Változnak az erőviszonyok, már nem Bukarest-függő a román gazdaság

A 2008-as gazdasági válságot megelőző időszakban a romániai vállalatok összesített üzleti forgalmának (árbevételének) mintegy 63%-át adták a bukaresti vállalatok. Az elmúlt hét évben ugyanakkor jelentősen változtak az erőviszonyok, ahogy az a Ziarul Financiar elemzéséből is kiderül, a fővárosi cégek árbevétele hét év alatt több mint harmadával csökkent, Bukarest így 2014 végére már csak 37%-át adta az ország összesített üzleti forgalmának.

Az alacsonyabb költségek és az oktatás színvonala vonzza a cégeket

Az elemzők a folyamatot azzal magyarázzák, hogy a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság kitörését követően a befektetők kénytelenek voltak újraértékelni a hazai fejlesztési lehetőségeiket. A fővárossal szemben egyre vonzóbb alternatívát kezdtek jelenteni Románia más nagyvárosai, ahol a jóval alacsonyabb termelési költségek – főként alacsonyabb munkabérek – mellett adódott a lehetőség hasonló minőségű termékek és szolgáltatások előállítására.A Ziarul Financiarnak nyilatkozó Laurian Lungu gazdasági elemző ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagyobb romániai városok elmúlt években tapasztalható gazdasági előrelépésének egy másik magyarázata a vállalatok egyre specializáltabb munkaerő iránti igénye. A cégek ugyanis egy-egy új beruházási döntés meghozatalánál leginkább a helyi szinten fellelhető szakemberek száma és az oktatás színvonala miatt döntenek, legtöbbször egyetemi központok mellett.

Hogyan teljesítettek a jelentős magyar lakosságú megyék?

A jelentős magyar lakosságú megyék összesített üzleti forgalmának növekedése eléggé vegyes képet mutat az elmúlt hét évben. Hargita és Kovászna megye ebből a szempontból is a mezőny második felében helyezkedik el, az összesített üzleti forgalom csupán 23, illetve 21%-kal bővült a két megyében 2008-hoz viszonyítva. A többi megyéhez hasonlított gyenge növekedés egyik magyarázata, hogy mindkét székelyföldi megyében több mint ezerrel csökkent 2008 óta a vállalkozások száma.A gazdasági válság kitörését megelőző évhez viszonyítva 700-zal kevesebb vállalat van bejegyezve Maros megyében is, az ottani cégek mégis megduplázták a megye üzleti forgalmát a 2008-2014-es periódusban. Az erdélyi megyék közül különösen nagyot nőtt az üzleti forgalom Szeben (145%), Arad (123%), Fehér (110%) és Temes megyékben (96%), de 50%-nál magasabb az üzleti forgalom növekedése Brassó (80%), Szatmár (78%), Szilágy (68%), Beszterce-Naszód (60%), Bihar (59%) és Kolozs megyében (57%) is az elemzett időszakban.

A kereskedelmi cégjegyzék adatainak részletesebb vizsgálatából kítűnik, hogy a legjobban teljesítő erdélyi és bánsági megyék (Szeben, Arad, Fehér és Temes megye) leginkább a német autóipari holdingokhoz köthető autóalkatrész-gyártó üzemek érkezésének köszönhették a megyék üzleti forgalmában bekövetkezett rendkívüli növekedést. Az említett megyékben ugyanakkor az autóipar mellett az elmúlt 2-3 évben egyre nagyobb szeletet foglal az összesített üzleti forgalomból az IT-hoz köthető iparágak folyamatosan bővülő tevékenysége is.A Ziarul Financiar elemzésében arra is rámutat, hogy szinte alig érzékelhető Kolozs megye gazdaságán a Nokia távozása. A finn vállalat által hagyott mintegy 2 milliárd eurós „űrt” szinte észrevétlenül töltötte be az olasz De’Longhi, valamint az a 2 500 új vállalkozás, amelyet a vizsgált időszakban a megyében jegyeztek be. Emellett a megye üzleti forgalmához egyre nagyobb hozzájárulása van a német Bosch-nak is, valamint az IT-szektor kiemelkedő teljesítményének.A legjobban teljesítő romániai megye Argeş, ahol az üzleti forgalom a válság ideje alatt együtt növekedett az azóta a Bukarestben bejegyzett OMV Petromot is megelőző, és Románia legnagyobb vállalatává előlépő Dacia árbevételének bővülésével. A Dacia amellett, hogy szinte minden évben növelni tudta árbevételét, olyan kisebb beszállítókat is maga köré vonzott, amelyek a megyét a román export központjává léptették elő.