Létrejött a megállapodás a görögökről

Maratoni, 17 órán át tartó tárgyalások után hétfő reggel Brüsszelben megszületett a megállapodás az európai hitelezők és az athéni kormány között a Görögországnak nyújtandó újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről.Az euróövezeti állam-, illetve kormányfők tanácskozása után kiadott közlemény szerint ahhoz, hogy megállapodás jöhessen létre az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében indítandó új programról, helyre kell állítani a bizalmat a görög hatóságok iránt. A megállapodás előfeltételeként Görögországnak kérnie kell a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy a 2016 márciusában kifutó programja után is nyújtson felügyeleti és finanszírozási támogatást számára.Az euróövezeti tagállamok vezetői tudomásul vették, hogy a hitelezők által végzett értékelés alapján az új mentőprogram finanszírozási igénye 82 és 86 milliárd euró közé tehető. Tudomásul vették azt is, hogy Görögországnak sürgős finanszírozási igényei vannak, becslések szerint július 20-ig 7 milliárd euró, amely összeg augusztus közepéig további 5 milliárd euróval fog növekedni.Az euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői üdvözölték, hogy a görög hatóságok készek azonnal megtenni az első intézkedéseket. A nemzetközi hitelezők előzetes és mindenre kiterjedő egyetértésével meghozott görög intézkedések egyebek között az alábbiakat foglalják majd magukban: Július 15-ig: - a bevételek növelésének érdekében ésszerűsítik az általános forgalmi adó (áfa) rendszerét és kiszélesítik az adóalapot;- a nyugdíjrendszer átfogó átalakításának részeként előzetes intézkedéseket tesznek a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítására;- szavatolják a görög statisztikai hivatal (ELSTAT) teljes körű függetlenségét; – teljes körűen végrehajtják a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződés vonatkozó előírásait, elsősorban is működőképessé teszik a költségvetési tanácsot és gyakorlatilag automatikus kiadáscsökkentő mechanizmusokat vezetnek be az elsődleges költségvetési többlet ambiciózus célszámaitól való eltérés esetén; Július 22-ig: - elfogadják a polgári perrendtartástól szóló törvényt, amely jelentősen felgyorsíthatja a jogi eljárásokat, és csökkentheti a költségeket;- átültetik a görög jogrendbe a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet az Európai Bizottság támogatásával;Az euróövezeti pénzügyminiszterek és az ESM kormányzótanácsa kizárólag azt követően hatalmazhatja fel a hitelezőket a mentőcsomagról való tárgyalások azonnali megkezdésére, hogy a görög parlament elfogadta a nyilatkozatban foglalt összes kötelezettségvállalást, illetve megteremti a fentebb említett első négy intézkedés jogi kereteit. A görög kormánynak emellett hivatalosan el kell köteleznie magát az iránt, hogy a hitelezők által meghatározott számos területen megerősítse a reformintézkedéseket tartalmazó javaslatcsomagját, kielégítő és átlátható ütemtervet nyújtson be a jogszabályokra és végrehajtásukra vonatkozóan. Az athéni vezetésnek a következő intézkedéseket kell meghoznia:- ambiciózus nyugdíjreformot kell végrehajtania; – ambiciózusabb termékpiaci reformokat kell elfogadnia, ideértve a vasárnapi nyitva tartásra, a kiárusítási időszakokra, a gyógyszertárak tulajdonlására, a tejre és a pékségekre vonatkozó OECD-ajánlásokat; – előrelépést kell elérnie a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltető (ADMIE) privatizációjában;- felül kell vizsgálni a munkaerő-piaci szabályozást, korszerűsíteni kell a kollektív tárgyalásokat és a szervezett fellépést;- erősíteni kell a pénzügyi ágazatot, egyebek között határozott intézkedéseket kell tenni a nem teljesítő hitelekkel kapcsolatban; Mindezeken felül a görög hatóságoknak – jóval erőteljesebb privatizációs programot kell kidolgozniuk és javítaniuk kell annak irányítását, egy 50 milliárd eurós független alapot Görögországban hoznának létre, a görög hatóságok kezelnék az illetékes európai hitelezők felügyelete mellett;- korszerűsíteniük és jelentősen meg kell erősíteniük a görög közigazgatást, a közigazgatás költségeit pedig tovább kell csökkenteniük; – a programok végrehajtásának és nyomon követésének javítása érdekében normalizálniuk kell a hitelezőkkel való együttműködés munkamódszereit;- a humanitárius válságokról szóló törvényjavaslat kivételével módosítás céljával felül kell vizsgálnia azokat a jogszabályokat, amelyeket a február 20-i megállapodás ellenére fogadtak el;Ezek a kötelezettségvállalások a minimumfeltételeket képezik a tárgyalások megindításához. Az euróövezeti csúcsvezetők megállapították, hogy a görög pénzügyi szektor égető problémái miatt az esetleges új ESM-program teljes finanszírozási keretében létre kell hozni egy 10–25 milliárd eurós puffert a bankok esetleges feltőkésítési igényeinek és szanálási költségeinek fedezésére. A görög adósság fenntarthatóságával kapcsolatban az euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy szó sem lehet nominális adósságleírásról, de szükség esetén meg lehet vizsgálni olyan további lehetséges intézkedéseket – esetlegesen hosszabb tőketörlesztési moratórium és fizetési időszak alkalmazása –, amelyek révén biztosítható, hogy a bruttó finanszírozási igények fenntartható szinten maradjanak. A görögországi növekedés és munkahelyteremtés támogatása érdekében a következő 3–5 évben az Európai Bizottság szorosan együttműködik a görög hatóságokkal, hogy különböző uniós programok keretében 35 milliárd euró összegben mozgósítsanak forrásokat beruházások és gazdasági tevékenységek finanszírozására.

