Vasárnap a végső határidő, azt követően a legrosszabb forgatókönyv is elképzelhető

Vasárnap összeül az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, és az a nap a végső határidő arra, hogy sikerüljön tető alá hozni a megállapodást Görögországgal – közölte az eurózóna tagállami vezetőinek kedd esti csúcstalálkozóját követően Donald Tusk , a tanácskozás elnöke. Tusk világossá tette, ha addig nem sikerült megállapodni, akkor a tárgyalások véget érnek, és a lehető legrosszabb forgatókönyv is elképzelhető.

Jean-Claude Juncker , az Európai Bizottság elnöke azt közölte: erőteljesen ellenzi Görögország kilépését az eurózónából, de ha a görög kormány nem teszi meg, amit meg kell tennie, akkor nem fogja tudni megakadályozni azt. „A bizottság mindenre felkészült. Részletesen kidolgozott forgatókönyvünk van a Grexitre” – jelentette ki most először a bizottság elnöke.

„A rideg valóság az, hogy mindössze öt nap van arra, hogy sikerüljön megtalálni a végső megoldást. Eddig kerültem a határidő kifejezést, de most hangosan és világosan ki kell mondanom, hogy a végső határidő ezen a héten lejár” – mondta Donald Tusk.

Nem volt tisztességes kizárni a tárgyalásokból az eurózónán kívüli uniós országokat

A politikus öt pontban foglalta össze, hogy miben állapodtak meg az euróországok csúcstalálkozóján. Elsőként azt rögzítették, hogy a súlyos görögországi helyzet megvitatása volt a cél, s jelezték, hogy az euróövezeti hatóságok minden szükséges lépésre készek, hogy az eurózóna egészének pénzügyi stabilitását szavatolják. Másodikként a görög miniszterelnök vállalta, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus jogi keretein belül, szigorú gazdaságpolitikai feltételekhez kötötten írásban fog támogatásért folyamodni. A csúcstalálkozón rögzítették továbbá, meg kell vizsgálni, hogy a fennálló kötelezettségek és a közösségi szabályok alapján meg lehet-e teremteni az alapot a szükséges megállapodáshoz.

Megállapodtak abban is, hogy a görög kormány legkésőbb csütörtökre részletes és átfogó reformtervet készít, amelyet a hitelezés koordinálásáért és a reformintézkedések ellenőrzéséért felelős intézmények – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – kiértékel és az eurózóna pénzügyminiszterei elé terjeszt.

Ötödik pontként megállapodtak abban, hogy vasárnapra összehívják a 28 EU-tagállam állam- és kormányfőjének csúcstalálkozóját. Tusk elmondta, hogy az unió egészére vonatkozó következményeket tisztázni kell. Juncker rámutatott, hogy nem volna tisztességes kizárni az egyeztetésekből azokat az országokat, amelyek nem vezették be a közös valutát.

Görögország csődje mindenek előtt a görögöknek fog fájni a legjobban

A volt lengyel kormányfő szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért mindenki osztozik a felelősségen, ha pedig vasárnap sikerül dűlőre jutni, az mindenki közös sikere lesz, nem lesznek győztesek és vesztesek. „Ha nem tudunk megállapodni, az Görögország csődjéhez és a görög bankrendszer fizetésképtelenségéhez vezethet, amely mindenekelőtt a görögök számára lenne fájdalmas” – magyarázta Tusk.

Az Európai Tanács elnöke szerint a válságnak az unió egészét tekintve geopolitikai hatásai is vannak. „Naiv, aki úgy gondolja, hogy nem” – szögezte le.

A nemek győzelme nem segítette Görögországot

Jean-Claude Juncker igazolva látta saját korábbi állítását, hogy a nemek győzelme a vasárnapi referendumon jelentősen meggyengíti Görögország pozícióját. A luxemburgi politikus határozottan elutasítja a kampányban elhangzott görög állításokat, hogy a nemzetközi intézmények ne tisztelnék a görög nép méltóságát, a hitelezők pedig „terroristák”.

