Idegesítő ügyfelek, időhiány és hosszú munkaidő. Íme a legnagyobb stressztényezők

A problémás ügyfelek és munkatársak kezelése, valamint az ezzel szorosan összefüggésbe hozható stressz az egyik legnagyobb kockázati faktor az Európai Uniós és a romániai munkahelyeken is – derül ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség elemzéséből .A tanulmány szerint a fizikai munkavégzéssel járó kockázatok – mint a fájdalmas vagy fárasztó testhelyzetek – továbbra is az aggodalom egyik fő tárgyát képezik, a vállalatok mégis azt jelezték, hogy míg a fizikai munkavégzésben keletkező veszélyeket némiképp tudják kezelni, a pszichoszociális munkahelyi kockázati tényezőkre, mint a problémás ügyfelekkel vagy időszűkével szembesülő alkalmazottak, a vállalatok jelentős része nem tud megfelelő eszközökkel reagálni.Pedig az Európai Unióban megkérdezett intézmények esetében legnagyobb arányban ezek a kockázatok jelentkeznek. A felmérésben résztvevő mintegy 49 ezer vállalat vagy intézmény majdnem 60%-a nyilatkozott úgy, hogy a mindennapi tevékenységük végzése közben, a tevékenységi körtől függően találkoznak problémás ügyfelekkel, betegekkel, diákokkal stb.Emellett az időszűke, a hosszú vagy rendszertelen munkaidő és a munkahely bizonytalansága jelentik a legnagyobb pszichoszociális kockázatokat, de nem elhanyagolható stressztényező az sem, hogy a munkavállalóknak nincs ráhatásuk a munkatempóra, vagy a munkahelyi folyamatokra. Az alábbi ábra az intézményekben jelen levő kockázati tényezőket foglalja össze:A tanulmány a különböző iparágakban, tevékenységi ágazatokban jelentkező, két leggyakrabban említett kockázati tényezőt is összefoglalta. Eszerint a gépek vagy kéziszerszámok okozta balesetet tartják az elsődleges veszélyforrásnak az építőiparban, a hulladékgazdálkodási ágazatban, valamint a víz- és áramellátási szektorban.A problémás ügyfelek, betegek, diákok kezelése ugyanakkor az oktatásban, a humánegészségügyben, a szociális ellátásban, valamint a kereskedelemben, a szállításban, az élelmiszeriparban és vendéglátóiparban dolgozók számára okozza a legnagyobb stresszhelyzetet.

A nagyobb intézményeknek megterhelőbb a kockázatkezelés

Érdekes módon a legkisebb mérettartományba eső intézmények ritkábban jelezték, hogy túl megterhelő lenne a rendszeres munkahelyi kockázatértékelés: az 5-9 főt foglalkoztató intézmények 22%-a, míg a 250 főnél többet foglalkoztatók 31%-a tartja megterhelőnek a pszichoszociális tényezők kezelését.Az országok közti összevetésből kissé meglepő módon az derül ki, hogy romániai intézmények közel 90%-ában rendszeresen kerül sor munkahelyi kockázatértékelésre, és ezeket a folyamatokat nagyon gyakran az alkalmazottak végzik el.Az is meglepő, hogy Románia mennyire elől szerepel azon a listán, amelyen az ügynökség azt vizsgálta, hogy mely országok intézményei veszik igénybe akár belső, akár külső pszichológus segítségét a pszichoszociális munkahelyi kockázatok kezelése érdekében.Románia viszont rosszul teljesít azon a listán, amelyen az országokat aszerint rangsorolták, hogy a munkaadók rendelkeznek-e valamilyen cselekvési tervvel a munkahelyi erőszak, illetve a durvaság vagy zaklatás megelőzésére. Meglepő statisztika viszont, hogy a romániai intézmények több skandináv országnál is jobban odafigyelnek a munkahelyi stressz kialakulására és kezelésére.A hazai vállalatok és intézmények egyébként a munkahelyi erőszak és zaklatás kialakulásának megelőzésére készített cselekvési tervek hiányát az erre elkülönített pénzforrások szűkösségével magyarázzák, míg a nyugat- és észak-európai országokban az intézmények saját bevallása szerint leginkább az időhiány okozza a legnagyobb nehézséget.A Transindexen mi is szavazást indítottunk a témában. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy titeket mi stresszel leginkább a munkahelyeteken: szavazhattok a főnökre, a túl kevés fizetésre, de akár az értelmetlenség érzésére is. ( A szavazógépet a Transindexes cikkekben, jobb oldalt találjátok. )