A eseményekről készített percről percre tudósításunkat alább olvashatjátok:

16:53 Ismét összeültek a pénzügyminiszterek Ismét összeültek hétfő délután az eurózóna pénzügyminiszterei, a reggel született állam- és kormányfői megállapodást követően már a Görögországnak nyújtható áthidaló kölcsönről tárgyalnak.Erre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország egy törlesztő részlettel már késedelembe esett a Nemzetközi Valutaalap felé, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter a tanácskozás előtt elmondta: ismét hosszú éjszakára számít, mert több miniszter nem rendelkezik a kellő parlamenti felhatalmazással ahhoz, hogy új vagy feltételek nélkül folyósítható pénzt ítéljen meg Athénnak. (mti)

13:48 Kérdéses, hogy Ciprasznak sikerül-e átvinnie a reformokat a görög parlamenten Sztatisz Kalivasz görög politológus, az amerikai Yale egyetem oktatója szerint Ciprasz nak ellenzéki képviselők szavazataival sikerülhet keresztülvinnie a görög törvényhozáson a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodást. Londoni elemzők szerint a megállapodás ellenére az eddigi fejlemények súlyos károkat okoztak az euróövezet megítélésében, és továbbra sem vehető biztosra, hogy sikerül elkerülni a Grexitet, vagyis Görögország kényszerű távozását az euróövezetből.Közben nagy népszerűségnek örvend a Twitter közösségi oldalon a #ThisIsACoup (Ez egy puccs) címke (hashtag). Az ez alatt megjelent üzenetek szerint puccsal, Görögország pénzügyi szuverenitásának a megfosztásával egyenértékű, hogy az európai hitelezők ennyire szigorú feltételekhez kötötték a földközi-tengeri országot kisegítő újabb pénzügyi mentőcsomag odaítélését. (mti)

13:21 Görögországot megfosztották pénzügyi szuverenitásától? A hétfő reggel Brüsszelben létrejött megegyezés azt írja elő Görögországnak, hogy az athéni parlament legkésőbb szerdán fogadjon el adóemeléseket, a nyugdíjkorhatár felemelését, és helyezzen "letétbe" 50 milliárd euró értékű állami vagyont. Ha Athén elutasította volna az európai hitelezők javaslatát, Görögország valószínűleg nem őrizhette volna meg eurózóna-tagságát.A reformok között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba. Paul Krugman , a Görögország hitelezőit gyakran és élesen bíráló amerikai Nobel-díjas közgazdász szerint, amit Görögországgal művelnek, "már nem egyszerűen kíméletlenség, hanem bosszúállás, a nemzeti szuverenitás teljes lerombolása". (mti)