Lélegeztetőgépen a görög bankok

Az egy hete zárva tartó görög bankok likviditását az EKB tartja fenn, amelynek számára a görög kormánynak július 20-án 3,5 milliárd euró lejáró államkötvényt kell kifizetnie. Ha ezt nem képes megtenni, az EKB elvághatja a bankrendszert életben tartó sürgősségi likviditási támogatást, ami azt jelenti, hogy a görög bankok egyszerűen kifogynak a pénzből. Ebben az esetben csak akkor tudnának újra kinyitni a pénzintézetek, ha a Görögország új törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel gyakorlatilag kilépne az euróövezetből.

Ismert közgazdászok kérik Görögország adósságának elengedését

„Az újabb katasztrófa” elkerülése érdekében a görög adósság átütemezésére és egy jelentős részének elengedésére szólította fel Angela Merkelt nyílt levélben Thomas Piketty , Jeffrey Sachs és három másik ismert közgazdász.A The Nation című amerikai hetilap honlapján közölt keddi írásban a vagyoni egyenlőtlenségek történelmi alakulásáról szóló munkájával világhírűvé vált Piketty és társai azt írták: „A soha véget nem érő megszorítások, amelyeket Európa lenyom a görög emberek torkán, egész egyszerűen nem működnek (…) A német pénzügyminisztérium és Brüsszel által előírt gyógymód kivéreztette a beteget, s nem gyógyította meg betegségét.”

A levél szerzői szerint a görögök az utóbbi években javarészt végrehajtották a megkövetelt megszorításokat, az ország gazdasága mégis romokban hever, és a hat éve tartó válság súlyos humanitárius következményekkel járt.

A közgazdászok ezért arra szólították fel a megszorítások legfőbb szószólójának, egyúttal a görög adósságelengedés legfőbb akadályozójának tartott Merkelt és az Athénnak hitelező trojkát – az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot –, hogy „az újabb katasztrófa elkerülése és Görögország eurózónában maradásának lehetővé tétele” érdekében változtassanak hozzáállásukon. Szerintük jelenleg a hitelezők gyakorlatilag arra kérik Görögországot, hogy „tartson pisztolyt a fejéhez és húzza meg a ravaszt”. „A golyó azonban sajnos nem csak Görögország európai jövőjével végez majd”, hanem járulékos kárként az eurózóna megszűnik majd a remény, a demokrácia és a prosperitás jelképének lenni – fogalmaztak.

A görög adósságot át kell ütemezni és jelentős részét el kell engedni

Emellett meg kell teremteni a gazdasági kilábalás feltételeit, továbbá lehetővé kell tenni Görögország számára, hogy hosszabb futamidővel törlessze csökkentett adósságát, a szükséges reformok végrehajtásával párhuzamosan – írták a szerzők. Egyúttal emlékeztettek arra is, hogy az 1950-es években az államadósságok – különösen Németországénak – elengedése jelentős szerepet játszott Európa békéjének és gazdasági növekedésének elősegítésében.

A levél arra szólítja fel Merkelt, hogy tegyen „bátor és nagylelkű” lépéseket Görögországgal szemben, egyúttal pedig arra figyelmezteti a kancellárt, hogy a történelem eheti cselekedetei fényében fogja megítélni őt.

A nyílt levelet Piketty mellett a latin-amerikai és kelet-európai gazdasági liberalizációban tanácsadóként játszott szerepe miatt ismertté vált – és ennek kapcsán sokat bírált –, majd a szegénység és a fejlődés egyik legkeresettebb szakértőjévé avanzsáló Jeffrey Sachs, a fejlődésgazdaságtan egyik legelismertebb kutatójának számító Dani Rodrik , Simon Wren-Lewis, az Oxfordi Egyetem professzora, valamint Heiner Flassbeck , a német pénzügyminisztérium volt államtitkára jegyzi.