A város teljesít, de a Kolozsvár-feeling még hiányzik

Az emberek fejében rengeteg Kolozsvár-kép létezik: van az egyetemisták Kolozsvárja, a kolozsváriak Kolozsvárja, de valószínűleg az üzletemberek is eltérően szemlélik a várost. Kolozsvár városmárkájának építése ezért is rendkívül összetett feladat, de egy letisztult városmárka számos előnnyel járhat – hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Kádár Magor (BBTE, Terra Nova Képzési és Kommunikációs Központ), Seer László (BBTE, Magnum Opus Marketing & Communication) és Makkai Bence (fotóművész, Vizualitas Studio) meghívásával a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója szervezett Kolozsvár, mon-amour ! címmel.

A szakértők szerint, ugyan vannak hasonlóságok a különböző termékek és egy város márkázása között, a feladatot sokkal szerencsésebb a személyes brandinggel összehasonlítani. „A város is él, akárcsak egy személy. Egy termék sok mindent eltűr, de egy személy beszél, gondolkodik és valamilyen formában megnyilvánul. Nem mindig úgy, ahogy előre elképzeltük. Egy város is ilyen, hiszen sokkal több komponense, mondhatjuk, hogy sokkal több személye van” – mondta Kádár.

Hozzátette: a városmárkázás azért is nehéz feladat, mert nem csupán az ott élő ismerősök, hanem az adott városhoz köthető hírességek, és a mindenkori képviselők is szerepet játszanak a városmárka kialakulásában.A szakemberek egyetértettek abban, hogy amikor városmárkázásról beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Kolozsvár fizikai, vagy akár szellemi vonzáskörzetéhez tartozó elemeket sem. Kiemelték, nemcsak a kolozsváriaknak kell legyen beleszólása abba, hogy mit jelent a város, mint márka, hiszen a városhoz nemcsak a környező települések, hanem egy régió is hozzátartozik.

Számos előnnyel jár egy letisztult városmárka

Makkai szerint Kolozsvár a fesztiválokkal, a sporteseményekkel, a Kolozsvári Magyar Napokkal és a többi jelenleg létező rendezvénnyel is nagyon nehezen tudja elhelyezni magát a potenciális idelátogatók mentális térképén. Elmondta, egy letisztult városmárka tulajdonképpen egy iszonyatosan kemény munka és folyamat következménye, hiszen a számtalan városmárka kialakításával kapcsolatos véleményt „egyetlen vektorrá kell alakítani”.Kádár ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy egy letisztult városmárka a turisták számára leegyszerűsítve azt jelentené, hogy tudják, hova jöhetnek, és jönni is akarnak a városba. „Klasszikus példa, hogy amikor a Kolozsvári CFR a Bajnokok Ligájában játszott, megsokszorozódott a városra rákeresők száma. Ha a város meg tud jelenni, és nyújtani is tud valamit, akkor láthatóvá is válik.”

Erdélyben, sőt Kelet-Európában sincs olyan város, amelynek Kolozsvárhoz viszonyítva sokkal jobb lenne a helyzete a városmárkázás terén – mutatott rá Makkai, aki arra is kitért, hogy az erdélyi települések gyakran azért kerülnek nehéz helyzetbe, ha márkázni akarják önmagukat, mert arról általában „van egy román és egy magyar elképzelés is, ami nagyon érzékennyé teszi a kérdést”.

Mátyás király az egyik lehetőség?

A szakemberek abban is egyetértettek, hogy a városnak ki kellene használnia azt a lehetőségét, hogy Kolozsváron született a magyarok egyik legnagyobb királya. „A turistáknak el kell mesélni Mátyás történetét, rá fel lehet építeni egy sztorit és a turizmust is. Külön lehetőség, hogy nagyon sokan magukénak vallják, köztük a románok és a magyarok is” – emelte ki Kádár.Kádár szerint a városmárkázásban nagyon sok olyan pozítív példával is találkozhatunk, amikor egy város saját maga vállal fel egy szerepet, és idővel rá is szolgál arra. Jó példa Sepsiszentgyörgy, amely Székelyföld kulturális fővárosaként határozta meg önmagát, és ezt a szerepet jól is használta, megtöltötte tartalommal.

Kolozsvár, mint IT-központ

A beszélgetés résztvevői a kolozsvári IT-szektor térnyerésében rejlő lehetőségekre is kitértek. Seer László szerint a Kolozsvár Kelet-Európa Szilícium-völgye elnevezés is védjegye lehet Kolozsvár márkájának, hiszen a városnak van hozzá potenciálja, hogy valóban IT-központtá váljon. Rámutatott ugyanakkor, hogy az elnevezés fenntarthatóságának egyik nagyon fontos feltétele, hogy a helyi, zömében outsourcing-jellegű munkát végző vállalatok tevékenysége kutatás-fejlesztéssel is bővüljön.

„Számtalan példa volt arra a világ más régióiban, hogy egy outsourcing-központban megdrágult az életszínvonal, és a vállalatok továbbálltak. Ez nálunk is közös félelme a szakembereknek, amelyet úgy lehet elkerülni, hogy az outsourcing-központ idővel K+F központtá alakul” – mondta Seer.

Időt kell még adni Kolozsvárnak

„Kicsit hagyni kell még élni a várost, hogy magától alakuljon az, amit a fejünkben lévő sok Kolozsvár-kép által alakított Kolozsvár-feelingnek hívunk. Ez lehet, hogy mindenkiben másként jelentkezik, ugyanakkor egy pozitív komfortérzés kialakulásához is vezet. Ez pedig önmagában építi a városmárkát” – jelentette ki Kádár. Hozzátette, a városnak emellett olyan projektekre is szüksége van, mint például az Ifjúsági Főváros, amely mögé feláll az egész város, és nagyban segíti a stratégiai gondolkodást.

Ezzel kapcsolatban Makkai elmondta, a városmárkázási folyamatokba be kell vonni a civil szférát, és érdekeltté kell tenni a gazdasági szférát, de jelentős mentalitásváltásra van szüksége a gazdasági szférának is. „A win-win szituációkból át kell térnie a win-win-win szituációkra. Ez azt jelentené, hogy a két üzletfélen kívül egy harmadik fél is nyer a kezdeményezésből, amely lehet egy közösség, a város, egy színjátszókör vagy akár egy gyerekfocicsapat” – magyarázta.

Kolozsvár teljesít

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Kolozsvár tartalmi szempontból nagyon jól teljesít. Makkai rámutatott, a Kolozsvári Állami Magyar színház világszinten is elismert, volt jó focicsapatunk, a média szerint Románia két legnagyobb fesztiválja is a városban, vagy a város közelében kerül megszervezésre. Hozzátette, a TIFF és a TIMAF is jelentős rendezvények, de mindezek mellett a városmárka kialakításánál azokról a kolozsvári szórakozóhelyekről sem szabad megfeledkezni, amelyek elismert fellépőkkel vannak jelen Európa körforgásában.