10:04 Létrejött a megállapodás Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy az eurózóna tagállamainak vezetői egyhangúlag komoly reformintézkedésekért elfogadták Görögország ESM-mentőprogramját."Görögországnak szigorú feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy elinduljon az ESM-hitelprogram" – mondta Tusk, hozzátette: a megállapodással elkerülhetőek a negatív társadalmi következmények. Jean-Claude Juncker , az Európai Bizottság elnöke kiemelte, ezzel a megállapodással kizárták annak a lehetőségét, hogy Görögország távozzon az eurózónából. Juncker annak a reményének adott hangot, hogy a görög parlament elfogadja a szükséges reformokat."A megállapodás értelmében a görög parlament gyors szavazással fogad el több intézkedést is, így állítja helyre a bizalmat" – mondta Jeroen Dijsselbloem , az Eurócsoport elnöke. Dijsselbloem azt is elmondta, hogy privatizációs alapot is létrehoz Görögország, ahová olyan eszközöket transzferálnak, ami privatizációból származhat, vagy profitot termelhet. Ebből az alapból 25 milliárd eurós összeget a bankok feltőkésítésére használnak.Európa felállított egy ütemtervet. Most már minden csak annak az implementációján műlik – írta Taavi Roivas észt miniszterelnök Twitteren. Alekszisz Ciprasz a megállapodást követően azt nyilatkozta a sajtó képviselőinek, hogy nehéz döntések előtt áll Görögország. "Ez a megállapodás lehetővé teszi számunkra, hogy újra a saját lábunkra álljunk" – mondta Ciprasz, aki hozzátette: a tárgyaláson sikerült megoldani Görögország középtávú finanszírozását. Francois Hollande francia elnök szerint a megállapodásra nagy szükség volt, hiszen ellenkező esetben az Európai Központi Bank nem tudta volna tovább nyújtani a görög bankok számára a sürgősségi likviditási keretet, ami még ma a görög bankrendszer összeomlásához vezetett volna.

9:21 Már csak egy nyitott kérdés maradt Már csak egy nyitott kérdés maradt a görög adósságválság megoldását célzó brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón, nevezetesen az 50 milliárd euró értékűre tervezett privatizációs különalap ügye – közölte Miro Cerar szlovén miniszterelnök.A politikus hétfő reggel nyilatkozott az újságíróknak, amikor távozott az előző délután kezdett megbeszélésről. Cerar azért nem tudott tovább maradni Brüsszelben, mert a Szlovéniába látogató Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt kell fogadnia. A görög ügyben holland hivatali partnerét kérte meg arra, hogy az ő nevében is adja le szavazatát. A tanácskozásról távozóban Cerar reményének adott hangot, hogy az utolsó, még nyitott kérdésre is hamarosan megoldást találnak. A privatizációs különalap fölött a hitelezők elképzelése szerint Görögország már nem rendelkezhetne szabadon, mert az éppenséggel biztosítékul szolgálna a hitelezők számára. Az alapkezelő intézmény székhelye – Donald Tusk európai tanácsi elnök javaslata értelmében – Luxembourgban lenne. (mti)

9:02 Már 15 órája tartanak a tárgyalások, kialakulni látszik a végső megállapodás Kialakulni látszik a végső megállapodás, de továbbra is tart az euróövezet állam- és kormányfőinek vasárnap délután kezdődött ülése Brüsszelben, hogy tető alá hozzák azt az alkut, amellyel rendezni lehet a Görögországban kialakult likviditási válságot.A lassan 15 órája tartó csúcstalálkozót immár harmadszor szakította meg Donald Tusk , az Európai Tanács elnöke, hogy külön egyeztetéseket folytasson Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel.A megállapodást két kérdés látszik akadályozni. Ez egyik az, hogy Görögország szeretné elkerülni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot. Görög kormányzati források erre a Németország által felvetett ötletre azt mondták: egy másik bolygón él, aki ezt kitalálta. Rámutattak, hogy Görögországnak nincs 50 milliárd eurónyi privatizálható vagyona, Athén maximum 17 milliárd eurót tud elhelyezni az alapban.Vasárnap az eurózóna pénzügyminiszterei készítették elő azt a szövegtervezetet, amely végül az állam- és kormányfők elé került. Több pénzügyminiszter 90 százalékban kész szövegről beszélt. A vitás kérdéseket viszont az azóta eltelt 15 órában sem sikerült maradéktalanul tisztázni. A pénzügyminiszterek abban egyetértettek, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.A továbbra is zárva tartó és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankok fizetőképességét jelenleg az Európai Központi Bank tartja fenn úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson keresztül. Ilyet a frankfurti uniós jegybank csak fizetőképes feleknek biztosíthat. Ha Görögország július 20-án nem tud megváltani 3,5 milliárd euró értékű, az EKB-nál lévő görög államkötvényt, akkor a bank a saját szabályai szerint aligha folytathatja a likviditási támogatás biztosítását. Ebben az esetben a görög bankrendszer csak úgy tudna pénzhez jutni, ha Athén pénznyomtatásba kezdene, amivel de facto kilépne az eurózónából. (mti)

