Elveszik a munkánkat, és még a szociális rendszereket is felélik a gazdasági bevándorlók?

Egyre gyakrabban éri az a vád az Európát akár életük kockáztatásával elérő embereket, hogy többségük valójában nem is menekült, hanem a kontinensre egy jobb élet reményében érkező gazdasági bevándorló. S bár ekkora embertömeg érkezésének gazdasági hatásait valóban nagyon nehéz megítélni, sokan – köztük vezető politikusok is – nem kívánatos jelenségként beszélnek a gazdasági bevándorlás kérdéséről. De valóban ilyen nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy negatív hatásai vannak egy adott ország gazdaságára nézve a migrációnak? A legtöbb tanulmány szerint ez nem is annyira egyértelmű, sőt, gazdasági szempontból összességében sokkal több pozitív, mint negatív hatásról számolnak be a szakemberek.

A migráció társadalmi és gazdasági hatásainak kérdése már évtizedek óta az egyik legfontosabb vitatémát szolgáltatja. Csak az elmúlt 5 évben több ezer tanulmány látott napvilágot a kérdésben, amelyek ugyanakkor rendkívül változatos következtetéseket vontak le a migráció gazdasági hasznával, vagy éppen költségeivel kapcsolatban. Ennek nagy valószínűséggel az az oka, hogy a migránsok eltérő képzettsége, illetve a fogadó országok eltérő ösztönző, vagy éppen ellenösztönző politikája miatt szinte lehetetlen felállítani egy általános migráns-profilt, vagy költség-haszon elemzést.Abban ugyanakkor a kutatások többsége egyetért, hogy a meglehetősen vegyes hatású társadalmi-gazdasági jelenségnél a fogadó országok lakosságának éppen a klasszikus félelmei nem igazán jelentkeznek. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tavaly kiadott tanulmánya szerint hosszú távon nem megalapozottak azok a aggályok, miszerint a gazdasági bevándorlók:

• kiszorítják a hazai munkaerőt,
• jelentősen csökkentik a munkabéreket,
• és negatív hatással vannak az adott ország szociális rendszereinek (egészségügy- és nyugdíjrendszer) fenntarthatóságára.

Az OECD szakértői kiemelik, az elmúlt 50 évet vizsgáló legfrissebb tanulmány szerint a szervezet tagállamaiban a bevándorlók adó- és járulékbefizetései összességében körülbelül 0,3%-kal magasabb szintet tettek ki az általuk kapott szociális ellátások értékénél. A tanulmányban arra is rámutatnak, hogy a bevándorlók nettó befizetései azokban az országokban érték el a legmagasabb szintet (Svájcban és Luxemburgban például a GDP 2%-át), ahol a magasabb végzettségűek felülreprezentáltak voltak a bevándorlók körében.

Az elemzés legjelentősebb megállapítása talán mégis az, hogy a legtöbb vizsgált országban a közhiedelemmel ellentétben a szakképzetlen és alacsony jövedelmű bevándorlók államháztartáshoz való nettó hozzájárulása (adó- és járulékbefizetések valamint a szociális ellátás értéke közötti különbség) a vizsgált időszakban magasabb volt, mint az adott országban született alacsony jövedelmű lakosság nettó befizetése. Abban a néhány országban pedig, ahol ez nem teljesült, az elemzők szerint a bevándorolt munkavállalók jóval alacsonyabb bérért voltak kénytelenek dolgozni, ami a hozzájárulásuk mértékét is jelentősen korlátozta. Az elmúlt évek adatai szerint tehát a bevándorlók az OECD tagállamokban bár nem tudtak jelentősebb bevételt hozni az államkasszába, összességében plusz tehert sem jelentettek a szociális ellátórendszer számára. Ahogy arra a tanulmány is rámutat, a legtöbb bevándorló ugyanis nem azért érkezik egy-egy országba, hogy az ottani szociális ellátórendszerből részesüljön, hanem jellemzően munkát keresnének a saját maguk, illetve a sok esetben otthon maradt családtagok anyagi helyzetének javítása érdekében. Az OECD szakértői szerint ezért az államoknak a bevándorlók integrációjára sokkal inkább

hosszú távú befektetésként, mintsem költségként kell tekinteniük.

Ezt támasztják alá azok az adatok is, amelyek szerint az elmúlt 10 évben az európai munkaerő-állományban bekövetkezett növekedés 70%-a a bevándorlóknak volt köszönhető. Az elemzés szerzői kiemelik, hogy a migránsok az egyre inkább elöregedő európai munkaerőpiacon a magas és az alacsony képzettséget igénylő szakmákban is egyre nagyobb szükségletet elégítenek ki, és jelentősen elősegítik a munkaerőhiány miatt egyre több iparágban jelentkező munkaerőpiaci feszültségek tompítását. S ugyan ez valóban mérsékelt munkabércsökkenéshez vezethet, de csak azokban az iparágakban, ahol az átlagbérek a munkaerőhiány miatt értek el megalapozatlanul magas szintet.

