Többet költ szupermarketekben egy norvég, mint amennyit egy romániai keres

A romániaiak havi szinten átlagosan 83 eurót hagynak a hiper- és szupermarketek kasszáiban: az élelmiszerre, testápolási és egyéb alapvető termékekre elköltött összeg átlagosan a fizetésük 21,6%-át teszi ki. Ez az arány a legnagyobb az Európai Unióban. Ennek ellenére a Ziarul Financiar elemzése szerint a modern kereskedelemben elköltött összeg szerint utolsók vagyunk EU-s összehasonlításban, a lengyelek kétszer, az osztrákok és a franciák háromszor költenek többet egy hónap alatt, de még a bolgárok is megelőznek ebben a tekintetben.

Modern kereskedelem | Create infographics

A Planet Retail adatai szerint Norvégiában egy lakos havi 442 eurót költ hiper- és szupermarketekben, ez az összeg még a 385 eurós romániai nettó átlagbérnél is magasabb. A hazai nettó átlagbér egyébként kétszer alacsonyabb mint a többi régiós országban, és nyolcszor kisebb, mint a nyugati országok esetében.

Pedig elképesztően olcsó hely Románia

A hazai lakosság úgy költi fizetésének legnagyobb részét élelmiszerre, testápolási és egyéb alapvető termékekre, hogy az árszínvonal Romániában mintegy 40%-kal alacsonyabb, mint a nyugati országokban, ahol az emberek az átlagosan hétszer-nyolcszor magasabb munkabérük csupán 15%-át fordítják élelmiszerre. Az alábbi két grafikon az Európai Uniós országok árszínvonalát veti össze.

Árszínvonal | Create infographics

Ilyen vásárlóerő mellett meglepő, hogy fejletlen a kiskereskedelmi szektor?

A gazdasági lap szerint ezek az adatok is bizonyítják, hogy a vásárlóerő továbbra is nálunk a legalacsonyabb az EU-s tagállamok közül. S bár az utóbbi időben úgy tűnt, hogy a nemzetközi áruházláncok egyre inkább megvetik a lábukat a hazai kereskedelemben, a piaci részesedésük az alacsony vásárlóerőnek is köszönhetően még mindig alacsonynak számít. Sokat elárul az az adat, hogy míg a nyugati országokban 80%-os az áruházláncok piaci részesedése a kiskereskedelemben, Romániában a tradicionális kereskedelem (kisebb üzletek, piaci árusok) még mindig majdnem ugyanakkora üzleti forgalmat képes termelni, mint az úgynevezett modern kereskedelem (főként áruházak).

A kiskereskedelem alkalmazkodik

A 2008-as gazdasági válság beköszöntével jelentős változás állt be a hazai fogyasztási szokásokban is. A romániaiak egyre nagyobb mértékben vették figyelembe az árakat, valamint azt, hogy milyen közelségben található az általuk választott értékesítési pont. Az elmúlt éveket a kisebb méretű üzletek gyors terjedése jellemezte, mára a nemzetközi áruházláncok 1 500 üzletet működtetnek Romániában, több mint 90 százalékukat városi környezetben. Az alacsony vásárlóerő ellenére Pawel Musial , a lengyel Profi üzletlánc romániai leányvállalatának korábbi vezetője, a vállalat felügyelő bizottságának tagja szerint a modern kereskedelem térnyerése hamarosan a romániai piacon is folytatódik, és jelentős változásokra kell számítani. Az üzletláncok várható stratégiájáról elmondta, most, hogy a nagy nemzetközi üzletláncok meghódították a romániai nagyvárosok jelentős részét, már nagy valószínűséggel a kisebb városokra kezdenek összpontosítani.Musial szerint a következő években jelentősen meg fognak szaporodni a kisebb méretű, a lakónegyedekben helyet foglaló szupermarketek, amelyek a kisboltok helyét és alkalmazottait veszik majd át. A szakember szerint jellemző stratégiaként akár franchise-rendszerben kiadott üzletek terjedésére is lehet számítani, hiszen még a jelentős tőkével működő áruházláncok számára is a leggyorsabb és legolcsóbb piacfoglalást eredményezheti a szerződéstípus.A lengyel szakember jóslatokba is bocsátkozott, véleménye szerint az elkövetkezendő öt évben a román kiskereskedelemben az üzletek száma a jelenlegi 1500-ról mintegy 3500-ra fog emelkedni.