23:13 Folytatódik a csúcstalálkozó Véget ért a különmegbeszélés, de diplomáciai források valószínűsítik, hogy még legalább egy ilyen különtalálkozóra sor kerül, s az alatt Tusk várhatóan ismét felfüggeszti majd a csúcstalálkozót.A The Guardian című brit lap egy neve mellőzését kérő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök találkozóján a görög kormányfőt azzal szembesítették, hogy két lehetőség közül választhat. A gyors reformok végrehajtásával gyakorlatilag uniós gyámság alá helyezi országát, vagy kilép az eurózónából, és szembenéz a pénzügyi rendszer összeomlásával. (mti)

22:45 The Guardian: csak négy ország kerülné el a Grexitet bármi áron A The Guardian az alábbi térkép segítségével foglalta össze, hogy az eurózóna tagállamai miként vélekednek egy esetleges Grexitről. Eszerint 9 állam nyitottságot mutat Görögország eurózónából való ideiglenes távozása iránt, 5 ország bizonytalan, míg csupán 4 ország kerülné el azt minden áron.

22:22 Egy kiszivárgott dokumentum szerint ezt várják Görögországtól szerdáig a szerződéskötéshez Kiszivárgott az a dokumentum, amelyet a pénzügyminiszterek az állam-, illteve kormányfők elé terjesztettek az Eurócsoport tanácskozását követően. A dokumentum szerint az Eurócsoport csak abban az esetben ajánlja a szerződéskötést, ha az athéni kormány meghozza a következő intézkedéseket: 1. A forgalmi adózás egyszerűsítése2. Az adóalap kiszélesítése3. A nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele4. A polgári peres eljárási törvény átalakítása5. A görög statisztikai hivatal függetlenségének biztosítása6. Kiadáscsökkentést eredményező döntések7. Az uniós bankszanálásai irányelv átvétele8. Az energiahálózat privatizálása9. Intézkedések a nemteljesítő hitelek esetében10. Az állami vagyonkezelő függetlensége11. A közigazgatás politikamentesítése12. A hitelezők szakértőinek visszatérése AthénbaA kiszivárgott dokumentumban az is szerepel, ha nem sikerül a megállapodás, a görög kormánynak fel kell ajánlania az eurótagság átmeneti felfüggesztését, amely ugyanakkor az adósság átstrukturálásával is járhat. (politicoeurope)

21:02 Felfüggesztették az eurózóna-csúcsot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az eurózóna-csúcs ülését, és most Alekszisz Ciprasz miniszterelnök, Euklid Cakalotosz pénzügyminiszter, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök szűkebb körben próbál kompromisszumokra jutni a görög javaslatokkal kapcsolatban.

