Varoufakisz kitálalt: a hitelezők Görögország helyett saját magukat mentették a segélyprogramokkal

Görögország pénzügyi drámája azért uralta az elmúlt öt évben az újságok címoldalait, mert a hitelezők elutasították az ország államadósságának részleges elengedését. De a hitelezők miért mentek szembe a józan ésszel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) véleményével és a bankárok által a nehéz helyzetbe jutott adósokkal szemben alkalmazott gyakorlattal? A válasz nem a közgazdaságtanban, hanem Európa politikai labirintusaiban található – írja Jannisz Varoufakisz , a héten leomondott görög pénzügyminiszter a The Guardian brit napilap online felületén megjelent cikkjében .

Varoufakisz szerint, amikor Görögország 2010-ben fizetésképtelenné vált, az országnak két opció közül kellett választania ahhoz, hogy megtartsa eurózónabeli tagságát. Ezek közül az első – amelyet egyébként a volt pénzügyminiszter szerint minden tisztességes bankár ajánlott volna – az államadósság, és a görög gazdaság átszervezéséről, illetve reformjáról szólt. Ennek ellenére a csődben levő Görögország a második lehetőséget választotta: újabb hitelt vett fel, és úgy tett, mintha fizetőképes lenne.Varoufakisz rámutat, a görög államadósság átstrukturálása öt éve jelentős veszteséget okozott volna a német és a francia bankoknak, így az Európai Unió tisztviselői az európai parlamenteknek és adófizetőknek úgy mutatták be a görög állam fizetésképtelen állapotát, mintha csupán egy likviditási problémáról lenne szó. A mentőprogram szükségességét a Görögországgal szembeni szolidaritással magyarázták – írja a volt pénzügyminiszter.

„Ahhoz, hogy cinikus módon keretbe helyezzék a magánkézben levő hitelintézetek veszteségeinek áthelyezését az Európai Unió adófizetőinek számláira, Görögországra soha nem látott megszorító intézkedéseket róttak ki” – írja Varufakisz, aki kiemeli, ezek az intézkedések öt év alatt negyedével csökkentették az ország bruttó hazai össztermékét (GDP). Görögország volt pénzügyminisztere kiemeli, miután a görög államadósság gyakorlatilag az európai magánkézben levő bankokból állami szférába került át, a nemzetközi hitelezőknek még eggyel kevesebb oka volt arra, hogy megvizsgálják a görög államadósság fenntarthatóságát. Ehelyett újabb segélyprogramok és újabb megszorító intézkedések következtek.

Varufakisz rámutat, a jelenlegi tárgyalások azért kerültek zsákutcába a januári görög parlamenti választásokon győztes Sziríza és a nemzetközi hitelezők között, mert utóbbiak továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy adósságátütemezés nélkül az ország államadóssága fizethető.

„Még pénzügyminiszterségem első hete alatt meglátogatott Jeroen Dijsselbloem , az Eurócsoport (eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő szervezet) elnöke, aki határozottan kijelentette, ha nem vonom vissza az adósság átütemezésével kapcsolatos igényemet, akkor a jelenlegi hitelmegállapodás összeomlik” – állítja, hozzáteszi, ennek a kimondatlan következménye pedig már akkor a görög bankrendszer csődje lett volna, amit végül Görögország eurózónából való távozása követne.

Varoufakisz megjegyzi, a Sziríza januári győzelmével egyre erősebbé vált az a Görögország irányából érkező vélemény, miszerint a pénzügyi mentőprogramnak igazából semmi köze nem volt az ország valódi megmentéséhez. Szerinte a Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter „gyámsága” alatt működő Eurócsoport nagy többsége – többek között a görög kormány további megszorítások elleni tiltakozása miatt is – a Grexit lehetőségét fegyverként kezdte használni a tárgyalások során.„A görögök, nagyon helyesen, félnek az eurózónából való távozás gondolatától. A közös valuta elhagyása nem jelentene mást az ország számára, mint az árfolyamrögzítés megszűnését” – nyomatékosítja Varoufakisz, majd hozzáteszi egy esetleges Grexitet követően az euró helyét átvevő fizetőeszköz árfolyama minden valószínűség szerint jelentős mélyrepülésbe kezdene a többi valutához viszonyítva. A volt pénzügyminiszter szerint ebben az esetben az új görög valuta zuhanása akár 18 hónapot is eltarthat, ami előidézheti akár a teljes görög tőkeállomány kimenekülését is az országból.

Varoufakisz szerint utódjának, Euklid Cakalotosz kedden kinevezett görög pénzügyminiszternek a hétvégi, sorsdöntő tárgyalásokon három tényező miatt is nehéz lesz meggyőznie az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportot. Elsőként az intézményi tehetetlenséget, másodikként a fenntarthatatlan adósságot nyújtó intézmények jelentős hatalmát emeli ki. Harmadikként viszont arra mutat rá, hogy az eurózónát jelenleg a kiutasítás iránti félelem tartja egyben addig, amíg a tagállamok a többletforrások felhasználására alkalmas mechanizmusokat hoznak létre, akár szövetésgi költségvetést, akár közös kötvényeket. Varoufakisz szerint az adósságleírás ezt a folyamatot is veszélyeztetheti.

„A 2008-2009-es gazdasági válságot követően Európa nem tudta, hogyan tovább. Erősíthette volna a fegyelmet azzal, ha előkészíti az országok eurózónából való kiutasítását, vagy el kellett volna indulnia egy szorosabb együttműködés, akár egy föderáció irányába. Ezek közül egyik sem történt meg, és ez az egzisztenciális szorongás folyamatos növekedésben van” – írja Varoufakisz, majd rámutat, véleménye szerint a német pénzügyminiszter meg van győződve arról, hogy a dolgok jelenlegi állásánál a Grexit a lehető leghasznosabb forgatókönyv.

„Mit értek ez alatt? Az elmúlt hónapok tárgyalásai során meggyőződésemmé vált, hogy Schäuble Görögországot ki akarja tenni a valutaövezetből, hogy Istentől való félelmükben a franciák is elfogadják a fegyelmezett eurózónáról elképzelt német modellt” – írja Varoufakisz.