosztani. A nemzetközi üzleti világban a Linkedin az egyik legjobb szakmai kapaszkodó, mindenki figyel mindenkit, ezért a kérdés nem az, hogy a leendő partnerek, munkaadók, üzletfelek ellenőrizni fogják-e a digitális lábnyomunk, hanem az, hogy mikor és milyen céllal.

• Weboldal-készítő alkalmazással érdemes létrehozni egy olyan márkaoldalként funkciónáló saját honlapot, amelyen van kommunikációra használható blogfelület is. A saját weboldal azért jó, mert egyfajta központi gyűjtőhelye a saját online tartalmainknak. Hasznos taktika, ha a weboldalon megjelenő könnyedebb hangvételű tartalmakat a Facebookon, míg az inkább szakmai tartalmakat Linkedinen osztjuk meg. A Google-kereső a közösségi portálokon is megjelenő információ forrását általában fennebb tolja a keresési találatoknál, így a saját honlap hatékony megjelenési felület is.

• Az offline kommunikáció, a networking kiemelten fontos az üzleti életben. A világ nyugati felén normális, hogy teljesen ismeretlen emberek mesélnek egymásnak saját üzletükről, vagy üzleti ötleteikről. Ez a kelet-európai kultúrában nem jellemző. Sőt, a kommunikáció kezdeményezését nálunk nagyon sokan már az elején elrontják egy tiszteletlen vagy megalázkodó kézfogással, illetve a nem helyes testtartással.

• A kommunikáció indítása nagyon fontos: általában 3 másodperc alatt alkotunk véleményt valakiről, és 30 másodpercnél tovább nem igazán vagyunk hajlandóak egy éppen bemutatkozó személyre figyelni. Ha üzleti partnert keresünk, proaktívan meg kell kérdezni azt is, hogy miben tudunk mi neki segíteni. Példa: ha én lennék az üzleti jótündér, és te kívánhatsz valamit, akkor miben tudok neked segíteni?

Hild Imre: az ötlet csak tippek sorozata, nem ér semmit.

Hild Imre 1993-tól 11 évet élt az Egyesült Államokban. Ott végezte az egyetemet és szerzett MBA fokozatot, majd 1998-tól a Lehman Brothers alkalmazásában állt. 2003-ban hazaköltözött Magyarországra, ahol két vállalatot alapított, először a Hild Életjáradék, majd az OTP Életjáradék nevű pénzügyi szolgálatatókat. A két vállalattal összesen 48 milliárd forintnyi portfóliót raktak össze a gazdasági válság kezdetéig. Hild 2009 óta induló vállalkozásokkal foglalkozik mentorként és befektetőként. Eddig félmilliárd forint értékben finanszírozott startupokat.

• Az ötlet önmagában nem ér semmit, hiszen csupán tippek sorozata: arról, hogy van egy probléma, hogy annak van egy megoldása, tipp arra, hogy pontosan hogy fogjuk a problémát megoldani, egy tipp arról, hogy pontosan most van szükség a megoldásra és egy tipp arra, hogy a kiválasztott ügyfélkörnek éppen mi fogjuk megcsinálni. Öt tippel lottózni kell, nem pedig befektetőt vadászni.

• Az ötlet akkor válik értékessé, amikor vállalkozást indítunk, és elkezdünk kísérletezni. A kísérletezés azt jelenti, hogy feltételezünk dolgokat. Minden vállalkozás legalább 15 feltételezéssel indul, ami önmagában csak akkor válik problémává, ha a vállalkozó a feltételezéseit tényeknek gondolja. Ha tényekre alapozva indítunk vállalkozás, akkor az egy nagyon jó vízió megvalósítása lehet, amikor viszont feltételezésekre alapítunk vállalkozást, az egy hallucináció megvalósítása.

• Ezért van az, hogy 100 startupból csupán egy működik. Annál az egy vállalatnál ugyanis vagy véletlenül bejönnek a feltételezések, vagy van egy olyan vállalkozó a képben, aki józanul gondolkodik.

• Minél többet beszélünk a potenciális piacunkkal, a lehetséges vásárlóinkkal, annál értelmesebb dolgokat tudunk megfogalmazni a termékünkről vagy szolgáltatásunkról, és annál nagyobb lesz a létjogosultsága. Kétféle megoldásról lehet beszélni: az egyik a nice to have megoldás, amely a potenciális ügyfélnek ugyan választ jelent egy problémájára, de nem létfontosságú, a másik a must have típusú megoldás, amelyet az ügyfél annyira szeretne magának, hogy „az már szinte fáj”. Ezért ajánlott inkább must have típusú megoldásokon dolgozni.

• A jó vállalkozó egyik legfontosabb tulajdonsága a kiváncsiság, hiszen minden információt meg akar szerezni az adott piacról, szegmensről vagy ügyfélről. A jó vállalkozó emellett türelmetlen is: gyorsan szeret dolgozni, rövid ideig kutat és tesztel, és a lehető leggyorsabban konklúzióra akar jutni. A vállalkozások első szakaszában pontosság helyett fontosabb a gyorsaság, hiszen „a gyorsabb nyeri a futamot”.

• Budapest 1,7 milliós város, és összesen három onnan induló sikeres startupról tudunk. Ennek ellenére harmincnál is több kockázati tőkebefektető van a magyar fővárosban, ennyire viszont nem lenne szükség.

• „Olyan emberek dolgoznak ezeknél a cégeknél, akik nem tudják, hogy néz ki egy jó vállalkozás”. Azért nem tudják, mert korábban befektetési bankárok, vagy vállalati pénzüggyel foglalkozó szakemberek voltak, akik arra szakosodtak, hogyan lehet egy létező vállalkozást átstrukturálni. Ezért azt gondolják a kezdő vállalkozókról is, hogy azért keresik meg őket, mert nem tudnak mit kezdeni a saját ötletükkel.

• Sok vállalkozó azt gondolja, hogy a kockázati tőkebevonás siker, de ez nem így van. Az a siker, ha van elég ügyfelünk, aki el tudja tartani a céget, vagy legalább be tudjuk bizonyítani a gyors növekedés által, hogy a cégnek van létjogosultsága a piacon, emellett pedig alacsonyan tarthatóak az ügyfélszerzési költségek is.