19:12 Schulz: el kell dönteni, hogy folytatjuk együtt, vagy megkezdődik a széthullás A Görögországban kialakult és egyre romló helyzetre való tekintettel szerencsés volna, ha még ma megszületne a megállapodás a válság megoldásáról – vélekedett Martin Schulz , az Európai Parlament elnöke, miután az euózóna Brüsszelben ülésező állam-, illetve kormányfőivel is megosztotta álláspontját vasárnap délután.Schulz emlékeztetett, első ízben fordult elő, hogy az eurózóna csúcstalálkozójára őt is meghívták, ez nem is kötelező, s szerinte a helyzet drámaiságát mutatja."Az igazi kérdés, amit el kell dönteni, az, hogy folytatjuk-e együtt az egység szellemében, vagy elkezdődik a széthullás" – húzta alá a német szociáldemokrata politikus. (mti)

19:07 Belga pénzügyminiszter: 90%-ban kész a megállapodás Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter szerint abban egyetértés volt, hogy a görögök által beterjesztett javaslat nem elégséges a strukturális reformok beindításához, és további intézkedésekre van szükség, amelyekről hosszú és intenzív vita folyt."Azt mondanám, a megállapodás 90 százalékban kész van. A többiről viszont az állam- illetve kormányfőknek kell dönteniük" – jelentette ki Overtveldt. (mti)

17:35 Véget ért az Eurócsoport ülése, most az eurózóna csúcsvezetőin a sor Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozása véget ért, haladást sikerült elérni, de néhány jelentős ügyben az állam- illetve kormányfőknek kell döntést hozniuk – közölte a tanácskozás végeztével Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke. Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter tudatta, hogy a pénzügyminiszterek megállapodtak egy szövegtervezetről, de abban még vannak zárójeles, nyitott kérdések; a tervezet most az állam- illetve kormányfők elé kerül. Továbbra is minden lehetséges – mondta el Gramegna arra válaszolva, hogy lekerült-e végleg a napirendről Görögország kilépése az euróövezetből. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter elmondta, hogy a dokumentum messzemenő garanciákat tartalmaz, a görög parlamentnek július 15-ig el kell fogadnia bizonyos törvényeket, az újabb mentőprogramról pedig csak akkor kezdődhetnek tárgyalások, ha mind a görög kormány, mind a parlament minden most lefektetett intézkedést elfogad. Stubb a görög adó-, nyugdíj- és áfarendszert említette, valamint privatizációs intézkedésekről is beszélt. (mti)

17:07 Oroszország támogatná a görög gazdaság talpraállását Oroszország tanulmányozza annak lehetőségét, hogy közvetlen energiaszállítással támogassa Görögország gazdaságának talpra állítását – közölte Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter vasárnap.Újságíróknak nyilatkozva Novak úgy fogalmazott: Oroszországnak az a szándéka, hogy az energetikai együttműködés kibővítésének révén támogassa a görög gazdaság fellendítését. Így Moszkvában jelenleg vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közeljövőben közvetlenül szállítsanak energiahordozó nyersanyagokat a dél-európai országba. Oroszország többször is támogatásáról biztosította Görögországot. A két ország június 19-én elvi megállapodást írta alá, miszerint kétmilliárd eurós beruházással meghosszabbítják a Török Áramlat gázvezetéket, amelyet korábban csak a török-görög határig terveztek kiépíteni. Az ehhez szükséges forrásokat alapvetően az orosz fél biztosítja. (mti)

16:45 Merkel: a legfőbb gond a bizalomhiány Még nem született meg az eurózóna-országok pénzügyminisztereinek közös ajánlása a görög adósságválság ügyében, amikor már sorra érkeznek brüsszeli rendkívüli tanácskozásukra az övezet tagállamainak csúcsvezetői. Angela Merkel német kancellár rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon. A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot. (mti)

16:08 Az Eurócsoport számol a Grexit lehetőségével A Wall Street Journal szerint a német pénzügyminiszter kérésére Görögország eurózónából történő átmeneti eltávolítása is bekerült a lehetséges opciók közé, bár ezt eddig senki, még maga Wolfgang Schäuble sem erősítette meg. Az Eurócsoport a szombati és a mai tárgyalásáról is hamarosan közleményt ad ki.

12:44 Elmarad az EU-csúcs Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke Twitteren jelentette be, hogy elmarad a ma estére tervezett Európai Uniós csúcs, amelyen 28 ország vezetői vettek volna részt. A délután 5 órakor kezdődő eurózóna-csúcs ugyanakkor az előre meghatározott menetrend szerint lesz megtartva.Egyelőre eredmény nélkül szakadtak meg szombat éjjel az egyeztetések a Görögországnak nyújtandó újabb mentőprogramról Brüsszelben, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportban.