Az európai országokban jellemző tendencia, hogy a bevándorlók olyan pozíciókat, úgynevezett hanyatló foglalkozásokat töltenek be, amelyek az adott ország lakossága számára már nem jelentenek vonzó alternatívát. Ez az egyik oka annak, hogy a közhiedelemmel ellentétben minimális mértékben jelentkezik a migráció úgynevezett kiszorító hatása, vagyis az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint csak kisebb csoportokat – a szakképzetlen idősebb korosztályt, illetve már az országban élő bevándorlókat – veszélyeztet az, hogy a bevándorlók elveszik az országban született lakosság munkáját. Az OECD tanulmánya arra is rámutat, hogy a tagállamokban a vizsgált időszakban a migráció pozitív hatással volt a gazdasági növekedésre, emellett az innovációt is serkentette. Nem tudtak az elemzők ugyanakkor egyértelmű következtetést levonni a bevándorlók egy főre eső bruttó hazai össztermékre gyakorolt hatásával kapcsolatban, hiszen a bevándorolt lakosság a legtöbb országban még mindig alacsonyabb munkabérért kénytelen munkát vállalni.A német vállalatok tárt karokkal várják a menekülteket„A menekültek között sok a fiatal, jól képzett és motivált munkaerő, pontosan ilyen alkalmazottakat keres a Daimler” – mondta Dieter Zetsche , többek között a Mercedes-Benzt is tulajdonló vállalatcsoport vezérigazgatója múlt hét elején a Bildnek adott nyilatkozatában. A Daimler vezetője azt mondta, hogy azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a menekülttáborokban informálják a migránsokat azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudnának munkát vállalni Németország egyik legnagyobb vállalatcsoportján belül.Zetsche szerint Németország számára a bevándorlók nagy lehetőséget jelentenek, segíthetnek az életszínvonal megtartásában vagy javításában, ahogyan azt ez elmúlt évtizedekben az országba érkező vendégmunkások is tették.

Az AFP hírügynökség beszámolója szerint a német vállalatok körében egyre többen csodafegyverként tekintenek a menekültekre a társadalom elöregedése miatt utánpótláshiánnyal küzdő vállalatok számára. Ulrich Grillo , a német iparszövetség (BDI) elnöke szerint, ha sikerül a menekülteket gyorsan bevonni a munkaerőpiacra, saját magán is segít az ország.A Prognos intézet előrejelzése szerint 2020-ban 1,8 millió, 2040-ben pedig már 3,9 millió ember fog hiányozni a német munkaerőpiacról, ha nem történik változás. Grillo szerint azonban a munkaképes menekültek beáramlása ezt megváltoztathatja, különösképpen azért, mert a migránsok jelentős része fiatal, és a közhiedelemmel ellentétben „ténylegesen jó képzettséggel rendelkezik”.A mi problémáinkat is megoldhatnák a menekültek?Bármilyen furcsán is hangzik egy kelet-európai ország esetében, de a demográfiai változások miatt belátható időn belül nálunk is súlyos munkaerőhiány jelentkezhet. Cristian Hostiuc , a Ziarul Financiar szerkesztőségi igazgatója véleményanyagában rámutat , Románia egyre inkább kimeríti a munkaerőpiac növekedésére felhasználható belső forrásait. Ennek eredménye szerinte még egyelőre csak az IT-szektorban jelentkezik, viszont az országba érkező külföldi ipari vállalatok is gyakran azzal a problémával szembesülnek, hogy egyre nehezebben találni szakképzett munkaerőt. Hamarosan pedig a mezőgazdasági és az építkezési szektor is hasonló problémákkal fog találkozni.Hostiuc szerint Románia mindössze 200-300 ezer új alkalmazottat lesz képes az elkövetkezendő években a vállalatok rendelkezésére bocsátani, ez a szám ugyanakkor egy (a felzárkózó országoknál elvárható) éves 4%-ot is meghaladó gazdasági növekedés mellett nem tudja majd kielégíteni a gazdaságban felmerülő munkaerőpiaci igényeket. S bár azt a szerző is elismeri, hogy jelentős egyenlőtlenségek jelentkeznek Románia megyéi közt is – az üzleti forgalom 70%-át 8 megye adja –, szerinte ahhoz, hogy Románia gazdasági fejlődése, valamint a szociális rendszerei (nyugdíjrendszer) is fenntarthatók maradjanak, az elkövetkezendő években legalább 1 millió új munkavállalóra lenne szükség.„(A külföldi beruházók számára) Románia már nem is annyira olcsó célpont, és ez egyre inkább érződik a munkaerőpiacon is. Az IT-szektor rendkívüli módon növelte a bérszintet az összetettebb munkát végzők körében. Ez a trend várhatóan folytatódni fog, és más iparágakban – mint a pénzügyi szektor vagy az ipar – is jelentős bérnövekedéseket idézhet elő. A munkaerőhiány miatt egy évtizeden belül a hazai munkaerő túl drága lesz a termelési kapacitásaihoz viszonyítva” – írta Hostiuc Egyetlen növekedési esélyünk a határaink megnyitása című véleményanyagában.A bevándorlók döntő többsége azonban nagy valószínűséggel Németországban szeretne majd élni. Becslések szerint év végére a számuk elérheti akár a 800 ezret is. Wolfgang Sch ä uble német pénzügyminiszter szerint országa rövid távon meg fog tudni birkózni a helyzet menedzseléséhhez szükséges költségekkel. A német politikus a napokban arról is beszélt, hogy a bevándorlók a közpénzügyek, valamint a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tételéhez jelentős mértékben járulhatnak hozzá. A bevándorlók gazdaságra gyakorolt hosszú távú hatása viszont jelentős mértékben azon fog múlni, hogyan sikerül őket integrálni a munkaerőpiacra.