Eredmény nélkül értek véget a tegnapi tárgyalások

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter nem sokkal éjfél előtt tudatta a Twitter közösségi oldalon, hogy az ülés egyelőre véget ért, vasárnap azonban folytatódik. Úgy tudni, a pénzügyminiszterek nem is adnak ki közös nyilatkozatot. Pár perccel éjfél után Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke úgy fogalmazott, hogy az ülést berekesztették, de vasárnap 12 órakor folytatják."Alaposan megvitattuk a görög javaslatokat, a hitelesség és a bizalom kérdését, de persze költségvetési intézkedésekről is volt szó" – magyarázta Dijsselbloem, hozzátéve: "nagyon nehéz, de folyik a munka. Ez minden, amit mondhatok".

Délután a német Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hozta nyilvánosságra, hogy a német pénzügyminisztérium két forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, miután a görög javaslatokat nem tekinti megfelelő tárgyalási alapnak egy újabb, hároméves mentőprogramhoz. Vagy a görögök jelentősen javítanak az ajánlatukon, s 50 milliárd eurónyi vagyont letétbe helyeznek egy alapnál, melyből csökkenteni lehetne az adósságukat, vagy öt évre, ideiglenesen kilépnek az euróövezetből, hogy az államadósságot olyan módon is át lehessen alakítani, ahogyan az eurózóna szabályai szerint nem megengedett. Uniós tisztségviselők szerint ugyanakkor ez jogilag nem kivitelezhető.A finn sajtó azt adta hírül, hogy a helsinki kormány sem támogatja, hogy Görögország újabb mentőcsomagot kapjon. Sajtóinformációk szerint a Timo Soini külügyminiszter vezette, A finnek (korábbi nevükön: Igazi Finnek) nevű koalíciós partner mereven elzárkózik ettől, olyannyira, hogy a kérdés kormányválsággal fenyeget Finnországban.Az eurózóna pénzügyminiszterei kilenc órán át egyeztettek arról, hogy megfelelő alapnak tartják-e a görög kormány javaslatait ahhoz, hogy elinduljanak a tárgyalások egy újabb mentőprogramról. Miután a tárgyalások megindításához jog szerint egyhangú döntés kell, szóba került, hogy a mentőalap szabályai lehetővé teszik az úgynevezett rendkívüli eljárással való döntést, amelynek során a szavazati súlyok 85 százaléka is elegendő, vagyis Helsinki egyedül nem tudna vétót emelni. Szakértők szerint ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Finnország egyedül van; a balti államok és Szlovénia is ellene szavazhat a tárgyalásoknak, másrészt ilyen rendkívüli eljárással akkor lehet dönteni, ha az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) úgy értékeli, hogy az eurózóna egészének pénzügyi stabilitása sürgősen elhárítandó veszélyben forog, viszont az elmúlt hetekben Görögországgal összefüggésben mindkét intézmény ennek az ellenkezőjét állította.A megbeszélések kezdete előtt Dijsselbloem arról beszélt, hogy a görög javaslatokat értékelni hivatott intézményi hármas, a bizottság, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap is számos bírálatot fogalmazott meg az előterjesztéssel kapcsolatban, továbbá jelentős probléma a bizalomhiány is. "El lehet-e hinni a görög kormánynak, hogy meg is valósítja, amit megígér? – tette fel a kérdést Dijsselbloem.

Görögországnak csütörtökig kellett leadnia reformterveit, amit időben meg is tett. Az Athén által összeállított javaslatcsomag sokban hasonlított arra, amelyet június végén Görögország hitelezői állítottak össze, s amelyre a július 5-i népszavazáson a görög választók döntő többsége nemet mondott.A csomag, amely szerint Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni, tartalmazza az áfa- és a nyugdíjrendszer, valamint az adóbeszedés átalakítását, s végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, és új adókat is bevezetnének, illetve a már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.A javaslat Görögország védelmi kiadásainak csökkentését is előirányozza, igaz, jelentősen kisebb mértékben, mint azt a hitelezők korábban elvárták volna: idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást tanácsoltak.A javaslatcsomagban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, valamint a frekvenciák elárverezése és a privatizáció.